„Elbasan” változatai közötti eltérés

}}

 

 

Helyén időszámításunk kezdetén a [[Via Egnatia]] egyik állomáshelye, [[Scampis]] állt. A 4. században a [[Római Birodalom|rómaiak]] katonai [[castrum]]ot építettek Scampisban, amely az 5. században püspöki székhely volt. A 6. században [[I. Iusztinianosz bizánci császár]] még megerősítette a castrumot, a város azonban a külső támadások következményeként a 9. századra elnéptelenedett. Újraalapítására az [[Oszmán Birodalom]] [[Kasztrióta György albán fejedelem|Szkander bég]] elleni küzdelmei idején, 1466-ban került sor, amikor [[II. Mehmed oszmán szultán|II. (Hódító) Mehmed]] parancsára ókori [[Elbasani vár|várát]] megerősítették. A város Ilbaszan néven fontos katonai támaszpontjuk, majd az [[Ilbaszani szandzsák]]{{Wd|Q7418366}} székhelye lett. A [[Albánia oszmán uralom alatt|török fennhatóság]] évszázadai alatt az albánok lakta vidékek egyik legfontosabb városa, hatalmas [[bazár]]ral rendelkező kereskedelmi és kézműipari központja, az oszmán kultúra egyik fellegvára lett. Több tucatnyi [[mecset]]je mellett albán földön itt jelentek meg először a [[bektásik]], de nyüzsgő kereskedővárosként több nemzetiségnek ([[cigányok]], [[arománok]] stb.) és számottevő [[ortodox kereszténység|görögkeleti]] lakosságnak is otthona volt. 1832-ben várát leszerelték, katonai jelentőségét elveszítette. Az 1909. évi [[elbasani kongresszus|elbasani közművelődési kongresszus]] eredményeként még ugyanabban az évben itt nyitotta meg kapuit az ország első tanítóképző intézete, a [[Aleksandër Xhuvani Egyetem|Shkolla Normale]]. Elbasan lakói ma is büszkék arra, hogy városukban a [[vlorai nemzetgyűlés]] előtt három nappal, 1912. november 25-én kikiáltották Albánia függetlenségét. Az [[Albánia az első világháborúban|első világháborúban]] [[Szerb Királyság (1882–1918)|szerb]], [[Bolgár Cárság|bolgár]], [[Osztrák–Magyar Monarchia|osztrák–magyar]], majd [[Olasz Királyság|olasz]] megszállás alatt állt város a [[Albánia a két világháború között|két világháború között]] az urbanizáció útjára lépett, egyebek mellett közvilágítást és vízvezetéket kapott, és itt nyílt meg az ország első közkönyvtára. A [[Albánia a második világháborúban|második világháború]] éveiben környéke az olasz, majd [[Harmadik Birodalom|német]] megszállók elleni fegyveres harc egyik központja volt. A [[A kommunista Albánia|kommunista állampárti évtizedekben]] erős ütemű iparosítást vezényeltek le Elbasanban, az 1970-es években a város mellett kezdte meg a termelést az ország gigantikus [[nehézipar]]i beruházása, [[A Párt Acélja Kohászati Kombinát]], felépült a [[durrës]]–elbasan–[[pogradec]]i vasútvonal. A népesség az 1945. évi 15 ezerről megötszöröződött, az óváros hagyományos lakóházainak és évszázados mecsetjeinek a helyét lakótelepnegyedek vették át. Az 1991-es rendszerváltással az ipari termelés jelentősen visszaesett, a város magas munkanélküliséggel és az ipari termelés okozta környezetszennyezéssel küzd.

 

== Közigazgatás ==

 

{{Elbasan megye közigazgatása}}