„Képregény” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
== Elnevezései ==
A [[magyar nyelv|magyar]] ''képregény'' elnevezés először 1938-ban bukkant fel a Képes Regények sorozat kapcsán. Ezekben a zsebkönyvekben amerikai krimi és akció képregények alaposan átszerkesztett változatait találhatjuk meg. A szövegbuborékokat kitörölték, a narrátori szöveget kiegészítették, a képanyagot megvágták, átszerkesztették, míg végül az eredmény egy illusztrált regény lett. Miután ezeknek végül nem volt sok közük a képregényhez, így ez nem tekinthető a "képregény" szó közvetlen eredetének. Ez az összetett szó legközelebb [[1948]]-ra válik általánosan elterjedtté és jelentése is megegyezik a maival. Miután az adaptációs képregények 1955-től válnak Magyarországon egyeduralkodóvá, így téves a feltételezés, miszerint a képregény szavunk regények adaptációra utalna. A magyar talán az egyetlen nyelv, amely a ''regény'' szóból származtatja a képregényt. A legelső magyar képregényrajzolónak [[Jankó János (festő)|Jankó János]]
[[Angol nyelv|Angolul]] a képregényt általánosságban ''comics''-nak nevezik, ez annyit tesz: ''vicces'', hiszen a korai amerikai képtörténetek az egyszerű humorra építettek. Az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] képregénynek két tipikus fajtája van. Az első az úgynevezett ''képsor'', általában három-öt képből álló, csattanóval végződő történet: ez a ''comic strip'' (vicces csík), ami napilapok rovataiban, vagy tipikusan vasárnapi mellékleteiben jelenik meg. Ennek magyar megfelelőjeként gyakran a ''képsor'' elnevezést alkalmazzuk. A másik a ''comic book'' (képregény könyv), önálló, általában húsz-harminc oldalas füzetben megjelenő történet.
|