Wikipédia

„Prado” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 193.224.140.98 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
1. sor:
{{Múzeum infobox
| név = Museo del Prado
| teljesnév = Museo del Prado, Madrid
| becenév =
| alapítás = 1785
| város = [[Madrid]]
| ország = {{Spanyolország}}
| cím = Paseo del Prado, s/n<br />28014 Madrid
| pozíciós térkép = Madrid
| tömegközlekedés =
}}
[[Fájl:Velázquez (Aniceto Marinas) Madrid 02.jpg|bélyegkép|jobb|200px|<div style="text-align: center"> [[Aniceto Marinas]]: '''Velázquez szobra''' a ''Prado'' előtt</div>]]
 
A '''Museo del Prado''' a '''Madridi Nemzeti Múzeum''' képtára.
 
Építésének kezdete [[1785]], a gyűjtemény alapját az 1819-ben megnyílt királyi gyűjtemény képezi. Épületét a 19. század végén és [[1913]]-[[1916]]-ban bővítették, majd a [[második világháború|II. világháború]] előtti és utáni ([[1923]]-[[1952]] között) években belső átalakításokat, átépítéseket végeztek rajta. Újjárendezett kiállítása [[1955]]-ben nyílt meg, 16 teremmel növelte tárait. Anyagának legjelentősebb részét a spanyol festészet ([[Bartolomé Esteban Murillo|Murillo]], [[Diego Velázquez|Velázquez]], [[Francisco José de Goya y Lucientes|Francisco de Goya]]) alkotja.
 
== Története ==
 
A Prado a világ egyik legrégibb és leghíresebb képtára és a [[madrid]]i nevezetességek egyik csúcspontja. Eredetileg királyi gyűjtemény, amelynek első részét még a [[Habsburgok]] vették meg, vagy rendelték meg, majd az állományt a [[Bourbonok]] bővítették. [[III. Károly spanyol király|III. Károly]] uralkodása idején vetődött fel az az ötlet, hogy a pinakotéka számára külön épületet építsenek. A terveket '''Juan de Villanueva''' készítette el. [[1819]]-ben avatták fel az új épületet mint „''a királyi festménygyűjtemény múzeumát''”. A festményeken és szobrokon kívül több, mint 5000 rajz, 1000 érme, és medál és egyéb szépművészeti alkotások tekinthetők meg.
 
== A gyűjtemény ==
 
A Királyi Múzeum, amely [[1819]]-ben nyílt meg, a Királyi Gyűjteményre korlátozódott. Első katalógusa, amelyet még abban az évben szerkesztett Luis Eusebi, a szerény képességű olasz festő és a létesítmény őre, 311 művet tartalmazott. Ezt az első válogatást a nacionalista és hazafias érzelem vezette. A gyűjtemény hamarosan gazdagodott itáliai és németalföldi iskolák műveivel, még mindig a Királyi Gyűjteményből. Az [[1821]]-es katalógus már 521 képet tartalmazott. A múzeum kialakításával kapcsolatos elképzelések és tanácsok [[VII. Ferdinánd spanyol király|VII. Ferdinánd]] második feleségétől, Braganza Mária Erzsébettől származnak. Első korszakában a múzeum teljesen a palota életéhez idomult, működése teljes egészében az udvartól függött. Igazgatói az udvari életben jelentős funkciót betöltő nemesek voltak – [[Santa Cruz]] márki, Anglona herceg, Ariza Márki, Híjar herceg -, akiket „technikai” tanácsokkal a mindenkori udvari festő látott el; az első években Vicente Lopez, később [[Carlos Luis de Ribera]] és José de Madrazo. Fokozatosan nőtt a palotákból ([[Aranjuez]]ből, La Granjából, és [[El Escorial]]ból) származó vásznak száma. Eusebi őri intézkedéseinek és Híjar herceg lelkesedésének köszönhető a múzeum egyik legjelentősebb gyarapodása: azoknak az aktképeknek a gyűjteménybe sorolása, melyeket a puritán [[III. Károly spanyol király|III. Károly]] korától kezdve őrzött az Akadémia különterme. Az 1827. áprilisi besorolás pompás [[Peter Paul Rubens|Rubens]], [[Tiziano Vecellio]] és [[Albrecht Dürer (festő)|Dürer]] aktokat hozott a múzeumba.
Ezt az első válogatást a nacionalista és hazafias érzelem vezette. A gyűjtemény hamarosan gazdagodott itáliai és németalföldi iskolák műveivel, még mindig a Királyi Gyűjteményből.
 
A Prado-gyűjtemény szerencséje nyilván az lehetett, hogy a spanyol uralkodók - még maga [[II. Fülöp spanyol király|II. Fülöp]] is, sőt már [[V. Károly német-római császár|I. Károly]] - hagyományosan művészetpártolók voltak, s különösen [[IV. Fülöp spanyol király|IV. Fülöp]]. Gyűjtőszenvedélyük szinte példátlan volt a [[XVI. század]]ban, s jórészt szerencse kísérte gyűjteményüket. Míg a csaták és gyarmatok elvesztek – a Prado kincsei megmaradtak. Részben azért is, mert a polgárháború ([[1936]]-[[1939]]) előtt – egy gyűjteményes kiállítás jóvoltából – a legjobb vásznakat [[Svájc]]ba vitték, s a nehéz évek alatt ott biztonságban maradtak. A Prado birtokában több mint 5000 festmény van, ebből 2300 van kiállítva, három szinten, 120 teremben. A képeket tekintélyes szoborgyűjtemény egészíti ki. A műremekek zavarba ejtő sokasága a részletesebb leírást lehetetlenné teszi; emellett az évek óta tartó építési munkálatok miatt bizonyos termeket időnként lezárnak, a képeket pedig áthelyezik. Magában a Prádóban sem kapni olyan kalauzt, amely az egyes alkotások helyét megjelölné; csak a teljes állományról kapható katalógus, s kapható egy „Kulcs a Pradóhoz” amely a legfontosabb műalkotásokat festőiskolák szerint osztályozva és sorszámozva adja meg.
 
=== Korai németalföldi festők ===
Földszint: A németalföldi mesterek, köztük [[Hieronymus Bosch]] ''(El Bosco''; ''Gyönyörök kertje''; ''A szénásszekér-triptichon)'', [[Id. Pieter Bruegel]] ''(A halál diadala)'', Rogier van der Weyden ''(Levétel a keresztről)'', [[Hans Memling]] és [[Gerard David]]; Albrecht Dürernek egy önarcképe, valamint az ''Ádám és Éva'' képei láthatók.
 
=== 17. századi holland és flamand festők ===
Földszint: Itt tekinthetők meg [[Peter Paul Rubens|Rubens]] ''A három grácia'', ''Paris ítélete'', ''Parasztok tánca'', [[Anthony Van Dyck|van Dyck]] ''I. Károly angol király lovas portréja'', Jordeens ''A festő családja a kertben'' és [[Rembrandt]] önarcképe. Néhány terem francia festőknek van fenntartva, egy egész terem Tiepolóé.
 
=== Olasz mesterek ===
Az olasz festmények legnagyobb része az emeleten látható. A kiállított mesterek közül megemlítendő [[Fra Angelico]], [[Sandro Botticelli|Botticelli]], [[Raffaello Sanzio|Raffaello]], <!--[[Niccolò da Correggio|Coreggio]]--> [[Antonio Allegri Corregio]], [[Giorgione]], [[Tiziano Vecellio|Tiziano]] és [[Jacopo Tintoretto|Tintoretto]].
Az olasz festmények
 
=== Spanyol mesterek ===
[[Fájl:Velázquez - de Breda o Las LanzaLanzas (Museo del Prado, 1634-35).jpg|bélyegkép|jobb|230px|Diego Velázquez ''Breda átadása'' avagy ''A Lándzsák''<ref>''Breda átadása'' című kompozíciójának nagyszerűsége, az emberábrázolás mélysége és megragadása. Más történelmi festményen nem látható, hogy a győztes valóban lekötelező arckifejezéssel, nyájasan fordul ahhoz az ellenfélhez, aki e pillanatban issza ki élete legkeserűbb poharát. Valami különös, barokk humanizmus árad ebből a főrangú olasz condottieréből, ahogyan a holland fejedelmi család basztard sarjához közeledik, hogy átvegye – A Ládzsák árnyékában. Itt– aBreda művészvárának önmagát is megörökítette, palettával a kezében dolgozik, de fekete köpenyét már a Santiago-rend keresztje ékesítikulcsait.Vászon Egy tükörből az uralkodópár képe villan fel, barokk-játékosan, hátul egy benyitó alak.307x367 cm</ref>]]
[[Fájl:Las Meninas, by Diego Velázquez, from Prado in Google Earth.jpg|bélyegkép|bal|170px|'''[[Velázquez]]''' ''Udvarhölgyek''<ref>Az udvari kép – a Las Menias – talán ismertebb. Az infánsnőt két kis udvarhölgye, törpéi, kopója veszi körül. Itt a művész önmagát is megörökítette, palettával a kezében dolgozik, de fekete köpenyét már a Santiago-rend keresztje ékesíti. Egy tükörből az uralkodópár képe villan fel, barokk-játékosan, hátul egy benyitó alak. A korabeliek szinte minden szereplőt ismertek, tudták nevét, beosztását, helyét a Rendben, mely ősi kasztíliai hagyományok szerint igazgatta, kopott óramű ütemével, egy váratlan szerzett világbirodalom menetét. Velázquez képe mintha ebben a kedves pillanatban (ez talán a mester legderűsebb kompozíciója, hiszen valójában a figyelem inkább a gyerekekre terelődik) valóban nem akart volna mást, mint lerögzíteni a spanyol glóbus utolsó szép negyedóráját.</ref>]]
Velázqueznek talán ötven képe díszíti a Prado termeit. Goya piktúrájához-emlékeihez egy egész épületszárny is kevés. Kilenc teremben függnek változó világának, változó stílusának remekei. S míg Velázquez művészetében a grafika, vázlat nem szerepel, Goya kartonjai – híres sorozatok – a legnagyobb kincsek közé tartoznak. Velázquez életművének szinte az egészét látni itt. Itt látható egyik leghíresebb műve Breda átadása, melyet általában úgy emlegetnek, mint a Las Lanzas – a lándzsák kompozícióját. Azt a jelenetet ábrázolja, amikor a győztes spanyol hadvezér, a genuai származású [[Spinola]] átveszi a Németalföld déli határait védő hatalmas holland erődítmény kulcsát – hosszú, fordulatokban bővelkedő ostrom után, amikor az erődítmény feladása már elkerülhetetlenné vált – Nassaui Justintól, Breda várkapitányától. (Ennek a nevezetes ostromnak egyébként két mellékszereplője is volt még, mindkettőjük nevét megőrizte a halhatatlanoknak kijáró emlékezés: a spanyol ostromlók között küzdött [[Pedro Calderón de la Barca|Calderón]], Velázquez kortársa, az egyik legnagyobb spanyol drámaíró.) Az emelet többi termét spanyol mesterek alkotásai foglalják el. A középső épületrészben (12. terem) [[Diego Velázquez|Velázquez]] kiemelkedő művei láthatók, pl. ''Az ivók (Bakkhosz győzelme)'', ''Vulcanus műhelye'', ''Breda átadása'', a spanyol udvari bohócok híres arcképei, a ''Szövőnők'' és a leghíresebb képe, ''Az udvarhölgyek''. A szomszédos 26. teremben [[Bartolomé Esteban Murillo|Bartolomé Esteban Murillót]] többek között a ''Jó pásztor'' és a ''Madaras szent'' című alkotás képviseli. A következő 25. terem [[El Greco|El Grecóé]], itt láthatók a ''Lovag mellére tett kézzel'', ''Krisztus feltámadása'', ''Szent lélek eljövetele'' című festményei, de találkozunk Riberával ''(Jákob álma)'', [[Francisco Zurbarán|Zurbarannal]]<ref>http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/z/zurbaran/index.html Zurbaran</ref> ''(Szent Casilda)'', Ribaltával és Olivaresszel is.
 
=== Goya ===
[[Francisco José de Goya y Lucientes|Francisco de Goya]] munkássága területileg is különleges helyet foglal el. Mindkét emeleten a jobb épületszárnyban találhatók a művei. A madridi szőnyegmanufaktúra számára készített sok korai, olajjal festett gobelinkarton mellett látható itt a ''IV. Károly családja'', a ''Meztelen Maya'', a ''Ruhás Maya'', ''A kolosszus (A rémület''), ''1808. május harmadika Madridban: Kivégzések a Príncipe Pío-hegyen''.
 
== Galéria ==
<gallery class="center">
Fájl:Bartolomé Esteban Perez Murillo 021.jpg|[[Bartolomé Esteban Murillo|Murillo]]: Inmaculada
Fájl:Garden delights centre panel lossless crop.jpg|[[Hieronymus Bosch]]: [[Gyönyörök kertje]]
Fájl:La familia de Carlos IV, Francisco de Goya.jpg|[[Francisco José de Goya y Lucientes|Francisco de Goya]]: [[IV. Károly spanyol király|IV. Károly]] családja, [[1800]]-[[1801]]
Fájl:Selbstporträt, by Albrecht Dürer, from Prado in Google Earth.jpg|[[Albrecht Dürer (festő)|Albrecht Dürer]]: Önarckép
Fájl:Retrato del Papa Inocencio X. Roma, by Diego Velázquez.jpg|Velázquez: [[X. Ince pápa]]
Fájl:MariadeMedici.jpg|Rubens: [[Medici Mária francia királyné|Medici Mária]]
</gallery>
 
== Források ==
 
* Művészettörténeti ABC, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961. 345. p.
* Művészeti lexikon, III. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. 137-138. p.
* A Prado: Alfonsó E. Pérez Sánchez (a Prado Múzeum tiszteletbeli igazgatója) 1999. Budapest, magyarul {{ISBN|963-9205-31-1}}
 
== Jegyzetek ==
22 ⟶ 64 sor:
== Irodalom ==
* Passuth László: Örök Hispánia, (Világjárók sorozat) Gondolat kiadó, Budapest, 1969
* Útikönyvek: Spanyolország, IKON Kiadó Kft. {{ISBN|963-7948-14-7}}
* Panoráma Városkalauzok, Lőrincz Zsolt: Madrid, Panoráma, 2002. {{ISBN|963-243-866-3}}
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.terminartors.com/museo-del-prado-madrid-333-m Prado Muzeum a TerminArtors oldalán]
* [http://www.museodelprado.es/en/ingles/collection/description/ Prado hivatalos weboldala]
* [http://www.museodelprado.es/index.php?id=140&L=5 Museo National del Prado]
* [http://artportal.hu/aktualis/hirek/kerenyi_evaand_jelentosen_bovul_a_prado_alapterulete Jelentősen bővült a Prado]
* [http://commons.wikimedia.org/wiki/Museo_del_Prado Museo del prado Festők Szobrászok]
* [http://es.wikipedia.org/wiki/Museo_del_Prado Museo del Prado, spanyolul]
* [http://www.spanisharts.com/prado/prado.htm El Prado Museum & Gallery, angolul]
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|művészet||spanyol világ|}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Prado”