Wikipédia

„Sankt Veit an der Glan” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Kora/késő + időszak (napszak, évszak, korszak stb.) különírása kézi botszerkesztéssel (lásd: Szerkesztő:BinBot/munka/kora)
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
53. sor:
A város nevét először 1131-ben említi írásos forrás, ekkor hozták létre a [[Gurki egyházmegye|Gurki egyházmegyét]]. Egy 1147-es oklevél szerint a [[Bambergi főegyházmegye|Bambergi püspökség]] visszavásárolta Hof zu St. Veit birtokot Engilbert őrgróftól, vagyis korábban már az övék volt. Röviddel később azonban már Karintia Spanheim-házhoz tartozó hercegeihez került. 1149-ben [[V. Henrik karintiai herceg|V. Henrik]] herceg itt fogadta a [[második keresztes hadjárat]]ból hazatérő [[III. Konrád német király|III. Konrád]] királyt. Hamarosan Sankt Veit vált a hercegi uradalmak központjává: a hercegek a közeli Freiberg várában laktak. A település 1199-ben piacjogot kapott.
 
[[Bernhard karintiai herceg|Bernhard von Spanheim]] herceg (1202-1256) fallal vette körül a várost és kastélyt is építtetett. 1204-ben iskoláról történik említés. 1205-tóltől itt működött a hercegi pénzverde (egészen 1725-ig). 1224-ben a város jogosultságot kapott saját bíró és 12 tanácstag megválasztására. A híres [[Minnesang|trubadúr]], [[Ulrich von Lichtenstein]] 1277-ben részt vett egy helyi lovagi tornán. A Spanheim-család kihalása után 1286-ban [[Meinhard karintiai herceg|Meinhard]] görzi és tiroli gróf szerezte meg a hercegi címet és a hozzá tartozó birtokokat. Hét évvel később, egy lázadás során a város komoly károkat szenvedett. A hercegséget 1335-ben a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] szerezték meg, Sankt Veit pedig elvesztette hercegi székhelyként élvezett jelentőségét.
 
1399-banben a város jogosultságot kapott a hüttenbergi érclelőhely kiaknázására, ami felvirágoztatta a fazdaságot. A 15. században a tizenkét tagú városi tanácsot az ún. nyolcak tanácsa váltotta fel. 1447-től kezdve a tanácsnak [[pallosjog]]a is volt.
 
1473 és 1492 között ötször fosztották ki a várost a portyázó törökök, 1480-ban pedig [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] magyar király ostromolta meg. 1497-ben tűzvész pusztított. 1550-ben papírmalom épült, 1578-ban pedig a közeli Urtlban a kor technikai színvonalának megfelelő vasolvasztót helyeztek üzembe. A [[reformáció]] során a lakosság többsége protestáns vallásra tért, de az 1600 körül kezdődő [[ellenreformáció]] alatt nagyobb incidens nélkül visszatérítették őket katolikusnak.
 
1713-benban és 1715-ben [[pestis]] pusztított a vidéken, 1747-ben pedig leégett a város. A 18. században felfutott a vasipar, de 1783-ban [[II. József magyar király|II. József]] eltörölte a kereskedelmi privilégiumokat, ami negatívan hatott a város hazdaságára. Sankt Veitnek 1830-ban csak 1500 lakója volt, szenben a középkori kb. 3 ezerrel. Miután a vasút ([[Kronprinz Rudolf-Bahn|Rudolfsbahn]]) elért ide, a fafeldolgozás vált az újabb gazdasági húzóerővé.
 
Az 1934-es nemzetiszocialista [[Júliusi puccs|puccskísérletben]] 900 fegyveres próbálta elfoglalni a várost, de nem jártak sikerrel. A harcoknak 13 halálos áldozata volt.
72. sor:
*az 1131-ben alapított román stílusjegyeket mutató katolikus plébániatemplom. Mai külseje az 1829-es tűzvész utáni helyreállításnak köszönhető
*a hörzendorfi katolikus templom
*a középkori városi kórház és temploma. A kórhát 1542 óta volt szegénykórház, 1622-tóltől a jezsuiták, 1640 után pedig a ferencesek működtették
*Herzogsburg vára
*a tanzenbergi kastély
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sankt_Veit_an_der_Glan”