„Moosburg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hamilcar Smith (vitalap | szerkesztései)
Kieg.
a Klagenfurt am Wörthersee AWB
46. sor:
Moosburg Karintia déli részén fekszik közvetlenül a tartományi főváros Klagenfurt szomszédságában, a [[Klagenfurti-medence|Klagenfurti-medencéhez]] tartozó Moosburgi-medencében. Legnagyobb folyója a Glan, jelentősebb tavai a Mühlteich, a Mitterteich és a Damnigteich. A tavak egy 207 hektáros természetvédelmi területen, erdős-lápos környezetben fekszenek. Az önkormányzat 8 [[katasztrális község]]ben<ref>Bärndorf, Gradenegg, Kreggab, Moosburg, St. Peter bei Moosburg, Seigbichl, Tigring, Tuderschitz</ref> 35 falut és egyéb településrészt fog össze.<ref>Ameisbichl (78 lakos), Arlsdorf (41), Bärndorf (84), Dellach (26), Faning (57), Freudenberg (0), Gabriel (64), Goritschitzen (65), Gradenegg (121), Hohenfeld (134), Knasweg (103), Krainig (17), Kreggab (101), Malleberg (34), Moosburg (1044), Nußberg (50), Obergöriach (49), Polan (20), Prosintschach (39), Ratzenegg (186), Rosenau (60), St. Peter (494), Seigbichl (252), Simislau (15), Stallhofen (250), Tigring (459), Tuderschitz (327), Untergöriach (68), Unterlinden (46), Vögelitz (47), Wielen (22), Windischbach (30), Windischbach-Gegend (4), Witsch (63), Ziegelsdorf (39).</ref>
 
A környező települések: délre [[Krumpendorf am Wörthersee]], délnyugatra [[Pörtschach am Wörther See]], nyugatra [[Techelsberg am Wörther See]], északnyugatra [[Feldkirchen in Kärnten]], északra [[Glanegg]], keletre [[Klagenfurt am Wörthersee|Klagenfurt]].
 
==Története==
A város neve a "mocsár" jelentésű Moor szó bajor nyelvjárásbeli változatából ered.
 
A római időkben, közvetlenül [[Noricum]] kelta királyságának meghódítása után, i.e. 15 körül utat építettek a [[Wörthi-tó]] és a Glan folyó között, a Moosburgi-medencén keresztül. Tigringben egy ásatás során egy római majorság maradványaira, valamint egy lovasszoborra és egy márvány császárszobor fejére bukkantak. St. Peterben szintén márványépítkezés nyomait találták. Több helyi templomot római sírkövekkel dekoráltak.
 
A 9. században [[Arnulf keleti frank király|Arnulf]] karintiai herceg (később keleti frank király) palotát építtetett Moosburgban és uralkodásának vége felé sok időt töltött benne; például itt ünnepelte a karácsonyt 888-ban. Több történész ([[Salamon Ferenc (történész)|Salamon Ferenc]], [[Bakay Kornél]]<ref>Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai II. kötet. 253-267. old.</ref>, stb) a frank birodalmi központ [[Mosaburg|Mosaburgot]]ot is Moosburggal azonosítják.<ref>Bővebben: [[Mosaburg]]</ref> 1100 és a 15. század között a von Görz grófok voltak Moosburg hűbérurai, majd a család kihalása után a Habsburgok örökölték meg területeiket. Maga a vár a von Moosburg-családé volt, amely a 15. század közepén férfiágon kihalt: Margaretha von Moosburg Jakob von Ernauhoz ment feleségül, így a birtok az Ernau-házé lett. Ők (feltehetően Georg von Ernau) építették a 16. század közepén a moosburgi várkastélyt. A protestáns család az [[ellenreformáció]] miatt 1629-ben kénytelen volt Németországba költözni; a várat és a birtokot Johann Weber von Ehrenthalnak adták el.
 
A moosburgi községi tanács 1850-ben alakult meg. St. Peter és Tigring 1899-ben önálló községként kiváltak belőle, de az 1973-as közigazgatási reform során ismét egyesítették őket Moosburggal, amely a megszüntetett wölfnitzi önkormányzattól is vett át területet. A község 1997-ben mezővárosi státuszt kapott.
 
1957 óta [[SOS Gyermekfalu]] működik a településen.
==Lakossága==
A moosburgi önkormányzat területén 2017 januárjában 4513 fő élt, ami gyarapodást jelent a 2001-es 4463 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96%-a volt osztrák, 1,4% német állampolgár. 81,3% római katolikusnak, 7,2% evangélikusnak, 8,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
 
==Látnivalók==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Moosburg