Nagymacskák ellenőrzése

Kedves szerkesztőtársak!

Valaki letudná ellenőrizni a következő nagymacskák szócikkeit:

?

Előre is köszönöm szépen! – Proki vita 2018. augusztus 1., 13:57 (CEST)

Index cikk a Pogó szócikkről

Aki ért a témához megnézhetné, hogy lehet -e valamit kezdeni vele, nem ártanának források a cikkben szereplő állításokra. --Pallertithe cave of Caerbannog 2018. augusztus 4., 10:54 (CEST)

Uborkaszezon van, ilyenkor az összes újságnál átváltoznak a szerkesztők minden témához értő szakértővé Vigyorbalint36 🚌 buszmegálló 2018. augusztus 4., 11:01 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Most nincs többre időm, de legalább az egyértelműsítőlapot megcsináltam hozzá (van egy televízióadó szócikkünk is). – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. augusztus 4., 11:06 (CEST)

"én legalábbis jóízűen röhögtem végig a "Pogo" szócikket." - Én meg az indexes cikkeket szoktam végigröhögni, amikor pl. Bavariát ír valamelyik észlény Bajorország helyett, Gothenburgot Göteborg helyett, Cologne-t Köln helyett, amikor Saarlandnak hívják a Saar-vidéket, a high schoolt főiskolának fordítják, amikor összekeverik Haitit Tahitivel vagy a Tagesspiegelt Tagesspielnek írják. Röhögjünk mi is az Index "szakújságíróin"! Gyurika vita 2018. augusztus 4., 11:17 (CEST)

Sablon:Labdarúgó VB

Ebben a sablonban az 1978-as argentin vb furán van. Én nem tudtam rájönni a hibára. Engusz vita 2018. augusztus 4., 13:15 (CEST)

A {{Country data Argentína}} volt elállítva, elvileg most jó. Kemenymate vita 2018. augusztus 4., 13:26 (CEST)

Igen, most jó. Több oldalon is baj volt az argentin sablonokkal nekem, de most már jó. Köszönöm szépen!Engusz vita 2018. augusztus 4., 13:34 (CEST)

Új portál indítása

Üdv mindenkinek! Nem biztos, hogy jó helyre írom a kérésemet, ezért előre is elnézést kérek. Szeretnék portált indítani, Ásványtan és kőzettan címmel. Kérlek, nézzetek rá a portálra, mi a hibája, vagy mitől lehet még jobb. Köszönöm szépen!! Három naponta frissíteném az Érdekességek dobozt, és felkerülne majd a bővítendő lapok listája is. Az ásványok és kőzetek szócikkek egységesítve lesznek, mindegyikbe infobox és képek lesznek, persze ahol hiányoznak (tudom, hosszú folyamat, nagy munka, de én türelmes és szorgalmas vagyok).EmusWikiÜzenet 2018. augusztus 3., 14:14 (CEST)

@EmusWiki:. Helló! Szerintem a hírek kocsmafalon is tedd közzé, itt: Wikipédia:Kocsmafal (hírek). Másrészt nem tudom láttad-e, de évekkel ezelőtt valaki már próbálkozott hasonlóval: Szerkesztő:Kimmuriel/Portál:Kőzetek és ásványok. Hátha találsz benne valami jó ötletet, még ha annak a szerkesztője már évek óta nincs is köztünk - remélem, Te többre jutsz vele. Még egy tipp: ha összegyűjtöd a témakörbe tartozó, hiányzó cikkek jegyzékét, akkor azokat a {{kért cikk}}(?) sablonba tedd, mert akkor egy robot össze fogja gyűjteni, és automatikusan beteszi a Wikipédia:Kért cikkek betűrendben oldalra (feltéve, ha a portálodat kiélesítetted már a Portál névtérbe). És csak javaslatként: ha ezeket egy külön aloldalon gyűjtöd, ahonnan a portál központi lapjára behívod, akkor az aloldalnak Kért_cikkek lehetne a címe, könnyebb megtalálni (pl.:Portál:Kőzetek és ásványok/Kért cikkek. Egyébként sokat ne várj vele, ha a hírek kocsmafalon is közzétetted, és 3 napon belül nem jön kifejezetten ellenző hozzászólás, akkor élesítsd, és jó munkát hozzá! Palotabarát vita 2018. augusztus 7., 12:38 (CEST)
@Palotabarát: Már azon gondolkodtam tegnap, hogy élesítem a portált, csak egy "belső hang" halkan súgta, hogy még várjak vele egy napot. És jól tettem :) Igen, láttam ezeket a portál terveket, csak sajnálom, hogy nem lett befejezve. Én tuti befejezem, nincs olyan szándékom, hogy minden szerkesztéssel felhagyjak! Vannak még terveim, persze hosszú folyamat, de én nagyon türelmes és szorgalmas emberke vagyok :) Az a baj, hogy nagyon sok ásvány hiányzik, és amik vannak szócikkek, azok közül is sok siralmas állapotban van. De semmi baj, itt jövök én képbe, és rendbe teszem őket :) De persze ha akad más szorgalmas emberke is, annak nagyon tudok örülni. És köszönöm szépen a hasznos tanácsokat! EmusWikiÜzenet 2018. augusztus 7., 16:24 (CEST)

Csak annyit fűznék hozzá, hogy át kéne nevezni a lapot: mindegyik portál címe tartalmazza a "portál" szót is (kattints bármelyikre). Javaslom ezt a formát: Portál: Ásványtan és kőzettan. Vagy még inkább, ha szakmailag szerinted helyes: Portál: Ásvány- és kőzettan. (Fölösleges a "tan"-t ismételni). Sok sikert a portálhoz! – Vadaro vita 2018. augusztus 7., 18:16 (CEST)

Kimmuriel allapjának a címe a legjobb, szerintem arra kéne átnevezni a lapot, a portálnévtérbe persze. Aztán majd le lehet írni az alcímbe és a portálhoz tartozó sablonba, amit majd megjelenítünk a cikkek alján, hogy Ásványok és kőzetek portálja vagy Kőzetek és ásványok portálja. Szerintem az jobb mint az Ásványtani és kőzettani portál vagy az Ásvány- és kőzettani portál, nem? – KoBeAt üzenet 2018. augusztus 7., 18:25 (CEST)
Ezt majd eldönti(k) a portált üzemeltető szerkesztő(k). Én csak a "portál" szó hiányára akartam felhívni a figyelmet.– Vadaro vita 2018. augusztus 7., 18:30 (CEST)
(Szerkesztési ütközés után) nem hiszem, hogy szerepel valamiféle irányelvben, hogy a nevet a portált üzemeltető szerkesztő dönti el. Amúgy most jöttem rá, hogy az ilyen esetekben névelő is kell :-( (A kőzetek és az ásványok portálja). Akkor szerintem nem vitatható az Ásvány- és kőzettani portál elnevezés. – KoBeAt üzenet 2018. augusztus 7., 18:37 (CEST)
Igen, igazatok van. Csak siettem, gyorsan adtam nevet, de nekem se tetszik így, ahogy van, úgyhogy mindenképp át kell nevezni. Szerintem jobban hangzik így: Az ásványok és a kőzetek portálja :)EmusWikiÜzenet 2018. augusztus 7., 18:47 (CEST)
Nem értem, miért kell kétszer a névelő, a portál a határozott (Az ásványok és kőzetek portálja). Emellett körülményessé is teszi a szerkezetet. Pasztilla 2018. augusztus 7., 19:11 (CEST)
Akkor a portál neve: Az ásványok és kőzetek portálja lesz. Szerintem még ez a legjobb elnevezés :) És köszönöm mindenkinek, aki egy picit is, de segített!! :)EmusWikiÜzenet 2018. augusztus 8., 13:09 (CEST)
Hé, várjunk még! Ez az elnevezés nem a legjobb. Így is körülményes, sajnos (szerintem). – KoBeAt üzenet 2018. augusztus 8., 13:25 (CEST)
Mondjuk, nem akadályozlak, legyen úgy, ahogy te akarod. Felőlem maradhat is. – KoBeAt üzenet 2018. augusztus 8., 13:42 (CEST)
Köszönöm, hogy nem akadályozol :) EmusWikiÜzenet 2018. augusztus 8., 14:02 (CEST)

Lehet-e forrásolatlan információ a kezdőlapon?

(Azért írom ide a kérdést, és nem a kezdőlap vitájára, mert azt elég kevesen figyelik.)

Jelenleg a helyzet nem egyértelmű:

  • A Kiemelt cikk rovatban természetszerűen minden információnak van forrása
  • Az Érdekességek rovattal kapcsolatban már az induláskor megegyeztünk abban, hogy csak a belinkelt cikkben szereplő, forrásolt információ kerülhet ide; ez fel is van tüntetve a Wikipédia:Érdekességek fejlécében.
  • Az Évfordulók rovatnál (tudtommal) nem volt hasonló megbeszélés; én természetesnek vettem, hogy a többi rovathoz hasonlóan itt is elvárjuk, hogy az információ szerepeljen valamelyik belinkelt cikkben, és ott legyen forrása, és ennek szellemében kommentbe szoktam rakni a forrás nélküli sorokat. Utána azonban *feridiák simán visszateszi a kezdőlapra, ha számára valamiért fontos az adott évforduló, mint például ma is.

Érdekelne a többi szerkesztő véleménye ezzel kapcsolatban. – Hkoala 2018. augusztus 5., 11:02 (CEST)

Forrásolatlan információ szerintem se szerepeljen. A Kossuth-bankó szócikkben az van, hogy: 1848. augusztus 6-án került forgalomba az első magyar bankjegy 2 forintos címletben. Tehát nem ma, hanem holnap van a napja. Nem a bejelentésé, hanem a forgalomba kerülésé. Wikizoli vita 2018. augusztus 5., 11:39 (CEST)

A cél az kéne, hogy legyen, hogy sehol se legyen forrásolatlan információ. Ez összességében nyilván megvalósíthatatlan, de a címlapon – ami a WP kirakata – nem az, és minden erre irányuló lépést támogatok. – Puskás Zoli vita 2018. augusztus 5., 11:47 (CEST)

Ceaușescu‎ és a wikidata

A Vita:Nicolae Ceaușescu lapon kifogásolják a cikk állapotát, azon belül is az iskoláira vonatkozó adatot. Megnézve az infoboxot, igazat kell adnom az illetőnek: a wikidatából minden forrás nélkül ömlesztve bejön mindenféle lényegtelen, sokszor lefordítatlan információ. Az enwikin ugyanennek a cikknek az infoboxa teljesen civilizált. Nem lehetne valahogy korlátozni a wikidatából bejövő adatokat? Valamiféle helyi megerősítésre gondolok, merészebb álmaimban a sablonautomatizmus radikális korlátozására pl. csak forrásolt adatot hozzon át (az "importálva akármilyen wikipédiából" nem számít forrásnak), és rovatonként legyen maximálisva, hogy hányat. – Hkoala 2018. augusztus 4., 19:25 (CEST)

@Hkoala: A Wikidatában most egy iskola látszik, a nizzai egyetem. Ott 1975-ben valóban kapott egy tiszteletbeli doktori címet, de szerintem ez inkább elismerés mint iskola, így azt javaslom töröljük ki ezt az adatot az iskolái közül. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. augusztus 5., 00:30 (CEST)

@Eniport: Különösebben nem érdekel a cikk, csak láttam az FV-n a megjegyzést. A jelenség zavar. OK, kitörlöd az iskolát ebben a cikkben - és hány másikban lehet ilyen? És mi szükség van az összes létező kitüntetés felsorolására? Az infobox a legfontosabb információk összefoglalására való. – Hkoala 2018. augusztus 5., 07:04 (CEST)

Nem töröltem ki, csak javasoltam, nem tudok a héten érdemben szerkeszteni. De a jelenség kapcsán: most kb. 10 Wikiben (a mienkben is) ez az adat jelenik meg. Ha kijavítjuk, akkor mind a 10 Wikiért teszünk egy keveset. Ha a mienkben letiltjuk a megjelenést, akkor nem előrevivőleg cselekszünk: lehet a történészek utóbb találnak egy iskolát az érintettnek, és milyen jó volna ha az megjelenne nálunk is. De ha most a javítás helyett letiltjuk, akkor nem fog. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. augusztus 6., 00:49 (CEST)

Nem az a baj, hogy bekerülnek adatok a Wikidatából olyan helyekre, ahol eddig nem voltak és le kell fordítani, hanem az, hogy ezt kb. semmi nem jelzi a cikken. Ha van egy kiemelt színvonalú cikkem, aminek az infoboxába wikidatából bekerül valami hülyeség, lehet, hogy évekig nem veszem észre, mert semmi nem jelzi, nem válik megtekintetlenné, stb. Alensha 2018. augusztus 11., 05:20 (CEST)

T201765. A forrás szerinti szűrést Luában meg lehetne csinálni. --Tgrvita 2018. augusztus 11., 19:59 (CEST)

Híres ember testvére, de nem derül ki, hogy ő maga miről is lenne nevezetes. Valószínűleg semmiről. Az azért sokat elmond, hogy az egyik forrás (a kettő közül) egy blog/fórum. Erősen törlendő cikk. 91.82.191.219 (vita) 2018. augusztus 10., 08:04 (CEST)

Attól nevezetes, hogy a magyar irodalmi köztudatban szerepel, keresési találatok többféle kontextusban is említik. Ez már elegendő ok arra, hogy cikke legyen, és elsősorban a Wikipédiáról tudja meg a tájékozatlan olvasó ki is ő és miről híres. Ogodej vitalap 2018. augusztus 10., 09:58 (CEST)

Majd, ha neked is lesz Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésed, akkor lesz cikk a 91.82.191.219-ről is.– VC-süzenet 2018. augusztus 10., 17:53 (CEST)

Ugye ez itt nem szerepel: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_%C3%89rdemrend_lovagkeresztje#2003, persze itt minden sorban meg van adva, hogy mi a foglalkozása, titulusa az illetőnek. Etelkához mit írnátok? József Attila testvére... ez azért elég gyenge indoklás egy ilyen díjhoz. 94.247.89.136 (vita) 2018. augusztus 10., 22:20 (CEST)
Már szerepel. A kitüntetés hivatalos indoklása szerint a József Attila hagyaték gondozójaként kapta. – Dodi123 vita 2018. augusztus 10., 22:32 (CEST)

Na de miért etetitek? Az ilyennek sosem kell válasz, csak a figyelem. Pasztilla 2018. augusztus 11., 03:34 (CEST)

Homokozó versus próbalap

A kezdőoldalon az Ismerkedés a Wikipédiával szakaszban szó van a homokozóről. Nem lenne jó a próbalapról is írni (akár a homokozó helyett)? Wikizoli vita 2018. augusztus 12., 10:11 (CEST)

Olimpiai menetrend

Áthoztam, nem sablonként: Szerkesztő:Burumbátor/próbalap. Bátran javítsátok, fordtanivaló van még benne, meg ABC sorrendbe állítás, de ha kész, mehetne ki a szócikk megfelelő fejezetébe. Plusz meg kellene írni a Japan Standard Time szócikket... :) – Burumbátor Súgd ide! 2018. augusztus 12., 17:01 (CEST)

Nagy a baj a cikkel. Napokban olvastam angolul a cikket, elég hosszú, és korrektül tárgyalja a témát. Ma néztem meg magyarul is, a hosszával nincs is baj, ott azért már gyanút fog az ember amikor meglátja a lap tetején a sablont. A cikk elolvasása nélkül is kiderül, hogy a cikkben 2015-ös utáni adatok hát azok nem nagyon szerepelnek:

2015 összesen 318-szor szerepel a cikkben (chrome alatt a keresési találatok számát kiírja)
2016 mindössze 4-szer(!), közte egy képaláírásnál, és egy becslésnél
2017 mindössze 6-szor, 2 cikk ekkor jelent meg
2018 mindössze 2-szer, nem releváns találatként (sablonnál és az utolsó módosítás ideje)

Ha nincs is mögötte szándékos/tudatos tett, rengeteg kérdést felvet, hogy egy ilyen cikk, ilyen állapotban hogyan maradhat egy enciklopédiában, tudva azt, hogy már 2017-ben felére esett az először benyújtott menedékkérők száma (705705 volt), ez lényegében akkora, amennyi volt 2014-ben, amikor még semmilyen migrációs krízisről nem hallhattunk Magyarországon.

Ez a kép is különösen bájos, így 2018-ban: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Number_of_migrants_in_Hungary_per_week.pdf Tudjátok ez most augusztusban hogyan néz ki? http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo/elfogott-migransok-szama-lekerdezes 11 nap alatt 7 elkapott migráns, az átlagban még az egyet SEM éri el. Egy ilyen kép berakása sem ártana. 91.83.110.18 (vita) 2018. augusztus 13., 15:47 (CEST)

Ez egy önkéntes projekt. Ha a cikk elavult (márpedig a leírásod alapján az) és ez böki a csőrödet (joggal), akkor nyúlj hozzá, bővítsd ki, tegyél be új forrásokat! Vedd úgy, hogy senki nem fogja megcsinálni, ha te nem csinálod meg! A többi résztvevő (azaz mi) millió más dologgal is foglalkozik, nincs mindenre kapacitás: mindenki hálás lesz, ha profin aktualizálod a cikket. De akkor is, ha csak egy kicsit fejlesztesz rajta. Piraeus vita 2018. augusztus 13., 23:11 (CEST)

Ezek a mondatok papíron igazak, valóságban nem feltétlenül. Szócikke válogatja. A hála a bővítésért pláne nem mindig igaz mindenki esetében. Saját tapasztalatok. Apród vita 2018. augusztus 14., 14:29 (CEST)

Kezdőlap

Tudom, hogy már írtam róla, csak akkor még más hittel, hogyha a Kezdőlapon ki vannak téve a Magyar Wikipédia Magazin cikkei. Ha már nem működik az egész, akkor nem kellene legalább az egészet archiválni, ahogy a wikihírek se kínos annyira, mert az legalább inkubátorba került és a többi wikitárslap közé ékelve. Így viszont egy új szerkesztő ránézésre az olyan magazincímet, hogy 20 millió szerkesztés a magyar Wikipédiában november 21-i dátumként feltüntetve... 2019-ben majd vagy öszeadja az azt megelőző magazincímmel, hogy Shakespeare szerkesztőmaraton 2017 meg annak közlési dátumával, hogy november 14, hogy ez 2017-es hír vagy nem. És vagy rálinkel a 20 millió szerkesztés a magyar Wikipédiában linkre vagy nem. Kezdőlap

De ha nem archiválódik, hát nem archiválódik. Felőlem. Jó lesz nekem a tej. (Macska duett) Apród vita 2018. augusztus 14., 14:25 (CEST)

Magyar díjak – Wikidata segítség

Kis segítséget szeretnék kérni. 98 lap (többségében díj) elemét kéne úgy javítani, hogy

„Ha már arra járunk” elven a cikk alapján egyéb tulajdonságokat is hozzá lehetne adni, mint pl. névadó (P138), létrejöttének ideje (P571), alapító (P112) stb. A lényeg az lenne, hogy elfogyjanak az ilyen lapok; csinálgatom magam is, de csak lassan haladok vele. Előre is köszönöm mindenkinek, aki segít! Bencemac A Holtak Szószólója 2018. augusztus 8., 20:28 (CEST)

Én ránéznék, de ezt írja ki az indítás után: Lekérdezés hibás: Lexical error at line 5, column 30. Encountered: <EOF> after : "". Sajnos nem értek hozzá, hogy javítsam. (Vagy én csinálom rosszul) Palotabarát vita 2018. augusztus 8., 22:58 (CEST)
@Palotabarát: Rossz volt a link, most már működik. Bencemac A Holtak Szószólója 2018. augusztus 9., 08:21 (CEST)

Megcsináltam jó párat, de a lista nem akar frissülni. – Hkoala 2018. augusztus 10., 08:52 (CEST)

@Hkoala: A hivatkozások gomb fölött található kis frissítés ikon állapotának frissültével futtasd le ismét a lekérdezést (esetleg F5). Bencemac A Holtak Szószólója 2018. augusztus 10., 10:11 (CEST)

Annyi kiegészítést tennék, hogy ösztöndíj esetén talán nem a kitüntetés (Q618779), hanem az ösztöndíj (Q188823) lenne a helyes. Vagy az is a díj alá tartozik? Ha igen, akkor hogy lenne jó jelölni? (pl.: d:Q20439816) Palotabarát vita 2018. augusztus 10., 10:41 (CEST)

Vagy épp irodalmi ösztöndíj (Q1725370) (Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (Q20439723)), ami a legjobban leírja az elemet. Már 50 alatt vagyunk! Bencemac A Holtak Szószólója 2018. augusztus 11., 10:43 (CEST)
@Palotabarát: Alá tartozik (ezt az ösztöndíjnál megadott alosztálya ennek (P279)-állítás mutatja), tehát nem kell semmilyen további módon jelölni. – Tacsipacsi vita 2018. augusztus 12., 01:13 (CEST)

Köszönöm mindenkinek, aki segített! Bencemac A Holtak Szószólója 2018. augusztus 17., 17:36 (CEST)

Lalo d-moll csellóversenye

A cikk a viszonylag gyakran játszott virtuóz szólódarabról nyilvánvalólan gépi fordítás ugyan, de szerintem jobb sorsra érdemes a téma, és inkább fel kéne javítani a szöveget, semmint hogy a süllyesztőbe menjen. Hátha valaki megszánja és magyarítja? Itt található: Csellóverseny (Lalo). A szöveg eredetije alighanem a cikk angol változata, ami szerintem erre a CD olvasható szövegre támaszkodik. Akad vállalkozó? --Karmela posta 2018. augusztus 20., 13:12 (CEST)

Még két helyen folyik ez a téma: TMB (aug. 18) és Wikipédia:Járőrök_üzenőfala#Kérés komolyzenei témában járatos járőrökhöz. – Vépi vita 2018. augusztus 20., 15:07 (CEST)
Köszönöm Vépi, nem tudtam hogy krónikus esetről van szó, így semmit sem szóltam, azt is halkan mondtam. Jobb lesz, ha felpántlikázom a cikket, átkerül a Feljavításra váró cikkjelöltek közé. A három hónapon túl változatlan jelölteket töröljük. --Karmela posta 2018. augusztus 20., 16:18 (CEST)

Demény Pál demográfus

A 2018-as Magyar Szent István-rend kitüntetést ma délelőtt adták át: Demény Pál György (Paul Demeny) közgazdász, demográfus kapta, aki nemzetközileg ismert például a Demeny voting nevű javaslatáról. Nincs róla viszont szócikk a magyar wikin (és a személyéről az angolon sem, a en:Demeny votingról viszont ott igen).

Készítettem egy szócikk-kezdeményt, egyelőre a saját szerkesztői oldalamon: Szerkesztő:Ragold/Demény_Pál_(demográfus). De a segítségeteket szeretném kérni, egyrészt az élesítés előtt az esetleges hibák, hiányosságok javításában (például a források/jegyzetek jelölése, a személy sablon kitöltése és hasonlók terén lehetnek ilyenek – ezek terén nem igazán vagyok gyakorlatban annyira, hogy a rendelkezésemre álló kevés időben hosszas bogarászás nélkül optimális formára tudtam volna hozni őket).

Másrészt a fő kérdésem, hogy a szócikk helyes címe mi lenne annak alapján, hogy

  • tekintve hogy a karrierje nagy részét Amerikában és a nemzetközi szakmában futotta be, Paul Demeny néven igazán ismert,
  • de mivel egyáltalán nem tagadja a magyarságát, visszás lenne a magyar wikin angol névforma szerinti szócikket írni róla, viszont a Demény Pál kommunista politikussal fennálló névazonosság miatt Magyarországon Demény Pál György néven publikál,
  • de kevéssé valószínű, hogy a György mint második név használata eligazítaná a rákeresőket a Wikipédián (és a kitüntetést is Demény Pál néven kapta) - ilyen szempontból talán többet mondana a Demény Pál (demográfus) alak használata,
  • ami azt a kérdést is felveti, hogy nem kellene-e akkor már egy Demény Pál egyértelműsítő lapot is létrehozni? (Mellesleg van egy Demény István Pál nevű irodalomtörténész is, akiről már szintén van szócikkünk),
  • ez esetben viszont a jelenlegi Demény Pál szócikket értelmes lenne Demény Pál (politikus)-ra átnevezni?

Én kevésnek érezem magamat ennek a szerteágazó kérdésnek eldöntésére, ezért, miután az alapvető tartalmat szerintem összeszedtem ebbe a szócikktervbe, a végső kialakításban és megjelenítésben kérem a tapasztaltabbak segítségét. Ragold vita 2018. augusztus 20., 14:57 (CEST)

Köszönöm a szűkszavú :-) de hasznos reakciókat, például az egyértelműsítő lap létrehozását, amit a felvázolt koncepcióval való egyetértésnek veszek; élesítettem a szócikket. Ragold vita 2018. augusztus 21., 11:54 (CEST)

Azok a mágikus halott linkek…

Több mint egy évvel az eredeti felvetés után Magic links bot és InternetArchiveBot sikeresen elindult nálunk is. Ennek örömére pár statisztika:

  • 36 000+ „mágikus” (ISBN, PMID, RFC) link javítva. Érdekesség, hogy a bot még csak egyedül az angol wikin és nálunk fut, így joggal nevezhetjük magunkat e téren úttörőknek.
  • 40 000+ halott link feltámasztása 21 500+ cikkben. Július 15-én még v2.0beta2 verzióval kezdtük, míg a napokban már v2.0beta8-ra léptünk. Részünkről öt Phabricator hibajelentéssel és kisebb őrülettel járultunk hozzá a fejlesztéshez, szerteágazó sablonparamétereinkkel borzolva botgazdánk idegeit.

Egy konkrét cikket a laptörténet halott linkek ellenőrzése gombjával tudtok ellenőrizni, probléma esetén (pl. nem ismer fel halottként egy halott linket) továbbra is nyugodtan szóljatok. Végezetül javaslom mindenkinek, hogy gyönyörködjön egyet ebben a grafikonban (a teljes statisztikához Last yearhu.wikipedia.orgGo). Bencemac A Holtak Szószólója 2018. augusztus 21., 11:29 (CEST)

Látványos a javulás, köszönjük szépen! Vigyor misibacsi*üzenet 2018. augusztus 21., 17:00 (CEST)

Faragó Lajos vs. Grosics Gyula

Sziasztokǃ nem is tudom, ezt most ide vagy inkább a műszakira kellett volna írnom. Miért van az, hogy ha beírom google keresőbe, hogy Faragó Lajos, akkor Grosics Gyula arcképe látható a cikkajánló felett? Mit lehetne tenni, hogy ténylegesen az legyen a képen, akire az érdeklődő rákeres? – Gerry89 vita 2018. augusztus 21., 21:16 (CEST)

Bejelenteni a kártya alatti Visszajelzés linkkel (én most megtettem), aztán ha elég sokan jelzik, talán javítja a Google. (Ha rákattintasz a képre, láthatod, hogy YouTube-videóból származik, úgyhogy a Wikipédiának semmi köze hozzá.) – Tacsipacsi vita 2018. augusztus 22., 02:39 (CEST)
@Tacsipacsi: Köszi a választǃ Bejelentettem én is, hátha. – Gerry89 vita 2018. augusztus 22., 06:37 (CEST)

Szlovákia földrajzában járatos

szerkesztőtől kérdem: szeretném egyértelműsíteni Kisszaláncot (mert van még ugyancsak Szlovákiában Kisszalánc (Herencsvölgy) is). Kisszalánc (Kassa-vidéki járás) vagy Kisszalánc (Kassai kerület) lenne a jó megoldás? Köszönöm, – Vépi vita 2018. augusztus 25., 07:40 (CEST)

Mind a kettő jó megoldás. Ritkán kell szlovákiai települést azért egyértelműsíteni, mert Szlovákiában is van még egy hasonló nevű. Végig futottam pár kategóriát és ott a járás volt az egyértelműsítő tag. - Csurla vita 2018. augusztus 25., 08:21 (CEST)

Megtaláltam itt Szlovákiát, a járás a nyerő. – Vépi vita 2018. augusztus 25., 19:08 (CEST)

Foglalkozásokat nem ellenőrzi senki?

Kocsis Dénesnél például az szerepel, hogy színész, de csak egy "stúdiót" végzett el, nem pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemet ami után már tényleg színésznek nevezhetné magát. (jelenleg oda jár, de még nem végzett) 91.83.111.254 (vita) 2018. augusztus 26., 01:25 (CEST)

A foglalkozás és a végzettség két külön fogalom. Kocsis Dénes szócikkéből számomra úgy tűnik, hogy számos színdarabban, filmben szerepelt, így foglalkozásaként mondhatjuk, hogy színészként dolgozik. Ugyanakkor az is kiderül a szócikkből, hogy az egyetemnek 2016-tól hallgatója, tehát az olvasónak egyértelmű lehet, hogy még nem lehet meg a végzettsége. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. augusztus 26., 11:47 (CEST)
Színészethez nem kell diploma, csak akkor sokkal nehezebb. Ezt Szulák Andrea mondta. Szalakóta vita 2018. augusztus 27., 20:02 (CEST)

Hantos Elemér születési éve

Hantos Elemér a PIM szerint 1881-ben, a http://www.hantosprize.org/biography.htm és a https://www.cairn.info/revue-bulletin-de-l-institut-pierre-renouvin-2016-1-page-63.htm szerint 1880-ban született. Más forrásokhoz (pl. 13. jegyzet) nem férek hozzá. Ki tudná bogozni valaki? Köszönöm, – Vépi vita 2018. augusztus 27., 09:13 (CEST)

Pasztilla 2018. augusztus 27., 09:37 (CEST)

Elég jól szoktak működni az okmányok alapján javított dátumok, egészen addig, amíg nem jön valami szorgalmas laikus, aki gyorsan visszajavítja a rosszra. Gyurika vita 2018. augusztus 27., 09:43 (CEST)

  1. A Pesti Hirlap lexikona: A mindennapi élet és az összes ismeretek kézikönyve egy kötetben. Budapest: Pesti Hirlap. 1937. 448. o.  
  2. Országgyúlési Almanach 1910–1915
  3. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 674. o.  
  4. Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 106. o. ISBN 963-547-414-8  

Editing of sitewide CSS/JS is only possible for interface administrators from now

(Segíts lefordítani a saját nyelvedre)

Hi all,

as announced previously, permission handling for CSS/JS pages has changed: only members of the interface-admin (felületadminisztrátorok) group, and a few highly privileged global groups such as stewards, can edit CSS/JS pages that they do not own (that is, any page ending with .css or .js that is either in the MediaWiki: namespace or is another user's user subpage). This is done to improve the security of readers and editors of Wikimedia projects. More information is available at Creation of separate user group for editing sitewide CSS/JS. If you encounter any unexpected problems, please contact me or file a bug.

Thanks!
Tgr (talk) 2018. augusztus 27., 14:39 (CEST) (via global message delivery)

@EniPort: Lassan kezd aktuálissá válni a megszavazott jogmegadás. Nem vagyok nagyon türelmetlen, de azért mégis-mégis… – Tacsipacsi vita 2018. augusztus 27., 17:07 (CEST)

@Tacsipacsi: Én már korábban megcsináltam a felületet a jelentkezéshez (igaz nem teszteltem). Add le nyugodtan a jelentkezésedet, be tudjuk állítani a jogot. A forma kedvéért a jelentkezéskor kérlek ne felejs el nyilatkozni a sárga dobozban felsoroltakról ("ismeri és betartja az alapvető jelszó- és számítógépbiztonsági szabályokat: erős jelszót használ, nem használ azonos jelszót több oldalon, nem telepít kétes eredetű szoftvert a gépére, használ vírusirtót (ha az adott operációs rendszeren ez szokásos), továbbá nyilatkozzon arról, hogy a Wikipédián használ-e kétfaktoros bejelentkezést (2FA)"), lehet jó volna ezeket a kérdéseket utóbb valahogy beleültetni a jelentkezési űrlapba. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. augusztus 27., 18:26 (CEST)

EU szerzői jogi reform - következő lépések

Az alábbi üzenetet Dimi, a Wikimédia brüsszeli képviselője küldi. A fordítás nagyrészt Dami munkája.

Amint már talán tudjátok, az Európai Unió egy szerzői jogi reformfolyamat közepén van, mely a Wikipédiára és más, szabad tudást szolgáló projektekre is hatással lesz. Júliusban az Európai Parlament megvitatott egy javaslatot, mely csorbította volna a szólásszabadságot és nehezítette volna az online együttműködést. Számos Wikimédia-szervezet és közösség fellépett a javaslat ellen júniusban és júliusban, és ezzel hozzájárultak akkori változatának az elutasításához.

A nyári szünetet követően az Európai Parlament szeptember 12-én fog szavazni az Európai Bizottság eredeti javaslatának új módosító indítványairól. Az EP-képviselők szeptember 5-ig nyújthatnak be ilyen módosítókat. Az európai Wikimédia-szervezetek, az általuk alapított „Free Knowledge Advocacy Group EU” csoport, és a Wikimédia Alapítvány azon dolgozik, hogy a szabad tudást megvédő és támogató módosító indítványok is benyújtásra kerüljenek. Ezek közé tartozik egy új megközelítés a 13. cikkre, de egyúttal a közkincset, a panorámaszabadságot és a felhasználók által generált tartalmak védelmét célzó indítványok is.

A következő hetek során fontos lesz, hogy a Wikimédia kiálljon a szabad tudás online megosztását segítő szerzői jogi keretrendszer mellett. Amennyiben a közösségetek szeretne aktívan részt venni az erre irányuló közpolitikai tevékenységekben, örülnénk, ha azt koordinálnátok velünk, hogy biztosíthassuk, hogy az üzenetünk a különböző országokban összehangoltan jelenik meg.[1] Célunk, hogy olyan értelmes szerzői jogi szabályok mellett álljunk ki, melyek könnyebbé teszik az információhoz és tudáshoz való hozzáférést, azon túl, hogy csupán megakadályoznánk egy rossz megoldás elfogadását.

A cél elérésében segítség, ha lefordítjátok az információs anyagokat, véleménycikkeket írtok a sajtóba, megkeresitek a régiótokból származó EP-képviselőket és felhívjátok a figyelmüket az előremutató módosító indítványokra, illetve ha részt vesztek a Brüsszelben és Strasbourgban tartott eseményeken.

A későbbiekben további frissítésekkel szolgálunk majd a szeptember 6-ára és 11-re tervezett közösségi tevékenységekről. Ezen felül, a megfelelő időben, információkat és útmutatást fogunk nyújtani a szerzői jogi javaslatot érintő fontos módosító indítványokról.

  1. policy@wikimedia.org és dimi@wikimedia.be az elérhetőségünk

Tgr üzenőlapja  2018. augusztus 19., 21:43 (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Finnugor nyelvrokonság: hazugság?

A nyest.hu ír rólunk, és valóban, mobilon az látszik, ami a képernyőképükön is, megnéztem, valóban. Mintha ez lenne az alcíme a cikknek. Mondjuk bele lehet magyarázni mindenfélét, de akkor is zavaró. Ráadásul a nyest.hu egy admin csínytevésének tartja az alcímet, ami nem valószínű. Ogodej vitalap 2018. augusztus 30., 14:54 (CEST)

A WikiDatából jön, már javítva lett. Zerind üzenőlap 2018. augusztus 30., 15:00 (CEST)

Vodafone-os anon vandál a drága. Valaki gratuláljon a nyestnek az adminozásért... – Pagony foxhole 2018. augusztus 30., 15:05 (CEST)

Ami oda van írva, az most is totális hülyeség. A Wikidata lap a finnugor népekről szól, rossz helyre vagyunk bekötve, így hülyeség a definíció is. Piraeus vita 2018. augusztus 30., 16:43 (CEST)

Már gratuláltam nekik a fészbúkoldalukon. Mondjuk Fejes válasza érdekes, kíváncsi lennék az előzményeire. – LApankuš 2018. augusztus 30., 16:50 (CEST)

Sziasztok!

  1. Írtam nekik egy hosszabb levelet, amiben leírtam, hogy mi az a Wikidata és mi történt. Meg hogy a cikk kapcsán javítva lett a hiba, sőt rájöttünk, hogy a cikk a Wikidatán rossz helyre van bekötve és elkezdtük korrigálni a hibát, pótolni a hiányokat. Megköszöntem a figyelemfelhívást. Kértem, hogy egészítsék ki a cikket.
  2. Elkezdtem megírni a Finnugor népek cikket, mert az adott Wikidata oldalba azt kell bekötni, hiszen a többi nyelvű cikk is arról szól, nem a nyelvrokonság elméletről. Segítsetek fejleszteni a cikket!
  3. És segítsetek megtalálni a Finnugor nyelvrokonság cikkünk interwiki kapcsolatait, hogy a megfelelő Wikidata lapba beköthessük. jelenleg nincs bekötve sehova.

@Máté: köszi, hogy te is ráfeküdtél a Wikidatán a dologra! :-) Piraeus vita 2018. augusztus 30., 17:12 (CEST)

@Piraeus: Nem találok hasonló tartalmú, a finnugor nyelvrokonságnak megfelelő interwikis cikket (persze ettől függetlenül lehet, hogy van), de a finnugor nyelvek kategória pontosan azért létezik, mert ugye a nyelvtudomány mai álláspontja szerint maga a rokonság fennáll. Azaz némi kategóriahibát látok (nem wikis értelemben). A finnugor nyelvrokonság egy nagyon fontos cikkünk, ez vezetné be, hogy miért létezhet egy ilyen csoportosítás egyáltalán, mint finnugor nyelvek, vagy finnugor népek. Az a gyanúm, ilyen interwikis cikk nem is nagyon lesz, ezt általában együtt tárgyalják a finnugor nyelvekkel. Ennek ellenére a wikidatában önállóan létre kellene hozni egy elemet, ami a finnugor nyelvrokonságra mutat, talán cikkünk lefordításával az interwikis elemek is bővülhetnek. Ogodej vitalap 2018. augusztus 30., 20:26 (CEST)

@Ogodej: Ugyanerre jutottam. Egyet értek, létre kell hozni a WD elemet. Mindjárt megcsinálom. (Egy dologban nem értek egyet: lehet még arról a nyelvtudományi elméletről idegen nyelvű cikk, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek egyike. Nem csak nyelvészeti szempontból érdekes, de ahogy a nyest.hu cikkből is látszik, hogy ennek még társadalmi, politikai vonatkozásai is vannak.) Piraeus vita 2018. augusztus 30., 20:33 (CEST)

@Piraeus: Akkor rosszul fejeztem ki magam, persze hogy lehet. Az a baj, hogy van itt egy kis zavar, a finnugor nyelvek cikknek például létezik egy „kritikája” c. szakasza, ami természetesen nem a nyelvek kritikájáról szól, hanem az elmélet kritikájáról nyilvánvalóan, mivel a nyelvek felosztástól függetlenül léteznek. Szóval egyszer egy hozzáértő rendbe tehetné az ezzel kapcsolatos fogalmi keveredéseket. Ogodej vitalap 2018. augusztus 30., 22:57 (CEST)
@Ogodej: Így van. Mondjuk ezen a szinten (az általad említett zavar javítását) még akár én is meg tudom csinálni, ahogy időm engedi. Piraeus vita 2018. augusztus 30., 22:59 (CEST)

Zavarba ejtő évforduló a kezdőlapon

Sziasztok!

A kezdőlap vitalapja le van védve, és nem tudtam, hova írhatnám máshova. Ez az évforduló van kint most:

"170 éve, 1848-ban mialatt Deák Ferenc igazságügy-miniszter 100 tagú küldöttség élén Bécsben hiába kérelmezte a megszavazott törvények szentesítését, Kossuth Lajos pénzügyminiszter a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank segítségével ténylegesen megkezdte az államjegyek forgalomba hozatalát. (Ennek elmulasztása egyértelmű lett volna a feltétlen és rögtöni kapitulációval a most már akcióba lépő reakció előtt.)"

Bevallom, én ezt nem értem. Nem derül ki, milyen törvényekről van szó és mi köze a küldöttségnek Kossuth akciójához; én nem tudtam, mi az államjegy jelentősége és nincs linkelve; az utolsó mondatot meg sehogy sem sikerült értelmeznem. Remélem, nem bántok meg senkit, de ez így szerintem nem olvasóbarát, mert még abban sem nagyon segít, hogy melyik szócikket kéne elolvasnom, ha kíváncsi lettem, mi történt ezen a napon 170 éve; a linkelteket megnéztem, és egyikben sincs szó államjegyről.

Tudom, apróság, de mégis olyan feltűnő helyen van, és a kezdőlap igényes szokott lenni. :) További jó munkát kívánok! Üdv: 80.98.218.37 (vita) 2018. szeptember 1., 00:27 (CEST)

Nem apróság, és köszönjük a jelzést! Egyelőre kivettem a jelzett bejegyzést, mert annyi benne az ellentmondás, hogy esélytelen néhány perc alatt a végére járni. – Puskás Zoli vita 2018. szeptember 1., 00:42 (CEST)

Hú, köszönöm szépen ezt a gyors reakciót! Üdv: 80.98.218.37 (vita) 2018. szeptember 1., 00:46 (CEST)

Hát ez igen zavaros, vagy legalábbis összefüggéseiből kitépett szöveg, és biztos vagyok benne, hogy az sem értette, aki odatette. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 1., 08:39 (CEST)

Ez egy 108 éves szöveg. Pasztilla 2018. szeptember 1., 08:53 (CEST)

És a feleségem ükapja írta. :) – Pagony foxhole 2018. szeptember 1., 12:08 (CEST)

Egy személyről két létező szócikk - összevonandó? Marcellus Mihály vs. Michael Mansfield

Marcellus Mihály (https://hu.wikipedia.org/wiki/Marcellus_Mihály) és Michael Mansfield (https://hu.wikipedia.org/wiki/Michael_Mansfield) ugyanaz a személy - valójában Mészáros Mihály... 2 db, egymástól eltérő szócikk is fut párhuzamosan. Ilyennel még nem találkoztam - mi a teendő, hogy lehet összevonni/törölni? Tudnátok segíteni? Üdv: Turokaci vita 2018. szeptember 1., 17:48 (CEST)

Én már elég sokszor... Két dolgot kell egymástól függetlenül eldönteni. Az egyik, hogy mi legyen a szócikk címe. Mivel ugyanaz az ember két írói nevet használ, de mind a kettő álnév, megfontolandónak tartom a Mészáros Mihály (író) cikket tenni a fő oldallá (ez a cím most átirányít a Michael Mansfieldre). A két álneve közül, ha jól látom, Mansfieldként adott ki több könyvet, de engem kicsit taszít az idegen név egy magyar írónál, ez talán szubjektív. Technikailag bármelyik lehetséges a három közül. A másik kettőből átirányítás lesz.

A másik, ami ettől független(!), hogy a két cikk közül melyik maradjon meg. Úgy látom, a Michael Mansfield a régebbi és talán jobb is. Ebbe lenne érdemes bedolgozni a másikban esetleg meglévő információkat, és a szerkesztési összefoglalóban jelezni, hogy melyik lap történetében vannak az eredeti szerzők. Érdemesnek tartanám a művei listáját teljesen szétbontani álnév szerint, hiszen ezek két külön irányzatot képviselnek.

Egyelőre ne csinálj semmit szerintem, csak ezekre a kérdésekre próbáljunk válaszolni, és ha megvan a válasz, és vállalod az összedolgozást, akkor a technikai megoldásban segítünk. Meg lehet oldani, csak lépésenként, átgondolva. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 1., 18:04 (CEST)

„Ideiglenes” köztársasági elnökök

Szűrös Mátyás (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd)

Göncz Árpád (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd)

Kövér László (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd)

92.52.252.4 (vitalap | szerkesztései | törölt szerk | crosswiki szerk | blokk log | IP-infó | WHOIS | RBL | Geolocate | blokkolás)

Kövér László szócikkénél alakult ki szerkesztési háború annak kapcsán, hogy hányadik köztársasági elnököt helyettesítő OGY elnök is ő valójában. A részleteket a fenti anon vitalapján láthatjátok, én itt csak a lényegesebbnek tűnő pontokat emelem ki.

  1. A parlament honlapja szerint
    • Szűrös Mátyás 1989.11.03. és 1990.05.01. között a Magyar Köztársaság elnöke,
    • Göncz Árpád 1990.05.02. és 1990.08.02. között az Országgyűlés elnöke, és csak 1990.08.03-tól a Magyar Köztársaság elnöke,
    • Kövér László 2012.04.02. és 2012.05.09. között a köztársasági elnököt helyettesítő OGY elnök volt.
  2. Ezzel szemben a WP szerint
    • Szűrös Mátyás 1989.10.23. és 1990.05.02. között a Harmadik Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke,
    • Göncz Árpád 1990.05.02. és 2000.08.02. között a Harmadik Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2. elnöke, valamint 1990.05.02. és 2000.08.03. között a Harmadik Magyar Köztársaság 1. köztársasági elnöke,
    • Kövér László 2012.04.02. és 2012.05.09. között a Harmadik Magyar Köztársaság 1. köztársasági elnököt helyettesítő Országgyűlési elnöke volt.
  3. Az anon vitalapján részletesen is bemutattam a törvényi hátteret, ami alapján
    • ideiglenes köztársasági elnöki titulus sem a korábbi Alkotmányban, sem a jelenlegi Alaptörvényben nem szerepelt,
    • mindkét jogszabály szerint az Országgyűlés elnöke helyettesíti a köztársasági elnököt annak akadályoztatása, vagy megbízatásának idő előtti megszűnése esetén,
    • az 1989-es alkotmánymódosító törvénynek volt egy olyan rendelkezése, ami szerint az új alkotmány helyettesítési szabályaival azonos módon, az Országgyűlés elnöke látja el a köztársasági elnök feladatait az új elnök hivatalba lépéséig.
  4. Azt szerintem mindannyian tudjuk (vagy átéltük, vagy történelem órán tanultuk), hogy
    • Szűrös Mátyás az Országgyűlés elnökeként kiáltotta ki a köztársaságot, és lett köztársasági elnök(i jogkört gyakorló országgyűlési elnök),
    • Göncz Árpádot az első szabadon választott Országgyűlés választotta meg az alakuló ülésén, 1990 tavaszán, házelnöknek, és így lett köztársasági elnök(i jogkört gyakorló országgyűlési elnök), majd ugyanezen év őszén szintén a képviselők választották meg köztársasági elnöknek,
    • Kövér László pedig Schmitt Pál lemondása után lett bő egy hónapra köztársasági elnöki jogkört gyakorló országgyűlési elnök.
  5. A vita abból robbant ki, hogy az anon kivette Kövér László helyettesítési periódusából az egyes sorszámot, két másik szerkesztő (@Bencemac, Balint36) szerint viszont az helyesen szerepel ott, mivel az OGY honlapja szerint eddig csak Kövér László volt köztársasági elnököt helyettesítő OGY elnök. Ezzel viszont szerintem (többek között) az a baj, hogy ha az OGY honlapját elfogadjuk ebben a kérdésben vita nélkül hiteles forrásnak, akkor ki kéne mondanunk, hogy
    • 1990.05.02. és 1990.08.02. között senki sem látta el a köztársasági elnöki teendőket, illetve
    • Göncz Árpád nem a rendszerváltás utáni első, hanem a második köztársasági elnöke volt Magyarországnak.

A köztársasági elnökök „sorszámozása” Magyarországon hagyományosan Göncz Árpáddal kezdődik, sem Szűrös Mátyást, sem Kövér Lászlót nem számoljuk bele a sorba. Ebben szerintem konszenzus van, aligha kéne ezt bolygatni. A kérdés az, hogy mit csináljunk a köztársasági elnöki jogkört gyakorló házelnökökkel?

a) Hogyan nevezzük az általuk betöltött pozíciót? Egységes elnevezést használjunk, vagy többfélét?
b) Ne sorszámozzuk őket,
c) sorszámozzuk őket Szűrös Mátyástól kezdve, ekkor
c1) Göncz Árpád ebben a sorban a második, Kövér László pedig a harmadik, vagy
c2) Kövér László a második, esetleg
d) sorszámozzuk őket Kövér Lászlótól kezdve.

A dátumokat mindenképp tisztába kell tenni, a bónusz kérdés pedig az, hogy (részben a sorszámozással is összefüggésben)

e) különbséget tegyünk-e Göncz Árpád 1990 augusztusa előtti és utáni hivatali periódusai között.

Elnézést kérek, hogy összefoglalva is ilyen hosszú lett, de elég nagy a káosz a témában az oldalainkon. – Puskás Zoli vita 2018. szeptember 1., 18:36 (CEST)

Bocsi, hogy az előbbi pingre nem reagáltam, csak a mostanival együtt vettem észre az AÜ-s pinget. Az anon szerkesztését az után vontam vissza, miután az FV-n észrevettem, hogy Kövér László cikkben több (kifejtett) indoklás nélküli visszavonását hajtottak végre. – balint36 🚌 buszmegálló 2018. szeptember 1., 19:12 (CEST)

Könyvtári címleírás alapja? OSZK-katalógus vs. személyes közlések

Tisztelt Kocsmafal Grémiuma! Idemásolom vitámat egy másik szerkesztővel - tanácsot és eligazítást kérek azügyben, hogy mennyire kárhoztatható valaki, ha a magyar könyvkiadás hivatalos és első számú gyűjtőintézményének (konkrétan nemzeti könyvtárunk, az OSZK) katalógusa alapján dolgozik. És nincs tudomása arról, hogy valamely szerző személyes közlésekkel instruál Wikipedia-szerkesztőket... Konkrét esetben: hibáztam-é, midőn elfogadtam az OSZK katalógusának adatait? Többször előjött már gyakorlatomban a téma, és érdekelne - akár nemzetközi kitekintésben is - az igazság (mely remélem nem odaát van...). Üdv: Turokaci vita 2018. szeptember 2., 00:00 (CEST)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91vita:Turokaci#forma_%C3%A9s_tartalom

forma és tartalom

Kedves Turokaci! Ma már javítottam utánad Vecsei H. Miklós szócikkét és most Szálinger Balázsét is kénytelen leszek... egyrészt megkérlek, hogy ne rontsd át a formát a szócikkekben, figyelj oda, hogy van-e már egységes kinézete a felsorolásoknak, akkor a szerint végezz javítást... na és ez a másik... forrás nélkül benyomsz egy csomó helytelen és rossz dolgot is és oda sem figyelsz, ha kijavítanak... pl. Szálinger Balázs szócikkében újra visszarontottad az M1/M7 című kötetének a címét is, pedig az ebben, az itt is leírt formában van! A forrás és maga a kötet szerzője is alátámasztja neked ha kell és sajnos nem ez az egyetlen ilyen. :o( Nem restellek javítani, de mivel itt már többszörözésről van szó, mindenképp úgy éreztem szólnom kell. Fauvirt vita 2018. szeptember 1., 21:41 (CEST)

U.i. a reformációs könyvet Sz. Balázs kérte, hogy vegyem ki, mivel csak korrektúrázta, az uis egy brossúra csupán. Ezért kérlek, hogy ne rakd vissza már. Fauvirt vita 2018. szeptember 1., 21:46 (CEST)

@Fauvirt: Kedves Fauvirt! Honnét tudjam, hogy egymás közt ti mit beszéltetek meg? Ezt talán jelezned kellene valamiképp - ti. te vagy a Szálinger-kötetek tudora... (Én pl. föltüntetem, hogy Rejtő-szakértő vagyok.) A másik: címleírásaim alapja az OSZK katalógusa (amely sokszor téveszt, gyakran nézek utána másutt is, beleértve a neten föllelhető borító- és címlapfotókat is). Úgyhogy az alábbiak alapján ne nálam reklamálj, hanem a nemzeti könyvtárnál, lévén a "MB 269.965" raktári jelzet alatt Sz. B.-nél az alábbi karaktersor található: " Alámerül, de el nem süllyed... : reformáció 500 Hévízen / [szerk. Szálinger Balázs] ; [kiad. Hévíz Város Önkormányzata]. Megjelenés: Hévíz : Önkormányzat, 2017." És nincs odaírva megjegyzésben hogy Fauvirral történt egyeztetés nyomán a szerkesztő személye korrektorrá degradáltatik. Elnézést a pikírt hangvételért - futólag ismerem Sz. B.-t, de vélem nem oszt meg ily infókat. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3713795

Úgyhogy némely "helytelen és rossz dolgok" nálam is keltenek benyomásokat...

Az "M1/M7" speciálisan írott, tipográfiai adalékkal dúsított főcímet elfogadom, mert a kötet borítóján így szerepel (az más kérdés, hogy a szabályok és szabványok szerint a könyvtári címleírás alapja nem a borító, hanem a címlap - ehhez azonban látni kéne azt, vö. autopszia elve). Ennek értelmében előbbi kötet címe nem csupán ennyi, hanem az alcím(ek) is a cím részét képezi(k). Tehát az OSZK nyomán - kompromisszumosan - előbbi kötet címe az alábbi: "M1/M7. Versek, 2003-2009", úgyhogy ezt visszajavítom.

Vecsei esetében ugyanezt tudom mondani: a http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3705825 alapján nem magánkiadásról van szó, hanem a Sztalker Csoport adta ki a Soliloquor-t. Ehhez kapcs., hogy egyazon szerző névváltozatait is illik föltüntetni, így előbbi kötet szerzőjének neve "Vecsei H. Miklós", míg az "Égszilánk a matracon" szerzőjének neve "Vecsei Miklós Hasi" (az OSZK alapján - ha nem így van, ne engem kárhoztass, hanem írj nekik is). Miközben a szerző személye egy és ugyanaz - a név változhat vagy teljesen le is cserélődhet, egy hosszabb életpálya esetében akár többször (pl. férjhez menetel/ek, szerzetessé létel/szerzetesi pálya elhagyása, önkéntes névváltoztatás, művésznév/álnév/álnevek használata révén). És ezt adott kötethez kötve kell jelölni. Miközben a szerző hivatalos neve "csupán" Vecsei Miklós.

Több ezer szócikkben, tízezernyi kötet leírását/javítását kézzel végeztem el - nem tisztem (és eszemben sincs...) fejben tartani, hogy mikor mit javítottam már esetleg. Igen, én is hibázom - de szerintem így is százszor nagyobb a hozadék, a hasznos infótöbblet, amit belerakok a Wikipediába. A konkrétumoktól eltekintve fontos dolgokra, alapelvekre tapintottál - érdemes lenne a köz előtt is megbeszélni mindezt... Üdv: Turokaci vita 2018. szeptember 1., 23:53 (CEST)

Annyit azért hozzátennék, hogy illene feltüntetni a forrásokat a szócikkbeli szerkesztésekkor is, nem csak ilyenkor (lévén honnan tudhattam volna, hogy mi alapján kerül bele a szócikkbe amit Turokaci beleszerkeszt)... A szócikkek, amikhez hozzányúlok jelentősebben, egyrészt igyekszem 100%-os forrásoltság állapotában tartani, másrészt felvenni a kapcsolatot ha lehet az alannyal (így semmi titok elárulásáról nincsen szó, a konkrét esetben egyszerűen a levelezésben esett erről szó és ezt mint információ osztottam meg). Ettől teljesen független az, hogy én abból indulok ki, hogy ha egy szócikkhez hozzányúlok, akkor figyelemmel követem a saját változtatásaim sorsát. Ennek kapcsán csodálkoztam rá, hogy miután egyszer már júniusban szinte ugyanezeket a változtatásokat átírtam (akkor is források és a korábban a szócikkben alkalmazott egységes formai séma alapján - én akkor is tiszteletben tartom a szócikkben már alkalmazott formai megoldásokat, ha más szócikk más szerkesztője teljesen más logika mentén szerkesztette azt), ma szinte ugyanaz került vissza. Ezeket kifogásoltam az idézett vitalapi hozzászólásomban.

Arra én is kíváncsi vagyok, hogy tényleg úgy kellene a Wikipédián feltüntetni, ahogy Turokaci írja (bár tudnám, hogy az, hogy pl. "Színmű egy felvonásban. Szövegkönyv" mióta számít cím részét képező alcímnek, de ha a közösség szerint ez így van, hát elfogadom). Kíváncsi vagyok a hozzászólásokra. Fauvirt vita 2018. szeptember 2., 00:41 (CEST)

Turokacinak egyfelől igaza van: a címleírás forrása maga a könyv, a belső címoldalak információi. Ez annyira magától értetődő, hogy nincs mit rajta forrásként jelölni. (Az kevéssé egyértelmű, hogy a belső címoldal és nem a külső borító, de ezt el lehet magyarázni.) Ez így van a könyvtári szabvány szerint is, és a bibliográfusok számára is szentírás. Ha a címoldalon Szálingert tüntetik fel szerkesztőnek, vagy a kiadó a cím alá odaírja, hogy „Színmű egy felvonásban”, akkor ezek így, és nem máshogy fognak megjelenni a címleírásban is. Ha bármely, a címoldalon, szennycímoldalon, kolofonban nem elérhető információt vagy ott elérhető hibás információt kiegészítenek, javítanak, azt az eredeti címleírás megtartása mellett teszik, tipikusan szögletes zárójelben, például: [Budapest]: Nyugat (amikor a kiadás helyét nem tüntetik fel); [eszó Gipsz Jakab] (amikor az előszó írója csak a könyvből derül ki); Futakfalvy Péter [= Benedek Elek] (amikor évtizedekkel később derítik ki irodalmárok az álnéven írt röplap szerzőiségét); stb. Hogy az OSZK katalógusa mennyire elfogadható forrásnak a könyv helyett, az azért már erősen véleményes szerintem, én elég sok hibába futottam bele már ott. A cím írásmódjában tapasztalat alapján nem bíznék meg bennük, abban viszont igen, hogy ha Szálingert szerk.-ként tüntetik fel, akkor Szálinger valóban szerkesztőként szerepel a könyvben.
A személyes közlésekkel az a baj, hogy személyes közlések. Hogy mást ne mondjak, én is szívesen kivetetném a nevem innen-onnan, különböző könyvek címleírásaiból, egyrészt mert nem igaz, ami ott szerepel, másrészt egyike-másika olyan, hogy szeretném feledni.
Az viszont tény, hogy Turokaci ritkán veszi figyelembe a szócikkben már meglévő címleírások formai megoldásait. Szerepelhetnek azok bármilyen módon (Cite, Cit sabloncsalád, bármely kézi, de egységes tagolások) a szócikkben, ő a maga pontosvesszős-vesszős felsorolásával szúrja be a címleírást, rosszabb esetben a korábbiakat is átírja. Egy ízben szóltam neki erről, de miután nagyon hasznos az egész bibliográfiai gyűjtés és érzékelni véltem, a szerkesztői felület nehézkes számára, inkább szó nélkül egységesítek, ha látom. Pasztilla 2018. szeptember 2., 07:25 (CEST)
Az utolsó bekezdésben foglaltakat én is nehezményezem, már csak azért is, mert hatalmas volumenű munka, de nem tudok róla, hogy bármilyen előzetes megbeszélésre sor került volna. – Pagony foxhole 2018. szeptember 2., 11:04 (CEST)


@Fauvirt: @Pasztilla:

Kedves Pasztilla!

Szívemből szólottál (a címleírás metódusa, annak (papíralapú) forrása, a kikövetkeztetett/kikutatott adatok terén) - fő "vétkem" kárhoztatásával egyetemben, amit elismerek. Mentségemül szolgáljon, hogy lassan 20 éve effajta - egyszerűsített, de következetes - címleírásokat gyártok (napi munkahelyi rutin), és nincs erőm átállani más szabványra. Az viszont nagyon dühítő, hogy sokszor egy az egyben kiirtják hosszú órák alatt egybegereblyézett bibliográfiai adataimat, mondván, hogy "ez már előbb is itt volt", holott az én gyűjtésemben sokkal több az új adat. És ez olyan esetben is előfordul, ahol számos új, az előző (általam lecserélt) bibliográfiai halmazban nem szereplő mű is szerepel, tehát nem csak az előzőek pontosítása. Tipikusan a fordító, megjelenés helye, sorozat címe vész el a visszacsinálódások során. Egyesek/többség szerint elég egy mű szerzőjét és főcímét feltüntetni, esetleg kiadóját, és a megj.hely, ford., sorozaton túl az egyes kiadásváltozatokat (bőv., jav., kieg., átdolg. stb.) sem tüntetik föl.
A címleírás alapja, hogy egyfelől tükrözi a leírandó objektumot, még ha hibás is (pl. névelírás), másfelől korrigál és egységesít. Így ad absurdum, ha "hülyeségek", oda nem illőségek vagy következetlenségek szerepelnek egy alcímben, azt is föl kell venni.
Ha van erőd engem korrigálni - szakszerűen -, akkor rajta, csak adatvesztés ne legyen! (Ajánlom figyelmedbe mondjuk a Fr. Schiller-féle gyűjtésemet - fél napomba tellett.)
Ennél távolabbi kérdés, elméleti, hogy a Szálinger-példánál maradva: visszatehetem-é a Sz. által OSZK-ilag szerkesztett művet a Wikibe? Csak mert a világ adatérzékenyebb, szakszerűségre hajló többsége az interneten inkább a nemzeti könyvtárak adatait fogadja el, semmint a "megbízhatatlan" Wikipediát. Tehát mondjuk egy Sz. iránt érdeklődő angol irodalmár örömmel fog fölfedezni az OSZK-ban egy "ismeretlen" Sz.-művet, melyet a költő szerkesztőként jegyez - és a továbbiakban erre is hivatkozás történik. Sz.-től elszakadva: hol a határ a szakszerűség, az illem/egyéni óhaj/adatcenzúra etc. között? Örülnék, ha mások is hozzászólnának ehhez.
És igen, az OSZK-ban rengeteg hibát találok - külön listát vezetek róluk, mely többszáz tételes immáron... (Titkos remény: egyszer majd kijavítják - volt már pár próbálkozásom, de nem változott semmi.) Egy másik listát is vezetek: az általam a Wikipedián föllelt, ám az OSZK katalógusában nem szereplő művekről... Ebből is van egy csinos gyűjtés (tipikusan nem régmúlt korok elérhetetlen, hanem a 21. században megjelent kiadványokról van szó). Tudom, nem kéne ennyit dolgozni hobbiból, és nem kéne ennyire komolyan venni a szakmát... De ez van (most, míg el nem megy/veszik a kedvem)... Üdv: Turokaci vita 2018. szeptember 2., 11:18 (CEST)
kicsitOFF: Azt hiszem megegyezhetünk abban, hogy senki nem kételkedik abban, hogy bárki bármilyen munkát végez a Wikipédián, abba energiát fektet. Én pl. abba, hogy folyamatosan - akivel csak lehet - egyeztetek és forrásolok, elhiheti bárki, az sem kis munka, hogy a szócikkekben pl. tényleg minden ellenőrizhető forrásokon alapuljon. Régóta kérem, de sajnos a többség csak megsértődik rajta, hogy ha egy információt valaki nem a hasára csapva, hanem pl. egy könyv külső vagy borítója, a látott film képernyőn futó stáblistája alapján ír be, akkor legyen olyan kedves ezt is feltüntetni, hogy megkülönböztethető legyen a kamutól és az első közléstől (aminek sajnos általános gyakorlatban csak elvileg nincs helye a Wikipédián, így nem véletlen a sokszor megbízhatatlannak leírt jelző).
Az, hogy mi maradjon ki... én leírtam, amit megtudtam és kértem - nyilván megtiltanom nem lehet. Azt sem, ha valaki mindenáron fel akarja tüntetni egy színész "további hang" szinkron-, vagy huszadrangú reklámszerepeit... de kérnem sem szabad? Másik: Az OSZK-ból rengeteg minden hiányzik, de ugyanakkor bekerül(het)nek olyan "kiadványok", amik pl. csak poénból születtek... ilyen pl. hogy visszatérjünk Szálinger Balázsra az általad felvitt szövegkönyv is, amiből összesen 10 példány készült (ez az infó sajnos a Facebook-oldalának megszűnésével elveszett, de nyoma az index.hu-n megtalálható). Tehát igen, ezt is kivettem a felsorolásból, mert az OSZK számára, ami egy adatbázis fontos lehet, de ez egy enciklopédia, nem pedig egy adatbázis és szerintem ez is egy tolerálható kérés a szerző részéről (egyik esetben sem utólag letagadandó munkáról van szó, hanem egyszerűen életműként felsorolni fölösleges, de természetesen nem tiltható..). Hasonló kérdések merültek fel más adatbázisok átvételéről is, mint a port.hu vagy az iszdb.hu stb. Igen, vannak adatok amik bizonyos esetekben fontosak, de nem mindig és nem mindenáron. Sajnálom, ha csak a már kialakult rutinod kompromisszum, körülményekre figyelés mentes alkalmazása az, ami kedvet ad ehhez a hobbihoz. Fauvirt vita 2018. szeptember 2., 13:50 (CEST)

városrészek egyértelműsítése

Szükséges-e ez az átnevezés? @EniPort: figyelmébe is.

Pécsnek van egy Megyer nevű városrésze. Melyik a helyes egyértelműsítés?

Elég-e az első vagy szükséges a városrész is az egyérttagba? - Csurla vita 2018. szeptember 2., 14:56 (CEST)

@Csurla: Mivel a Tettye (Pécs) egyértelműsítésből nem derülne ki, hogy a patakról vagy a városrészről szól, illetve az Újhegy (Pécs) egyértelműsítésből nem derülne ki, hogy nem egy hegyről hanem egy városrészről van szó, így első egyértelműsítő tagként a szócikkre legjellemzőbb tulajdonságot adjuk meg (és ha ebből több is van, akkor egy második egyértelműsítő taggal tovább egyértelműsítjük). – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. szeptember 2., 15:05 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) (uh, elvesztem, de visszaírtam, hátha fontos) Nem tudom, van-e erről megegyezés, de én úgy látom, hogy amennyiben egyértelműsítés szükséges, akkor így vannak az egyértelműsítő tagok: "(városrész)" (pl. Óbuda (városrész), Újpest (városrész), Meszes (városrész) vagy Tettye (városrész))... bár látok ilyeneket is, hogy Keleti városrész (Kaposvár), Keleti városrész (Nagykanizsa), Dózsa I. városrész (Dunaújváros) - de amennyiben a név részei, más a szitu. A konkrét kérdésben feltett "Megyer" egyetlen ütközése, mint városrész Megyer (Budapest) - de ez tévesnek tűnik a később leírtak miatt -, a különálló település pedig a Megyer (település) címet kapta... Tehát azt a következtetést tudom leszűrni, hogy először típusra, aztán ha abból is több van, helységnévre szűkítünk... mint ilyen, jogosnak érzem az átnevezést, bár elsőre engem is meglepett. Más? Fauvirt vita 2018. szeptember 2., 15:12 (CEST)

@Fauvirt:: Tudom nem Te adtad a szócikk címét, de pl. a Dózsa I. városrész (Dunaújváros) szócikk esetében az egyértelműsítés teljesen felesleges: nem hiszem, hogy más városban is volna Dózsa I. városrész (pl. a Rákospalota szócikk sincs Rákospalota (Budapest)-re egyértelműsítve). – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. szeptember 2., 15:21 (CEST)
(Szerkesztési ütközés után) igen, pont ütköztünk, mikor (be)le akartam írni, hogy "Dózsa II. városrész (Dunaújváros), Dózsaváros (Veszprém) ajvé, azt hiszem itt is gubanc van a Dózsákkal.... meg rossz gyakorlat az egyértelműsítés egyért2 sablon (bár ezt néha én is elfelejtem, bevallom) és egyért.lap nélkül)" :o) Fauvirt vita 2018. szeptember 2., 15:23 (CEST)

Két lap:

és miért a Tettye és Újhegy oldalakat hozod fel válaszként, amikor azokat senki sem kérdezte. Beszéljünk továbbra csak a Megyerről és a Belvárosról Pécs esetében. - Csurla vita 2018. szeptember 2., 15:27 (CEST)

@Csurla:: A Meszesnél miért látod szükségét másodlagos egyértelműsítésnek? Van Borsodban egy településünk és Pécsett egy városrészünk, nincs szócikkünk más Meszes nevű városrészről. A település illetve városrész egyértelműsítő tagok ebben az esetben nekem elégnek látszanak.
A Megyer-nek sok értelme lehet: keresztnév, törzs, település, városrész: ezt egyértelműsítjük először. De mivel van több Megyer városrész is így kap egy második egyértelműsítő tagot is. Ehhez én nem tudok többet hozzáfűzni.
A Belváros (városrész, Pécs) szócikkben Pécs egyik városrészéről beszélünk. Mivel ez egy településtudományi fogalom is, így először azt tisztázzuk, hogy ez egy városrész, de mivel több városban is van azonos nevű városrész, így kapott egy másodlagos egyértelműsítő tagot is. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. szeptember 2., 15:43 (CEST)

@EniPort: A Meszesnél nem látom szükségét a másodlagos egyértelműsítésnek. Mások, akik úgy értik, ahogy írtam azokkal ha kell beszélgetek. Esetedben jelenleg tiszta káosz minden válaszod. Ne haragudj, nem akarlak megbántani és épp ezért itt hagyjuk abba. - Csurla vita 2018. szeptember 2., 16:00 (CEST)

Ötletek az új szerkesztők lemorzsolódásának csökkentésére

A Growth team minket is meghív, hogy véleményezzük a közepes méretű (300–3000 aktív szerkesztővel rendelkező) Wikipédiákkal kapcsolatos terveiket. A cél az lenne, hogy csökkentség az új szerkesztők lemorzsolódását. Ide kattintva olvashattok a nyolc ötletről, hozzászólni pedig a vitalapon tudtok. Bencemac A Holtak Szószólója 2018. szeptember 1., 16:57 (CEST)

[Szerkesztő:Karmela/Marasztaló] Nem új az oldal. Változott valami?

Ha annonként szerkesztek a gyakran visszavonjátok. Ha regisztrálok, belém köttök. Van megoldás?

Talán a WP:CIV komolyan vétele segítene valamit. Amíg fontosabban tartjátok, hogy egy alkoholista kötekedő szerkesztőtárs egy adott témában egyedül szerkeszt, holott a lehetőség mindenki előtt nyitva áll (WP:Szerkessz bátran), mint azt, hogy ne kössön belém. Engem blokkoltatok (volt, hogy ugyan azért a beszólásért 2X), vele kapcsolatban meg felhívtátok a figyelmemet, hogy nem lehet állandóan blokkolni, mert a témában csak ő szerkeszt...

Ez csak egy személyes élmény. Egy másik, hogy egy admin blokkolt, mert "Így van kedvem".

Vajon, ha egy kezdő elkezd szerkeszteni és másnapra 30 "tanácsot kap", hogy hogyan kéne a cikkben a forrásokat megjelölni, meglepő, hogy soha többé nem próbálkozik?

A megoldás keresése, (amíg nem kapok rá konkrét utasítást) nem az én feladatom, csak a problémát vázoltam fel.

Robogos vita 2018. szeptember 1., 20:15 (CEST)

A "probléma" ismert, a megoldás az, hogy tessék regisztrálni (kb. 1 perc "fáradság"), és utána lépésről-lépésre el kell sajátítani a WP szerkesztésének SZABÁLYAIT. Ezek betartása mellett felmerült gondokat a "Kocsmafal (kezdőknek)" oldalon fel lehet vetni, ahol segítőkész emberek válaszolnak (főleg akkor, ha a kérdést normális hangnemben tette fel valaki). Eddig, tudtommal (2018 szeptember) megoldhatatlan szerkesztési probléma nem merült fel.
Persze igaz, hogy a nézetek ütköztetése gyakran kellemetlen és frusztráló, és nem mindig könnyű eldönteni, hogy két nézőpont közül melyik a helyes. Ezek eldöntésében a megfelelő források feltüntetése segít. misibacsi*üzenet 2018. szeptember 2., 08:50 (CEST)

Legalább ennyire fontos (lenne) a sok éve szerkesztők aktivitásának megtartása, a velük történő együttműködés és nem a folyamatos reszelésük! Egyébként ez egy szép fehér elefánt projekt. Texaner vita 2018. szeptember 2., 09:21 (CEST)

Új tanév

Megkezdődött a tanítás. Megsokasodott a Wikipédia összefirkálása. Alulterheltek a diákok. Van idejük hülyének lenni. OsvátA Palackposta 2018. szeptember 4., 13:42 (CEST)

Csak nagyon halkan mondom, de talán származhat némi haszna is abból a Wikipédiának, hogy ismét egy új tizenéves felhasználói bázis tudja meg: ezentúl nyitva állunk az ő gondolataik előtt is! Solymári vita 2018. szeptember 4., 23:43 (CEST)

Internetes sajtótermékek cikkcíme

Rossz helyre ment, az egészet áttettem a javaslatok kocsmafalra, ide: Wikipédia:Kocsmafal_(javaslatok)#Internetes_sajtótermékek_cikkcíme

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Palotabarát (vitalap | szerkesztései) 2018. szeptember 4., 14:55‎ (CEST)

Rendre törölgeti saját születési helyét és dátumát, a korábbi cikkből egy formázatlan katyvasz lett. Ilyen esetben mi legyen, ha valaki egy életrajz esetén a legelemibb adatot, nevezetesen, hogy hol és mikor született - ami mellesleg más publikus forrásból (artportal) teljesen legálisan megtudható, amit a cikkalany korábban valószínűleg saját maga közölt - nem akarja itt megosztani? Gyurika vita 2018. szeptember 4., 16:25 (CEST)

Egyrészt: bárki mondhatja magáról, hogy "én vagyok X.Y." (ebben az esetben: "Balogh Eleonóra"). Ez ellenőrizhetelen és a WP szerkesztése szempontjából nem kell vele foglalkozni.
Másrészt: forrással ellátott (el van látva forrással a szóban forgó adat?) nem törlünk szócikkből. Ha felszólítás után is csinálja, szólj az AÜ-n, hogy figyelmeztessék.
misibacsi*üzenet 2018. szeptember 4., 18:35 (CEST)
Egyelőre még senki sem szólt neki. Talán kellene. Akkor amikor valaki visszaállítja a forrásolt infót. Wikizoli vita 2018. szeptember 4., 21:30 (CEST)

A születési ideje mindkét forrásban benne van, visszatettem. Mellesleg az infoboxban is benne volt. – Pagony foxhole 2018. szeptember 4., 18:47 (CEST)

Járást tartalmazó szókapcsolatok linkelése

Néhány linkjavításhoz tanácsra, véleményre lenne szükségem: Wikipédia:Botgazdák üzenőfala#Járások hivatkozása. Lehetőleg ott szóljatok hozzá, hogy egy helyen legyen, ha már belekezdtünk. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 8., 10:34 (CEST)

Nowiki

A keresés azt mutatja, hogy csaknem 6000 szócikkben fordul elő <nowiki>, </nowiki>, <nowiki/>. (Na ezt benowikizni sem volt egyszerű, hogy jól jelenjék meg. :-)) Ahol rendesen, párosan fordulnak elő, azoknak a túlnyomó része is teljesen fölösleges, de ahol páratlanul, ott végképp értelmetlen. Gyanítom, hogy valamelyik szerkesztőeszköz pakolja be ezeket műszaki hibaként. Ha nincs kifogás, nekiesnék nagybaltával. Ahol valamelyik tag páratlanul van a szócikkben, azaz pl. van /nowiki, de nincs előtte nowiki, azt szerintem automatikusan, felügyelet nélkül is ki lehetne irtani. Ha tudtok olyan szócikkről, ahol direkt kell lennie, mert azt mutatják be, szóljatok, de a 6000 cikk kicsit sok az egyenkénti ellenőrzéshez, ha nem látszik rá nyomós ok. Utána a maradékot lehetne kézi ellenőrzéssel javítani. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 9., 10:51 (CEST)

Igen, a Visual Editor: Wikipédia:Kocsmafal (műszaki)/Archív92#Nowiki. – Vépi vita 2018. szeptember 9., 10:55 (CEST)

Hű, ez már 3 éve ott áll. Tgr bejelentette a Phabricatorban, ahol összesen annyi történt, hogy két évvel ezelőtt holtvágányára tették a feladatot, magyarul senkit nem is érdekel a hiba. Akkor kiegészítem a javaslatot: eradikálás bottal + figyelmeztető szűrő telepítése. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 9., 11:03 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) @Bináris: Lásd még #VisualEditor-hibák. Csokorba gyűjtve jó eséllyel (erős magyar hátszéllel) indulhatnának az idei közösségi kívánságlistán. Bencemac A Holtak Szószólója 2018. szeptember 9., 11:18 (CEST)

Támogatom a megtizedelésüket. Én néhányat szoktam kézzel megszüntetni, de az csak csepp a tengerben. – Tudor987 vita 2018. szeptember 9., 11:17 (CEST)

 megjegyzés Egyúttal nem néznél utána, van e még másfajta páratlan html tag is esetleg? Törölhető lenne a páratlan small, big... és hasonlók is. – B.Zsolt vita 2018. szeptember 9., 11:28 (CEST)

Vannak, akik direkte így szerkesztenek linkeket: „Mátyás királynak”, nowikikkel a végén, hogy a toldalék ne legyen kék. Szerintem ez is ellenkezik a szokvánnyal, ezt is ki kellene lőni. (Én is irtom, ahol megtalálom). Akela vita 2018. szeptember 9., 11:48 (CEST)

Ki bizony. De ez már a második fázis, a páros tageké. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 9., 12:08 (CEST)

Ezeket itt kiírtottam. Wikizoli vita 2018. szeptember 9., 12:49 (CEST)

Mehet ki az összes, kifejezetten irritálóak és haszontalanok, én is mindig kiszedem kézzel ha találkozok vele. Jó lenne ha a fejlesztők ennyi év után végre kijavítanák. Addig is  támogatom a botos irtást, és előre is köszönet érte. – XXLVenom999 vita 2018. szeptember 9., 15:29 (CEST)

nem lehetne már kikapcsolni ezt a VisualEditort? egy rakás fos az egész, csak a problémákat gyártja. Alensha 2018. szeptember 10., 02:37 (CEST)

@Alensha:: Bármikor kikapcsolhatod! Én pár éve megtettem, amikor nem reagáltak megfelelően a visszajelzéseimre.

Beállítások / szerkesztés: A vizuális szerkesztő ideiglenes letiltása, amíg béta állapotban van, Mentés.

misibacsi*üzenet 2018. szeptember 10., 17:33 (CEST)

Ezt tudom, köszi, magamnak kikapcsoltam, de ez nem segít azon, hogy az anonszerkesztőknek alapból be van kapcsolva és termeli nekünk a hülyeséget... Alensha 2018. szeptember 10., 17:35 (CEST)

Én már akkor mondtam, hogy ki kéne kapcsolni, amikor elindították álesben ezt a fantasztikus fejlesztést... Akkor le lettem hurrogva, hogy maradi vagyok. Azóta eltelt x év, de a gyarmekbetegségeit továbbra sem nőtte ki. Szerintem ki kéne kapcsoltatni. - Gaja   2018. szeptember 10., 18:44 (CEST)

Ezek meg különösen aranyosak a toldalék közepén, és végképp nem értem, hogy jöttek létre, és mi volt a művész eszmei mondanivalója velük: a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]]e<nowiki/>n, [[Ditrói Mór]]ró<nowiki/>l. Ez ugyanabból a cikkből van. Már folyik a gyűjtés. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 12., 13:52 (CEST)

Kedves szerkesztőség!

A Budapest Sportcsarnokban volt egy több napos ROM SOM néven futó koncert sorozat. Ha jól emlékszem 3 napos volt. Ez nincs megemlítve sem a "zenei rendezvények" részben. Megkérhetném Önöket, hogy ezt a hiányosságot legyenek szívesek pótolni? A fent említett rendezvény a "cigány világfesztivál" rendezvény keretében volt megrendezve. Ha jól emlékszem a Multimédia kft rendezésében-lebonyolításában. Én dolgoztam ezen a fesztiválon, tehát ez első-kezes infó. Be tudom bizonyítani. Üdvözlettel: Kós Gábor gbrks125@gmail.com

Kedves Kós Gábor! A Wikipédia nem tölt be (és nem is akar betölteni) olyan szerepet, ami a sajtóé. Híreket nem teszünk közzé. Azok a témák kerülnek feldolgozásra, amelyekről kellő forrás alapján el lehet dönteni, hogy lexikonban valók-e vagy sem. Ennek eldöntésében sajnos az első kézből származó információk irrelevánsak: ha ezek megjelennek valahol (könyvben, újságban stb.) akkor figyelembeveszzük.
Másrészt: a Wikipédia önkéntes munkán alapul. Itt senki egy fillért nem kap a cikkírásért. Éppen ezért ki-ki a saját érdeklődése szerint halad, ha talál egy számára érdekes, fontos témát, feldolgozza. Nem lehet tehát senki számára előírni, hogy mivel foglalkozzon.
Mivel a lexikon nyitott, bárki szerkesztheti, ezért a leghatékonyabb megoldás, ha ezt a szócikket az írja meg, akinek a legfontosabb. Szeretettel várjuk szerkesztőink sorában! Palotabarát vita 2018. szeptember 12., 11:59 (CEST)

Felhívás adatvédelmi biztos tisztség betöltésére

2007 óta lehetőség lenne arra, hogy a magyar Wikipédiának is legyenek adatvédelmi biztosai. Ez a tisztség azóta sem lett betöltve. Az utóbbi időszakban előtérbe kerültek az adatvédelmi és személyiségi jogi kérdések, és az ilyen jellegű problémák. Ezek megoldása csak részben biztosított az adminisztrátorok által.

„Az adatvédelmi biztosok érzékeny személyes adatok, sértő vagy jogsértő tartalmak láthatóságát tudják módosítani (elrejteni vagy a láthatóságot helyreállítani). A láthatóság lapváltozatonként külön-külön beállítható tartalomra, szerkesztői névre vagy IP-címre és szerkesztési összefoglalóra. Az adminisztrátorok hasonló jogától az övék annyiban különbözik, hogy az általuk elrejtett tartalmakat az adminisztrátorok sem láthatják.” Eltérés még, hogy az adatvédelmi biztosok bárki által elfogadnak bejelentést, azt megvizsgálják, és a vizsgálat alapján döntenek a további lépésekről. Az adatvédelmi biztosnak szóló bejelentéseket a következő linken Kérvények szakaszában található zárt csatornán lehet megtenni, annak érdekében, hogy az egyébként is jogsértő tartalmak, megnyilvánulások ne kerüljenek nagyobb nyilvánosság elé.

Adatvédelmi biztosnak bármikor, bárkinek lehet jelentkezni, aki teljesíti és elfogadja a tisztség betöltéséhez kapcsolódó feltételeket, amelyek a Kinevezési folyamat szakaszban olvashatók. Feltétel a nagykorúság, és egy titoktartási nyilatkozat aláírása. A jelentkezés nincs időhöz kötve, és a megbízatás visszavonásig szól. A tisztséget betöltők száma nincs korlátozva, egyetlen kitétel, hogy a kontroll érdekében legalább két személynek kell ezzel a jogosultsággal rendelkeznie. Egy olyan szerkesztőt, aki a formai feltételeket teljesíti, a javaslat tisztségviselők megválasztására lapon lehet választásra jelölni. A jelölést egy szerkesztőkolléga, vagy akár maga a jelentkező is megteheti. A többi szerkesztő szavazással fogja eldönteni, hogy a jelölt megkapja-e ezt a jogosultságot.

Az adatvédelmi biztos személyéről szóló szavazás két hétig tart, a megválasztás feltételei itt olvashatók. Egy adatvédelmi biztos megválasztottnak tekintendő, amennyiben 1) legalább 25 "mellette" szavazatot kapott; 2) a "mellette-ellene" szavazatok aránya meghaladja a 80%-ot 3) ha a megválasztottal együtt még legalább egy személy rendelkezik adatvédelmi biztosi jogokkal. Az adatvédelmi biztosi jogok egy adott nyelvű Wikipédiára vonatkoznak.

Akit részletesebben érdekel, és komolyan fontolgatja a jelentkezést, annak a számára az adatvédelmi biztosok irányelve, és a kapcsolódó útmutató linkeken olvashatók további információk. – Dodi123 vita 2018. szeptember 2., 10:41 (CEST)

Arról megegyeztünk valahol, hogy egyáltalán szükség van ilyenre? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 2., 10:50 (CEST)

Ezt én is szeretném tudni. – Burumbátor Súgd ide! 2018. szeptember 2., 10:57 (CEST)

Folyt róla egy vita, amely ezen a linken olvasható. Ennek során 12 támogató és 1 ellenszavazat érkezett arra, hogy szükséges lehet ennek a funkciónak a betöltése. – Dodi123 vita 2018. szeptember 2., 11:19 (CEST)

Valójában nem egy, hanem több ellenzés érkezett (a későbbiekben nem feltétlenül ellenzem sablonnal jelölve), de ami a nagyobb baj, hogy előbb folyt le valamiféle szavazás, és utána az érdemi vita a lényeges információkkal, tehát fordítva ültünk a róla. Félreértés ne essék, nekem nem fáj, ha lesz ilyen tisztségviselő, magának a megbeszélésnek a relevanciáját és módszertanát vonom kétségbe. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 2., 11:54 (CEST)

Egyébként ez egy olyan fontosságú döntésnek tetszik, ami túlmegy a belinkelt „zsebszavazás” hatókörén. Az ilyen hirtelen szavazások inkább véleménykérésnek tekinthetők, és nagyon hasznosak olyan nem kardinális kérdésekben, ahol fölösleges volna formális szavazást tartani. Mivel ez a megbeszélés fordított sorrendben zajlott le (előbb a szavazás, aztán a vita), helyénvalónak tartanék az összes információ birtokában, kellő időre elnyújtva, hogy mindenki tájékozódhassék, egy formálisan előterjesztett szavazási javaslatot és szavazást. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 2., 11:58 (CEST)

@Dodi123: Most olvastam csak a fentebb általad is linkelt vitát. Ott a fő érved az új pozíció létrehozása mellett az, hogy súlyos adatvédelmi incidensek történtek azzal, hogy külön-külön nyilvános adatokat kapcsolt valaki jogellenesen össze. Konkrétan két eset került megemlítésre.

  • Az egyik esetben egy IRL nevén bloggerként ténykedő személy a blogján olyan nicknevet is használ, ami megegyezik egy szerkesztő WP-n használt nicknevével. Ebben az esetben nem tudhatjuk, hogy a két különböző helyen használt azonos nicknév azonos személyt takar-e, hiszen nincs erre vonatkozó nyilvánosan elérhető információnk. Ha valaki mégis tudja, hogy a névazonosság nem véletlen, akkor sem hozhatja nyilvánosságra ezt az információt, mert a kapcsolat az IRL személy külső és a WP-n történő tevékenysége között ebben az esetben nem nyilvános adat. Az információ ennek megfelelően törlésre és elrejtésre került, ezt egy adminisztrátor meg tudta tenni. Az „adatvédelmi biztos” (vagy fordítsuk az oversightert bárminek) ehhez képest annyival tudna többet tenni, hogy az adminok elől is elrejti az infót, amiről nyilván mindenki a maga vérmérséklete és érzelmei alapján el tudja dönteni, hogy jelent-e érdemi biztonságnövekedést az adatvédelem terén vagy sem.
  • A másik esetben ugyanazon a LinkedIn lapon szerepel (a mai napig) a szerkesztőnk IRL neve, az általa alapított, a nicknevével megegyező nevű cégének az adatai, valamint a WP-n betöltött tisztségei, és ezt a lapot nyilvánvalóan ő maga hozta létre. Ezzel ő maga tette nyilvános adattá a kapcsolatot az IRL neve, a cégének a neve és a WP-n történő ténykedése között. Tehát az történt, hogy maga a külső és a WP-n történő tevékenység közötti kapcsolat is önkéntesen nyilvánossá tett adat, és senki semmit semmivel nem kapcsolt jogellenesen össze. Épp ezért jó lenne már elfelejteni azt a csúsztatást, hogy a vita abból robbant ki, hogy valaki talált a cégjegyzékben egy cégnevet, és összekapcsolta ezt az infót az azonos nicknevű WP-szerkesztővel! Ebben az esetben az oversighter sem rejthetné el az információt, illetve a jogosultságával való visszaélést követne el, ha mégis megtenné.

Mindezt azért fontos itt leírni, hogy mindenki láthassa, hogy a vad vészharangkongatás hátterében nincs más, mint egy gigantikusra fújt lufi, aminek a kidurranása egyeseket igen kellemetlenül érintene, és ezt próbálják minden lehetséges eszközzel megakadályozni. – Puskás Zoli vita 2018. szeptember 2., 21:39 (CEST)

Csak jelzem, hogy a „felfújt lufi” világjelenség. Talán nem véletlen, hogy az angol mellett a finn, a kínai, a francia, a német, az indonéz, a japán, a perzsa, a lengyel, a portugál, az orosz, a spanyol és a török wikipédián, valamint a Commonsban, a meta-wikiben és a Wikidatában is működnek adatvédelmi biztosok. Az általad említett két eseten kívül egyébként az elmúlt 4-5 hónapban még volt több eset is, amiről lehet, hogy nincs tudomásod. Szerintem inkább legyenek adatvédelmi biztosaink, olyanok, akiknek esetleg hosszú időn keresztül nincs munkájuk, mint hogy hiányukban egy nagyon kényes esetben egymásra mutogatás, tologatás, tanácstalanság miatt hosszabb időn keresztül, és visszakereshetően még utána is elérhetők olyan adatok vagy információk, amelyek a személyiségi vagy a szerzői jogot sértik. Egyébként ebben a felhívásban én csupán felhívtam a figyelmet arra, hogy létezik egy ilyen, a magyar wikipédiában betöltetlen tisztség, amire bárki bármikor jelentkezhet, ugyanúgy, ahogyan adminisztrátornak, bürokratának vagy IP-ellenőrnek. – Dodi123 vita 2018. szeptember 2., 22:17 (CEST)

@Dodi123: …ra unom a tereléseidet ebben a témában! Arra kérlek, hogy konkrétan arra válaszolj, hogy a fenti két eset közül melyikben történt olyan adatvédelmi incidens, amit nem tudtunk megfelelően kezelni, és miben nyilvánult meg a nem megfelelő intézkedés. Illetve a további esetekről is esetleg adhatnál tájékoztatást, hogy végre tisztán láthassunk abban a kérdésben, hogy milyen mértékű problémával állunk szemben. Egyébként minden adminisztrátor elérhető privátban, tehát nem igaz, hogy jelenleg csak nyilvánosan lehet az ilyen problémákat jelezni, azt meg erősen kétlem, hogy két ember tudná úgy monitorozni a huwikit, hogy észrevegyék az ilyen jellegű esetleges (tömeges?) jogsértéseket még azelőtt, hogy bárki jelezné azokat feléjük. Ezzel nem azt mondom, hogy ne legyenek oversightereink, de összességében ez az egész vihar a biliben. – Puskás Zoli vita 2018. szeptember 2., 22:34 (CEST)

@Puskás Zoli: Ha már terelést említesz, azt éppen te teszed. Az általam írt eredeti bejegyzésben felhívtam a figyelmet egy betöltetlen tisztségre. Ez a szakasz erről szól. Nem arról, hogy két kiragadott esetben történt-e adatvédelmi incidens, és az megfelelően lett-e kezelve. Nem kívántam ismételten vitát nyitni arról, hogy szükség van-e a magyar wikipédián erre a tisztségre vagy sem. Ez a vita már lezajlott. Az, hogy eddig mekkora mértékű volt a probléma, az esetek mely része maradt látens, és mely részük volt kezelve, teljesen irreleváns abból a szempontból, hogy a jövőben ez mekkora mértékű probléma lesz vagy lehet. Az viszont lényegi kérdés, hogy akarunk-e megelőző intézkedéseket tenni, vagy a fejünket a homokba dugjuk. – Dodi123 vita 2018. szeptember 2., 22:49 (CEST)

@Dodi123: Oké, elszámoltam százig. Tízszer. Mivel te jelenleg egy legalább fél megyényi erdőtüzet vizionálsz, miközben én kb. egy Tisza-parti tábortüzet látok, és mindkettőnk szerint azonnal elérhetően két vödör és egy telefon áll rendelkezésünkre a tűzoltáshoz, szükségét éreztem, hogy tisztázzuk, melyikünk helyzetértékelése áll közelebb a valósághoz. És ez nem azt jelenti, hogy szerintem nincs szükség üzemanyagot tölteni a meglévő tűzoltóautókba, vagy újak vásárlására, hanem azt, hogy túlzásnak tartom a szükségállapot kihirdetését és a hadsereg azonnali mozgósítását, amit te javasolsz. És akkor én most konkrétan válaszolok a konkrét felvetéseidre, bár egyszer már „játszottunk” ilyet, és akkor nem tudtam elérni, hogy cserébe te is válaszolj az enyémekre.
  • „Az, hogy eddig mekkora mértékű volt a probléma, az esetek mely része maradt látens, és mely részük volt kezelve, teljesen irreleváns abból a szempontból, hogy a jövőben ez mekkora mértékű probléma lesz vagy lehet.”
Ez durva tévedés. A jövőt nem ismerjük, ezért egyedül a múltbeli problémák elemzése vezethet el oda, hogy lássuk mire van megoldásunk, mire nincs, milyen tendenciák vannak, mik a reálisan(!) várható veszélyek és többletfeladatok, és ezután dönthetünk arról, hogy mit kell tennünk a megoldásuk érdekében.
  • Az viszont lényegi kérdés, hogy akarunk-e megelőző intézkedéseket tenni, vagy a fejünket a homokba dugjuk.
Igen, ez valóban lényegi kérdés, viszont egy szóval sem mondtam, hogy dugjuk a fejünket a homokba. Tegyünk megelőző intézkedéseket, de először azért tisztázni kéne, hogy mit is akarunk megelőzni. És ezzel vissza is kanyarodtunk az előző ponthoz.– Puskás Zoli vita 2018. szeptember 3., 00:48 (CEST)

Hogyan választjuk meg az elsőt? Szalakóta vita 2018. szeptember 2., 22:52 (CEST)

Zolinak igaza van, én is töröltem már adatot privátban érkezett kérésre. Ez a kis évődés is mutatja, hogy jó lenne, ha nem az executiónál kezdenénk a processust, hanem előbb rendesen lefolytatnánk a megbeszélést és a szavazást, hogy legyen-e ilyen egyáltalán. A megbeszélés és a szavazás során tisztáznunk kellene azt az alapvető kérdést, hogy van-e olyan más tisztség, amelynek a viselése ezzel összeférhetetlen, erről ugyanis emlékeim szerint nem esett szó, pedig enélkül nehéz jelöltre szavazni. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 2., 23:30 (CEST)

 megjegyzés Az elmúlt pár hónapban négy (általam súlyosnak vélt és tudomásomra jutott) esetnél jeleztem azt az intézőknek, magyaráztam el a helyzetet és kértem beavatkozást; ez persze nem jelenti azt, hogy mindet észre is vettem. Eddig az összes „kérelmemet” elfogadták. Bencemac A Holtak Szószólója 2018. szeptember 3., 07:44 (CEST)

Mivel az első kocsmafali vita elkerülte a figyelmemet, így csak most tudok néhány észrevételt tenni a javasolt új tisztséghez.

  • Először is szeretném megköszönni a kezdeményezőknek, akik időt és munkát nem sajnálva lefordították a globális irányelvet és elindították a kérdésben a közösségi vitát. Én úgy gondolom, hogy most még csak a tisztséggel kapcsolatos megbeszélésnél tartunk, nem pedig a tisztségviselők megválasztásánál. A fenti szöveges tervezet, javaslat, kiváló kiindulás a szavazási javaslathoz, amit elfogadása esetén be lehet illeszteni a tisztségviselőkre vonatkozó irányelvbe. De erről még nem volt szavazás.
  • A korábbi viták során az volt az érzésem, hogy az oversighter tisztség és a közelmúltban hatályba lépett európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) összemosódott. Ezt félrevezetőnek gondolom. Az oversighterek feladata korábban nyilvánosságra nem hozott személyes adatoknak a nyilvános Wikipédia-felületeken való első megjelenésének megakadályozása, pontosabban ennek megszüntetése. A GDPR ezzel szemben egy sokkal általánosabb rendelet, ami (személyes) adatok kezelésével kapcsolatos.
  • Éppen ezért veszélyesnek érzem azt, hogy az új tisztségviselőt adatvédelmi biztosnak nevezzük el. A magyar jogi környezetben ez valamilyen jogi fennhatósággal együtt járó tisztség, ahova bárki jogi kifogásokkal élhet, ahova jogi problémákkal lehet fordulni. Ezt erősíti, hogy volt róla szó, hogy az oversighter tisztséget olyanok tölthessék (vagy töltsék) be, akik korábban elvégeztek adatvédelmi tanfolyamot. A magyar Wikipédia nem jogi személy, hanem egy önkéntes közösség. Akinek jogi kifogása van, azt átirányítjuk az amerikai alapítványhoz. Ez a szerkesztők védelmét szolgálja. Amennyiben önként létrehozunk egy tisztséget, ahova a magyar joggal kapcsolatos kifogásokkal bárki fordulhat, azzal magunkra húzzuk annak a kockázatát, hogy a jövőben ezek a tisztségviselők, és rajtuk keresztül a magyar Wikipédia szerkesztői jogi eljárásokba, perbe foghatók lesznek (mondjuk a GDPR-ra hivatkozva). Hasonlóan, ahogyan a magyar egyesület is következetesen tartja magát (egyébként az amerikai alapítvánnyal kötött szerződésének követelményeként is) ahhoz, hogy a Wikipédia tartalmára közvetlen ráhatása nincsen, felette felügyeletet nem gyakorol, a Wikipédia tartalmával kapcsolatos kifogások esetén első körben közvetlenül a Wikipédia önkéntes közösségével kell egyeztetni, ennek sikertelensége esetén a jogi kifogásokkal az amerikai alapítvánnyal. Ezzel együtt az egyesület átlagosan 1-2 havonta kap hivatalos jogi fenyegetést és felszólítást a Wikipédia tartalmával kapcsolatosan, és a fenti tájékoztatás ellenére ezek közül átlagosan 1-2 évente egy eljut a (magyar) bírósági tárgyalásig. Kérdés, hogy veszélybe sodorja-e az egyesületet, ha tisztségviselője vagy munkatársa egyúttal ezen adatvédelmi biztosnak nevezett tisztséget is ellátja. Az oversighter feladata nagyon egyszerű, és nem kell hozzá semmilyen jogi végzettség, adatvédelmi tanfolyam vagy az EU-rendeletek részletes ismerete.
  • A GDPR hatályba lépése után dömpingben érkeztek olyan kérések a szerkesztőséghez (nyilvános felületen és OTRS-en keresztül) és az egyesülethez is, amik az adatvédelemre hivatkozva kérték (esetenként követelték, különböző jogszabályokra hivatkozva, fenyegetve) a róluk szóló cikkekből bizonyos adatok, állítások vagy az egész cikk törlését. Vajon az adatvédelmi biztosok törölték volna ezeket a kifogásolt részeket vagy vállalták volna az ezzel járó jogi eljárást? Előbbi esetben sérül-e a Wikipédia függetlensége, a cikkek kiegyensúlyozottsága? (Feltéve, hogy nem arról van szó, hogy valaki a Wikipédia felületét használta fel korábban nem nyilvános személyes adatok nyilvánosságra hozatalára.)
  • Az oversighter inkább a szerkesztők védelméről szól, mint azokról, akikről Wikipédia-szócikk van és amúgy is közszereplők vagy legalábbis nevezetes személyek. A szócikkalanyokra vonatkozóan viszont jó lenne a tisztségviselők megválasztását megelőzően tisztázni, hogy pontosan mely adatokról beszélünk. A globális irányelv pl. a valós név, cím, munkahely és telefonszám adatokat említi, amik Wikipédiában történő első és nem kívánt nyilvánosságra hozatala esetén el kell járni, de ezeknek legalább egy része rendszerint nyilvánosan ismert egy Wikipédia-szócikk alanya esetén. Mi a helyzet a születési vagy halálozási dátummal? A felesége és gyerekei nevével, esetleg a létezésük tényével? A különböző végzettségeivel vagy ezek hiányával? Bírósági és jogi ügyeivel? A sort sokáig lehetne folytatni, és látszik, hogy ezek már a szócikkek tartalmáról is szólnak, és rendszeresen előfordul az ezek törlésére vonatkozó kérés. Ahogyan az egész szócikkre törlésére vonatkozó is, ahol a törlésre vonatkozó érv az, hogy nem járul hozzá a közzétételhez (sokszor azzal a kitétellel, hogy kivéve, ha pontosan azt tesszük közzé, amit ő elküld).
  • Oversighter tisztséget azokon a nagy Wikipédiákon célszerű létrehozni, melyeken olyan nagy számú adminisztrátor található, hogy a nem nyilvános személyes adatok adminisztrátorok általi elrejtése nem biztosítja az információk titkosságát (hiszen a több száz adminisztrátor továbbra is hozzáfér). Ezt én a magyar Wikipédiára nem érzem veszélynek, mert a jelenlegi 29 adminisztrátor közül maximum 10 tekinthető aktívnak. Vagyis akkor hozzuk létre ilyen tisztséget, ha nem bízunk meg abban, hogy ez a nagyjából 10 adminisztrátor nem fogja nyilvánosságra hozni ezeket a személyes adatokat, illetve nem fog ezekkel visszaélni (melyekhez jogosultsága alapján jelenleg hozzáfér). Bízom benne, hogy nem ez a helyzet. (Mitől lenne jobb, ha választanánk 2-10 adatvédelmi biztost?)
  • A tisztség bevezetése előtt fontos lenne tisztázni, hogy mi az az irányelv, amit ezen tisztségviselőknek követniük kell. A globális irányelv pontos fordítását, vagy ennek a huwikire szabott saját verzióját? Mert a jelenleg elkészült fordítás (amit köszönök azoknak, akik lefordították!) valahol a kettő között van: pl. a Wikimédia Alapítvány jogi tanácsadója helyett a Wikitanács javaslatára történik a rágalmazó információk eltávolítása; vagy bevezeti a szerzői jogsértések esetén azok laptörténetből való elrejtését is, miközben ez az eredeti változatban nem szerepel, és az eredeti szerint a szerzői joggal kapcsolatos elrejtések a Wikimédia Alapítvány jogi tanácsadójának javaslata alapján történhetnek, ami a fordításban nem szerepel.

Véleményem szerint a tisztségviselők megválasztása előtt fontos lenne tisztázni (megbeszélni és konszenzusra jutni), hogy

  • Mi az a probléma, amire az új tisztség bevezetése megoldást jelent? (Az adminisztrátorok jelenleg nem rejtik el azokat az adatokat, amiket az oversighterek elrejtenének? Vagy nem elég gyorsan? Vagy nem bízunk meg az adminisztrátorok titoktartásában?)
  • Okoz-e a tisztség újabb problémákat, melyek veszélyesebbek a jelenleginél? (Lásd a jogi aggályokat.)
  • Pontosan mi az irányelv(-javaslat) szövege, ami alapján dolgozni fognak? Pontosan mire terjed ki a feladatuk, jogkörük?
  • Pontosan ki és milyen feltételekkel lehet ilyen tisztségviselő? Hogyan történik a megválasztásuk? Korlátlan időre vagy határozott időre? Inaktivitás esetén mi történik?

Biztosan van még nyitott kérdés, ami majd előjön, de már az eddigiek is elegendőnek tűnnek.

Elnézést a túl hosszúra nyúlt észrevételért! Köszönöm annak, aki elolvassa és érdemben hozzászól a kérdéshez. Samat üzenetrögzítő 2018. szeptember 3., 01:20 (CEST)

@Samat: Köszönöm, és örülök, hogy kifejtetted a véleményed. Néhány általad felvetett kérdés a korábbi vitában is érintve volt, de valóban kulcskérdések, ezért nem haszontalan, ha itt is megismétlésre kerülnek. Az újként felvetett érveidet köszönöm, mert hozzájárulhat ahhoz, hogy a még mindig fennálló több félreértés és félreértelmezés tisztázásra kerüljön. Nagyon fontos a tisztánlátás, mert úgy érzem, hogy a téma nem kellő mélységű ismerete okozza sok szerkesztő számára a félreértéseket. Több dologban egyetértek veled, néhány kérdésben vitába szállok.
    • Egyetértek azzal, hogy az oversighter (adatvédelmi biztos) tisztség összemosása a GDPR-rel félrevezető lehet. Az oversighter (adatvédelmi biztos) tisztség már 2007 óta létezik, a GDPR idén hatályosult, és vékony az a szelet, amelyben a kettő között átfedés van. Az oversighter feladatai a globális irányelv által szigorúan keretek közé szorítottak, azokon nem terjeszkedhet túl semmilyen jogi indokkal. Az oversighter hatásköre csak a wikipédia szerkesztőire terjed ki, nem érinti a szócikkek alanyait. Ennek megfelelően a szócikkek alanyaival kapcsolatos személyiségi jogi, adatvédelmi kérdések, kérések megoldása a továbbiakban is az eddigieknek megfelelő eljárásrend alapján kell, hogy történjen. A nevezetes személyekről szóló szócikkek tartalmi kérdései esetében az elsődleges szempont, hogy a kifogásolt adat megbízható forrásból származik-e vagy sem. Ha nincs rá forrás (vagy nem megbízható), akkor élő személy esetén bármely szerkesztő törölheti azt, illetve a laptörténetben való láthatatlanná tételt igénylő esetekben az adminisztrátorok hatásköre lehet azok elrejtése. Az oversighter (adatvédelmi biztos) egyetlen esetben lép be ebbe a folyamatba, ha a törlés az adminisztrátori láthatatlanná tételnél is mélyebb elrejtést igényel.
    • Egyetértek azzal, hogy az oversighter (adatvédelmi biztos) feladata nagyon egyszerű, és nem kell hozzá semmilyen jogi végzettség, adatvédelmi tanfolyam vagy az EU-rendeletek részletes ismerete. Ezt én is kiemelten hangsúlyozom a mostani felhívásban („bárki jelentkezhet, aki teljesíti és elfogadja a tisztség betöltéséhez kapcsolódó feltételeket”, azaz nagykorú és aláírja a titoktartási nyilatkozatot).
    • Az, hogy a magyar wikipédián az oversighter tisztséget ellátó munkatársat adatvédelmi biztosnak nevezzük, egy szavazás döntött. A szavazásra feltett öt névjavaslat közül 18 szerkesztő szavazata alapján Condorcet-módszerrel jött ki az eredmény, és maradt változatlanul a 2007-ben adott elnevezés.
    • Nem értek egyet azzal, hogy az oversighter (adatvédelmi biztos) tisztsége csak a "nagy" wikipédiákban indokolt. Az oversighter tisztséggel rendelkező wikipédiák közül például a finn, a perzsa és a török kb. azonos nagyságrendű szócikkel és adminisztrátorral rendelkezik. De ha nem hasonlítjuk össze ezekkel, akkor sem lehet érv az, hogy csak 10 admin aktív. Ettől még 29 admin jogoultsággal rendelkező szerkesztő férhet hozzá az általuk elrejtett adatokhoz, információkhoz, amely kör már elég szélesnek mondható. Kérdésedre válaszolva: az adatvédelmi biztosokkal történő elrejtés annyiból lenne jobb, hogy ők titoktartási nyilatkozatot írnak alá, míg az adminisztrátoroknak ilyen kötelezettségük nincs a megválasztásukkor.
    • Nem értek egyet azzal, hogy a globális irányelvet külön meg kellene szavazni a magyar közösségnek. Ez már egy (a globális közösség által) elfogadott irányelv, amely mindenki számára kötelező (ahogy erre az irányelv tetején olvasható kiemelés is figyelmeztet). Azzal egyetértek, hogy a fordításnak szabatosnak kell lennie. Az általad felvetett fordítási probléma jogos, és azt javítani kell (hamarosan meg is teszem). Ugyanakkor a globális irányelv bármilyen módosítása a globális közösség szavazását igényli. A szükségesnek ítélt pontosítandó és részletesebben kifejtendő kérdések az útmutatóba illenek, amelynek kiegészítését − az erről szóló vitákban érintett pontosítások figyelembe vételével − már valóban meg kell szavazni. Az útmutatóra vonatkozó szavazás a szavazási irányelv szerint 10 támogató szavazatot igényel.
    • Számomra nem teljesen világos, hogy melyik irányelvre gondolsz, amikor a tisztségviselőkre való irányelvre utalsz. A Wikipédia:Munkatársak nem irányelv, arról nem szükséges szavazás; illetve az csak annyit tartalmaz, hogy az adatvédelmi biztos tisztség létezik a magyar wikipédiában is. Az Adatvédelmi biztosok irányelve globális irányelv, amelyet külön nem kell megszavaznunk. Szavazás egyedül az Adatvédelmi biztosokra vonatkozó útmutatóról lehet szükséges, amelynek kiegészítését − többek között a korábbi és a mostani hozzászólások alapján, többek között a te észrevételeid figyelembe vételével − és ezt követő megszavazását én is szükségesnek tartom.
A kérdéseidre adott válaszaim:
    • Mitől több (jobb) az adatvédelmi biztosok általi elrejtés az adminisztrátorok által történő elrejtéstől?
      • Túl azon, hogy még az adminisztrátorok sem látják az elrejtett tartalmat, a titoktartási kötelezettség miatt az adatvédelmi biztosok az elrejtett tartalomról sem adhatnak senkinek tájékoztatást (szemben az adminisztrátorokkal, akiket ez a titoktartás nem köt).
      • Az adminisztrátorok csak az érintett személyes kérésér végeznek el ilyen jellegű törlést, illetve elrejtést; az adatvédelmi biztosok bárkitől elfogadnak megalapozott bejelentést, vagy a tudomásukra jutott esetben maguktól is eljárhatnak.
      • Az adatvédelmi biztosoknak szóló bejelentések külön erre a célra dedikált csatornán történhetnek. Ezt a csatornát minden adatvédelmi biztos látja, ezzel biztosítva a ontrollt egymás fölött. Az adminok esetében is lehetséges valamely admin számára a saját e-mail címére küldeni a kérést, ezt azonban más admin nem látja, és az erre való hivatkozás, vagy a bejelentésre adott nemleges válasz, vagy a bejelentés figyelmen kívül hagyása visszaélésre adhat okot, illetve nemkívánatos következményeket eredményezhet
    • Véleményem szerint a tisztség semmilyen új problémát nem okozhat, ha a tisztségviselők szigorúan a meghatározott keretek között tevékenykednek, és nem lépik túl a hatáskörüket. A kontrollt a többi (legalább két főnek kell lennie, egy fő nem lehet) adatvédelmi tisztviselő jelenti, illetve az irányelv szerint lehetőség van a hatáskörével visszaélő adatvédelmi biztos jogainak megvonására.
    • A globális irányelv pontos szövege, illetve az adatvédelmi biztosokra vonatkozó útmutató a linkeken elérhető.
    • Az, hogy ki és milyen feltételekkel lehet tisztviselő, hogyan történik a megválasztásuk, mennyi időre szól a megbízatásuk, és mi a teendő inaktivitásuk esetén, az az irányelvben és az útmutatóban olvasható, illetve a lényegét a szakaszindító bejegyzésemben is leírtam. – Dodi123 vita 2018. szeptember 3., 14:29 (CEST)
A dobozolással nem a válaszadás elől akartam kitérni. Az, hogy két hónapja töretlen intenzitással tolod ezt a témát, amit akkor – többek között – ezzel a mondattal vezettél fel: „…a magyar Wikipédiának nincsenek helyi adatvédelmi biztosai. Az elmúlt hónap adatvédelmi incidensei rámutattak, hogy a helyi adminisztrátorok jogköre nem teszi lehetővé a hasonló problémák megfelelő kezelését.”, kelti bennem azt az érzést, hogy olyan adatvédelmi vészhelyzetet látsz, ami sürgős beavatkozást igényel, miközben én továbbra sem látok egyetlen olyan esetet sem, amit ne tudtunk volna a jelenlegi eszközeinkkel megfelelően kezelni. Ez tehát az én szubjektív helyzetértékelésem, mint ahogy az is, hogy feltételezem, hogy szerinted én elbagatellizálom ezt a kérdést. Épp ezért szeretném, ha az általad oly sokszor emlegetett mostanában történt adatvédelmi incidensek konkrét elemzésével mindketten eljutnánk az objektív helyzetértékelésig, és onnan továbblépve tudnánk arról beszélgetni, hogy milyen lépésekre van esetleg szükség. – Puskás Zoli vita 2018. szeptember 3., 23:32 (CEST)
Bencemac korábban itt ismertette, és linkkel is igazolta, hogy az elmúlt hónapokban négy esetben is jelzett a globális oversightereknek olyan ügyekben, amelyekben az oversight jogosultság igénybevételére volt szükség. Mind a négy esetben a jelzést indokoltnak vették és teljesítették a kérést. A részleteket nem ismerem, de ha ismerném, akkor sem vitatnám nyilvánosan itt meg. Ha lettek volna magyar adatvédelmi biztosok, akkor ezekben az ügyekben hozzájuk lehetett volna fordulni. Feltételezhetően olyan ügyek voltak, amelyekben a magyar adminisztrátorok jogosultságai nem voltak elegendőek a megfelelő szintű intézkedéshez, azért fordult hozzájuk. Emellett volt a wikitanács választáson történt adatvédelmi incidens (ami már a GDPR szerint is incidensnek tekinthető), valamint az az eset, amelyre való hivatkozásomat egyik szerkesztőtársunk már unja. Voltak továbbá azok az esetek, amelyeket az adminisztrátorok oldottak meg saját eszközeikkel, de nem teljes mértékű rejtéssel. Ezeknek a részleteit sem ismerem. Ennyi eset még nem adatvédelmi vészhelyzet, de jól mutatja azt, hogy az esetek száma egyre nő. Ez az objektív helyzet. – Dodi123 vita 2018. szeptember 3., 23:55 (CEST)
Bencemac linkje nekem nem mond semmit, még Bencemac neve se jelenik meg az elért oldalon, de elhiszem neki, hogy voltak általa előterjesztett, és az oversighterek által elfogadott esetek. A részletek ismerete nélkül nem tudom megítélni, hogy a mi jogosultságaink elegendőek lettek volna-e a helyzet kezeléséhez, feltételezésekbe meg nem bocsátkozom, de az nyilvánvaló, hogy magyar oversighterek nélkül is sikerült az előterjesztő számára megfelelő megoldást találni. A WT-választáson nem történt adatvédelmi incidens, ezt csak te állítod, épp ez a fő probléma a vitánkban. Az pedig, hogy az adminisztrátorok általi elrejtés elegendő-e vagy sem, megint egy olyan kérdés, amit te szubjektíven úgy ítélsz meg, hogy nem elegendő, én meg szubjektíven úgy, hogy az. Az oversighter sem rejti el teljes körűen, csak más lesz a kör, aki hozzáfér az adatokhoz. – Puskás Zoli vita 2018. szeptember 4., 00:18 (CEST)
Egyszer már egy hozzászólásomban leírtam, de akkor most még egyszer részletesen levezetem, hogy miért volt az említett eset az IRL-adatok nyilvánosságra hozásának megsértése (a Wikipédia szerint), és miért volt adatvédelmi incidens (a GDPR szerint). Az eset tankönyvbe illő, és tanulságos.
  • Az azonosító elemek: IRL-név, wikiazonosító, cégnév.
  • Az érintettnek a Wikipédián ismert adata: a wikiazonosító. Az, hogy ez megegyezik egy cégnévvel, még nem jelent semmit, mert egyrészt véletlen azonosság is lehet, másrészt bárki másnak is megtetszhetett a név, harmadrészt ebből még nem lehet következtetni az IRL-nevére. Más adatot az érintett a Wikipédián nem hozott nyilvánosságra. Lényeges momentum, hogy az érintett nem közszereplő.
  • A wikinév és az IRL-név együttes megjelentetése (plusz a jelen esetben a cégnév is összekapcsolva megjelent) a Wikipédia irányelve szerint az érintett hozzájárulása nélkül nem megengedett, és az elkövetőt "tetszőleges időtartamra – akár korlátlan időre – blokkolni kell". Az adatvédelmi biztosnak innentől már feladata van (lett volna): az érintett bejegyzés elrejtésével, az adminisztrátoroknak pedig a nyilvánosságra hozó blokkolásával. (És itt a Wikipédia részéről szükséges eljárásrend be is fejeződött. Ezt az eljrásrendet a GDPR-tól függetlenül 2007-től kezdődően bármikor már követni kellett volna.)
  • Eddig volt a wikipédiás rész, az ezt követő már a GDPR szerinti adatvédelmi incidens: az IRL-adatokat nyilvánosságra hozó ugyanis nem elégedett meg ennyivel, hanem különböző helyeken valóban nyilvánosan szereplő, de együttesen a wikiazonosító mögötti személy IRL-nevével egyértelműen nem összefüggésbe hozható adatokat összekötött, ezzel megvalósította a profilalkotást, amelyet a GDPR a legszigorúbban tilt.
  • A következő történt: a cégnév honlapján talált egy Linkedin-linket. Az, hogy a cégnév jelen esetben megegyezett a wikiazonosítóval, még nem jelent pontos IRL-egyezést, ahogyan fentebb már írtam.
  • A Linkedin-azonosítón, az ott szereplő személy adatlapján talált egy információt, hogy az illető a Wikipédia egyik tisztviselője. Az tény, hogy ez erősen szűkíti a kört, de még mindig nem jelent 100%-os bizonyosságú azonosságot, mivel a wikipédiának több olyan tisztviselője is van, amely tisztség ott fel lett tüntetve. Bármely másik wikipédiás tisztségviselőnek megtetszhetett a cégnév, és választhatta volna azt magának wikiazonosítóként, már akkor, amikor még nem volt wikipédiás tisztségviselő.
  • A fentebbire mondják, hogy nem életszerű, és az ügy egyértelmű, mert nyilvánvaló, hogy ismertté vált az IRL-név, a cégnév (amely azonos az egyik wikipédia-szerkesztő wikiazonosítójával), és hogy a két adat összetartozik. És ez lett úgy tálalva, hgy az információk nyilvánosan elérhetőek. Hát nem! Hiányzik egy láncszem. Az a láncszem, amely az illető által bármely, akármely nyilvánosan elérhető forrásban direkt módon összeköti az IRL-nevet, a wikiazonosítót és a cégnevet.
  • Az IRL-név összekötése a wikiazonosítóval az kizárólag "csak" egy Wikipédián tiltott eljárás. Ez önmagában még nem lenne GDPR szerinti adatvédelmi incidens. Azzá akkor vált, amikor a nyilvánosságra hozó a profilalkotás módszerével összekapcsolt különálló forrásokban található információkat, és ráadásul nemcsak az érintett személyt, hanem annak családtagjait is megnevezte. Ennyi a történet. – Dodi123 vita 2018. szeptember 4., 15:08 (CEST)
„A Linkedin-azonosítón, az ott szereplő személy adatlapján talált egy információt, hogy az illető a Wikipédia egyik tisztviselője. Az tény, hogy ez erősen szűkíti a kört, de még mindig nem jelent 100%-os bizonyosságú azonosságot, mivel a wikipédiának több olyan tisztviselője is van, amely tisztség ott fel lett tüntetve.” Nem. A Linkedin oldalon az oldal létrehozójának két WP tisztsége és az azokhoz tartozó két kezdési évszám, valamint a szerkesztői regisztráció időpontja szerepel, ami pontosan egy szerkesztőre szűkíti a kört, szerepel a cég neve, ami megegyezik ennek az egyetlen szerkesztőnek a WP-n használt felhasználónevével, és a tény, hogy azt a lap létrehozója alapította. És mindez – abból az egyszerű tényből adódóan, hogy ez egy Linkedin profil – nyilvánvalóan önként nyilvánosságra hozott adatként van ott. Semmilyen láncszem nem hiányzik. – Puskás Zoli vita 2018. szeptember 4., 21:29 (CEST)
Az adatkezelésnek célhoz kötöttnek kell lennie. Ez nem újdonság, nem a GDPR vezette be, hanem a korábbi adatvédelmi törvény is tartalmazta. Attól, hogy egy olyan speciális rendeltetésű oldalon, mint a Linkedin, az érintett közzétett bizonyos adatokat, még nem hatalmazott fel senkit, hogy azokat más célokra felhasználja. Akármennyire is azonosítható egy személy a Linkedin profilja alapján, arra nem adott felhatalmazást, hogy a Wikipédián – amely alapelve szerint anonim szerkesztők közössége – az IRL adatai megjelenjenek. Ezzel a célhoz kötöttség elve sérült. De számunkra lényegtelen, hogy a GDPR szerint történt-e és milyen incidens, ez már ugyanis túlmutat a wikipédián. A lényeg a Wikipédia szempontjából, hogy a wikipédia saját irányelveinek megsértése történt (egy szerkesztő IRL-adatainak nyilvánosságra hozása), amelynek kezelésére (elvileg) létezik funkció (az oversight jogosultsággal rendelkező adatvédelmi biztos által elvégezhető elrejtés), és létezik szankció (az adminisztrátorok által végrehajtható blokkolás). Megjegyzem, ezek egyike sem történt meg. – Dodi123 vita 2018. szeptember 4., 22:52 (CEST)
A te értelmezésed alapján (amiről egyébként továbbra is meggyőződésem, hogy jogi csűrés-csavarás, és semmi köze a jogalkotói szándékhoz), ha valaki engem a vitalapomon a teljes nevemen, vagy akárcsak a keresztnevemen szólít, azt azonnal blokkolnia kell egy adminisztrátornak (akár végtelenre is), és a bejegyzést egy oversighternek gondolkozás nélkül el kell tüntetnie, még az előtt, hogy én egyáltalán tudomást szereznék a dologról. Tovább nem folytatom, ugyanis nagyon durva dolgok következnek abból, hogy gyakorlatilag bármilyen triviális tény közlése azonnal törlendő, ha annak a legcsekélyebb köze van egy élő, nem közszereplő személyhez. Amúgy gratulálok, a „jog” ismét bizonyított, sikerült zárójelbe tenned a WP történetének talán leggusztustalanabb hazugság és rágalomhadjáratát, hiszen mindez csak reakció volt egy triviális tényre való rákérdezésre „aljas rágalomra”. – Puskás Zoli vita 2018. szeptember 5., 00:33 (CEST)
@Puskás Zoli: A példád nagyon sántít. A te neved ugyanis nyilvános adat, mert te tetted nyilvánossá (ha valóban Puskás Zoli a neved). Ha viszont nem Puskás Zoli a valódi neved, akkor ha valaki a „valódi” teljes neveden szólít (a keresztnév önmagában nem számít), és te ehhez nem adod a hozzájárulásod, az már az IRL-adatok nyilvánosságra hozatala, amely a WP:BLOKK alapján valóban szankcionálandó. Az nagy tévedés, és a szabályozás félremagyarázása, hogy „bármilyen triviális tény közlése azonnal törlendő, ha annak a legcsekélyebb köze van egy élő, nem közszereplő személyhez”. Próbáltam türelmesen elmagyarázni a lényeget, és ezután is megteszem ezt, de ha valaki nem akarja érteni, az az ötvenedik elmagyarázás után sem akarja megérteni. Most akkor még egyszer, utoljára: Olyan személyes, vagy személyes azonosításra alkalmas közvetlen vagy közvetett adatok törlendők elrejtés útján a Wikipédiából, amelyekhez a) szócikk névtérbeli szerkesztések esetében nincs a weben vagy nyomtatásban megjelent független forrás és b) Wikipédiás lapok (kocsmafal, vitalapok stb.) esetében az érintett személyesen nem járult hozzá az adat közléséhez, és az adat nem esik az a) pont szerinti feltétel alá.
Azt meg nem értem, hogy miért én lennék az, aki zárójelbe tenném „a WP történetének talán leggusztustalanabb hazugság és rágalomhadjáratát”, amikor éppen te próbálod ennek jelentőségét kisebbíteni. Egyébként normálisnak tartod azt, hogy bármilyen éles vita ilyen gusztustalan hazugság és rágalomhadjáratba torkolhat? Nem felelős valaki vagy valakik ezért, hogy a vita odáig fajulhatott? – Dodi123 vita 2018. szeptember 5., 10:51 (CEST)
@Dodi123: A teljes nevem és a keresztnevem mitől lenne nyilvános adat? Sehol nem hoztam nyilvánosságra! Nem sántít itt semmi, csak olyan alapvető fogalmakat kell(ene) megfelelően értelmezni, mint a teljes név, a vezetéknév, a keresztnév és a becenév.
Azt pedig már többször leírtam, hogy ebben a témában fordítva ülsz a lovon: „a WP történetének talán leggusztustalanabb hazugság és rágalomhadjáratát” az a szerkesztő követte el, aki arra, hogy egy nyilvánvaló tényre vonatkozóan kapott egy kérdést, úgy reagált, hogy hét vagy nyolc másik szerkesztővel kapcsolatban kreált nyilvánvalóan valótlan állításokat, és ezeket állította párhuzamba a saját helyzetével, mintha ugyanolyan megítélés alá kéne esniük. Ez a rágalmazási dömping vezetett a vita elfajulásához, nem a nyilvánvaló tényre vonatkozó kérdés. Az IRL adatok és a szerkesztői név tényleges összekapcsolása (vagyis az általad leírt eseménysor) csak ezt követően zajlott le, ráadásul nem is egészen úgy ahogy leírtad, hiszen több abban szereplő állításodat is már cáfoltam fentebb.
Az pedig, hogy „bármilyen triviális tény közlése azonnal törlendő, ha annak a legcsekélyebb köze van egy élő, nem közszereplő személyhez” abból következik, hogy miután bebizonyítottam, hogy minden állítást, amivel az érintett szerkesztőt szembesítették, saját maga hozott nyilvánosságra, mégpedig teljesen önkéntesen (ráadásul egy nyilvános önéletrajzban, aminek ugye alapból az a célja, hogy bemutassa az illető szakmai és nem szakmai tevékenységét), te előhúztad az adu ászt, hogy nem járult hozzá, hogy azt az elolvasásán kívül bármire is fel lehessen használni. De nem érdekel már a jogi bűvészkedés, hiszen továbbra is jogomban áll erkölcsileg mélységesen elítélni mindazt, amit te egy jogi pókháló mögé akarsz mindenáron elrejteni. – Puskás Zoli vita 2018. szeptember 5., 16:42 (CEST)
A vitát már lezártam, de az első felvetésedre még válaszolok, mert úgy látszik, előzőleg nem fogalmaztam érthetően, pedig ez fontos felvetés az adott kérdés megértéséhez. A teljes neved és a keresztneved (Puskás Zoli) a magyar Wikipédián attól nyilvános adat, hogy magad tetted nyilvánossá a Wikipédiára történő regisztráció során, és ezen a néven szerkesztesz. Ha azonban nem Puskás Zoli a valódi neved, akkor természetesen az (IRL) valódi neved nem nyilvános. Ha nem Puskás Zoli (Puskás Zoltán) a valódi neved, hanem teszem azt Szabó János, akkor ha valaki a valódi keresztneveden (Jánosnak) szólít, az még nem jelenti az IRL-adataid nyilvánosságra hozását, mert a János név önmagában nem alkalmas egy személy azonosítására. Ezt írtam korábban is. De még ebben az esetben is jogod van kérni, hogy ez a János megszólítás elrejtésre kerüljön, ha úgy érzed, hogy ez számodra valamilyen hátrányt jelenthet, vagy sérelmes. A többi felvetésedre azért nem reagálok, mert az nem kapcsolódik közvetlenül a szakaszban felvetett témához, illetve az ezekkel kapcsolatos véleményemet már többször, több helyen kifejtettem. Ha bármely kapcsolódó témában még vitatkozni szeretnél, kérlek nyiss új szakaszt. – Dodi123 vita 2018. szeptember 5., 17:36 (CEST)
@Dodi123: Ismét elmondom, a teljes nevem nem tettem nyilvánossá. Teljes név = Vezetéknév/nevek + Keresztnév/nevek, a becenév meg egészen más, és olyan keresztnév, hogy Zoli Magyarországon nem anyakönyvezhető. Ennek ellenére ezt írod: „Ha nem Puskás Zoli (Puskás Zoltán) a valódi neved, hanem teszem azt Szabó János,…”, amivel közvetve elismered, hogy az önként nyilvánosságra hozott adatokból (Puskás Zoli) adódó triviális következtetés (Puskás Zoltán) az adatközlés helyén nyilvános adatnak minősül. És akkor végre eljutottunk oda, hogy letisztázhatjuk az adatvédelmi biztos kinevezésének szükségességét szerinted leginkább indokló incidens történetét, aminek kulcsszereplőjét a továbbiakban nevezzük CsuCsukának.
  1. CsuCsuka létrehoz egy személyes Linkedin lapot, ahol nyilvánosságra hozza az IRL nevét, azt a tényt, hogy ő a CsuCsuka Bt. alapítója (a cégnek is van Linkedin lapja, ahonnan egyetlen kattintással CsuCsuka személyes lapjára juthatunk, más személyre nincs hivatkozás), illetve a WP-n folytatott tevékenységére vonatkozó számos információt, amiből triviálisan megállapítható, hogy ő a CsuCsuka néven dolgozó szerkesztő.
  2. 17-én valaki megírja a CsuCsuka Bt.-ről szóló szócikket CsuCsuka címmel a WP-n. A cikkel kapcsolatban ugyan felmerülnek kifogások, de nyilvánosan elérhető forrásokra (cégjegyzék és a Csucsuka Bt. Linkedin lapja) hivatkozik, rövid élete alatt egyszer sem jelenik meg benne semmilyen utalás arra vonatkozóan, hogy a cég vezetői közül bárki a CsuCsuka nevű WP-szerkesztő lenne.
  3. 19-én valaki figyelmezteti CsuCsukát a cikk létrejöttére, aki erre érdemben nem reagál.
  4. 21-én kapja meg a kérdést CsuCsuka arra vonatkozóan, hogy mit kíván tenni a saját azonosítójával, ami egyezik egy cégnévvel. A kérdésben semmilyen utalás nincs arra, hogy van-e kapcsolat CsuCsuka és az azonos nevű Bt. között, pusztán arra hivatkozik, hogy cégnéven senki sem regisztrálhat.
  5. CsuCsuka válaszként a szabály hibáiról beszél, majd keres a Google-lal egy sor olyan céget, melyek neve részben megegyezik egy-egy szerkesztő felhasználónevével (többségük közszó, vezetéknév, keresztnév vagy betűszó), de nyilvánvalóan semmiféle információval nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy bármelyiküknek is köze lenne az adott céghez (leginkább triviális, hogy nincs), és úgy állítja be a helyzetet, mintha ezek a találomra összeválogatott párok azonos megítélés alá eshetnének a CsuCsuka–CsuCsuka Bt. egybeeséssel.
  6. A kérdésfeltevő válaszként tisztázza, hogy pontosan tudja, milyen összefüggés van a CsuCsuka–CsuCsuka Bt. páros tagjai között, illetve utal arra is, hogy ezt már az előző válasz megírásakor is tudnia kellett CsuCsukának. Továbbra sem történik semmilyen utalás személyes adatra, IRL névre.
  7. A nevük révén a vitába berángatott szerkesztők közül többen hangot adnak felháborodásuknak az általuk elfogadhatatlannak tartott összehasonlítás/összemosás miatt.
  8. CsuCsuka még aznap egyértelműen beismeri, hogy szó sincs véletlen egybeesésről azzal, hogy leírja, nincs köze az adott céghez, mert már évekkel korábban kiszállt belőle.
  9. CsuCsuka nem nevezetesnek nyilvánítja a CsuCsuka (továbbra is kizárólag a Bt.-ről szóló) szócikket, amit néhány órán belül egy adminisztrátor töröl.
  10. A vita 25-éig egyre intenzívebben, időnként személyeskedésektől sem mentesen folytatódik, CsuCsuka mindvégig kitart azon álláspontja mellett, hogy a valóban cégnévhez kapcsolódó, valamint az általa kreált cégneves kapcsolatokban érintett felhasználónevek azonos megítélés alá esnek.
  11. 25-én gurul el az egyik, CsuCsuka által felhasználónév-cégnév (egyébként nem nagyon ritka vezetéknév) fiktív párral az ügybe berángatott szerkesztőnek a gyógyszere, és közzéteszi a vitában a CsuCsuka Linkedin lapján és a cégbírósági adatokban nyilvánosan elérhető információkat, köztük IRL adatokat is. (Itt történt tehát az adatvédelmi incidens.)
  12. Az ezt követően tapasztalt felháborodás hatására 24 óra elteltével ugyanaz a szerkesztő töröl minden IRL adatot, és (adminisztrátorként) el is rejti azokat a laptörténetből. (Itt gyakorlatilag le is zárult az adatvédelem szempontjából kritikus szakasz. Az érintett részek jelenleg már adminisztrátorok számára sem elérhetők, tehát azt egy globális jogosultsággal rendelkező szerkesztő azóta már „teljesen” láthatatlanná tette.)
  13. Az adatokat nyilvánosságra hozó szerkesztőt a többi adminisztrátor nem blokkolja. Ezt lehet hibának tekinteni, de a szabályaink szerint a blokkolás nem automatikus következménye az ilyen jellegű szabálysértésnek. („Az olyan szerkesztők, akik más szerkesztőkről azok hozzájárulása nélkül személyes adatot vagy adatokat hoznak nyilvánosságra, tetszőleges időtartamra – akár korlátlan időre – blokkolhatók. Az időtartam függ az eset súlyosságától, illetve attól, hogy a blokkoló admin megítélése szerint egyedi vagy potenciálisan ismétlődő esetről van-e szó.”)
  14. A vita még hosszasan (első körben még legalább 10 napig) folytatódik, személyeskedéstől sem mentesen, de IRL adatok ezt követően nem jelennek már meg benne.
Nem csalás, nem ámítás, ennek a röviden összefoglalva is hosszú történetnek a 11-12. pontban leírt, alig 24 óra alatt lezajlott eseményei jelentik az adatvédelmi biztosok hiányában szerinted nem megfelelően kezelt, eget verő adatvédelmi skandallum történetét. – Puskás Zoli vita 2018. szeptember 5., 22:56 (CEST)
@Puskás Zoli: Szép levezetés, egészen korrekt, bár van benne "lyuk". Akkor pontról-pontra a másik oldal szemszögéből: (Szeretném leszögezni, hogy az érintettet nem ismerem, egy alkalommal találkoztunk egy wikitalálkozón, ahol a köszönésen kívül egy szót sem váltottunk, tehát a nézőpontom tekinthető semlegesnek és függetlennek. Az, hogy a véleményemmel mellette állok ki, azt az igazságérzetem sugallta. Különösen amiatt, hogy az általad is felsorolt tények előre eltervezett lejáratásra utalnak, amelyek befolyásolták a kérdéshez való hozzáállásomat.)
  1. Már a kiindulásból arra lehet következtetni, hogy valaki tudta, miről van szó, és célirányosan próbált bizonyítékokat szerezni. De ez csak feltételezés, mert lehetséges, hogy valaki csak rákeresett a cégnévre. Ez a pont tehát még rendben lehet.
  2. Ez a pont már ráerősít a gyanúra, hogy valaki lejáratási célból hozta létre a cégről szóló szócikket, annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az egyezésre. Ennek tartalma ugyanis nettó reklám egy ismeretlen cég esetében. Ilyen szócikket csak az érintett cég munkatársai szoktak létrehozni. A törlési javaslat teljesen indokolt volt. A kérdés: ki és miért hozta létre ezt a szócikket. (Nem várok választ.) Ettől függetlenül még itt sem történt semmi szabálytalan.
  3. Eddig is még rendben van.
  4. Ez is rendben, azt így kell csinálni. (A probléma akkor van, ha valaki szándékosan hozta létre a szócikket, de ez sem szabálytalan, csak a lejáratás részének tekinthető.)
  5. Ez az a pont, amely véleményem szerint teljesen normális reakciónak tekinthető (szemben azzal, hogy ezt egyesek rágalmazásnak állítják be). Egy szóval sem utal arra ugyanis, hogy a példaként felhozott szerkesztői azonosítók és cégek esetében azt állítaná, hogy bárkinek köze van azokhoz a cégekhez. Csak egy megállapítást tesz, ahogy az azonosító nevének egy cég nevével való egyezése nem egyedi jelenség. Mivel ebben a pillanatban nem bizonyított, hogy az érintettnek köze lenne a céghez, az ő példája (ekkor mindenképpen) egy független szemlélő számára valóban azonos elbírálás kellett, hogy essen a többi céggel és azonosítóval.
  6. Ez a pont, amely ráerősít arra, hogy előre eltervezett lejáratásról van szó. Honnan tudhatja a kérdésfeltevő teljes bizonyossággal, hogy a névegyezés nem véletlen. Ezt csak onnan tudhatta, ha személyesen ismerte, vagy legalábbis ismert volt előtte az érintett IRL-neve (amely megegyezett az általa talált Linkedin profilon szereplő névvel.) Az IRL-név ismeretének hiányában ugyanis egyáltalán nem lehetett volna "teljes bizonyossággal" biztos abban, hogy névegyezés van. Erre legfeljebb a Wikipédia-funkciókból következtethetett, amely információhoz viszont saját "kutatómunka" révén jutott.
  7. Ez a tárgytól függetlennek tekinthető reakció a harmadik személyek részéről (Amely véleményem szerint eltúlzott volt, de ez megítélés kérdése.)
  8. Ez a "beismerés" nem tekinthető önkéntes hozzájárulásnak a személyes adatai megjelentetésére vonatkozóan. Jogilag (sajnos itt most tényleg jogi érvelést kell igénybevenni) az, hogy már nincs köze a céghez azt jelenti, hogy nincs köze a céghez. Az azonosítójának és a cég nevének egyezése, tehát (jogilag) azonos elbírálás alá kell, hogy essen, mint a többi szerkesztő esetében, akiknek a neve egy cégnévvel megegyezik. Az más kérdés, de ez nem adatvédelmi biztosi probléma, hogy a regisztrációkor még volt hozzá köze. Az adatvédelmi incidens szempontjából ez irreleváns. Ez a Wikipédia belső ügye, amelyre létezik egy irányelv, amelyre az adminisztrátoroknak kell eszköz áll rendelkezésre, amely eszközöket azonban más irányelvek megsértése (az IRL-név nyilvánosságra hozása) nélkül kellett volna alkalmazniuk.
  9. Ez a lépés logikus és egyértelmű, de irreleváns adatvédelmi szempontból.
  10. Lásd a kettővel korábbi véleményemet. Jogilag egyetértek az érveléssel.
  11. Egyetértek azzal, hogy itt történt az adatvédelmi incidens, hozzáteszem, hogy itt történt az anonim szerkesztők IRL-adatainak nyilvánosságra hozásának tilalmával kapcsolatos irányelv megsértése is. A GDPR szerinti adatvédelmi incidens a különálló információtartalmak összekötésében (profilalkotás) és a célhoz kötöttség elvének megsértésében merült ki. De ez nem a Wikipédiát érintő, hanem azon kívül eső probléma, amelynek kezelésére a jogszabály ad megoldást. Ezzel az érintett nem élt.

    Ugyanakkor ez az a pont, amely adatvédelmi biztosi beavatkozást igényelt volna. A funkció betöltésének hiányában pedig adminisztrátori intézkedésre lett volna szükség az IRL-adatok törlésére és a nyilvánosságra hozó szerkesztő blokkolhatóságának, illetve annak időtartamának mérlegelésére. Szerintem itt zárult (volna) le az adatvédelemmel kapcsolatos szakasz, ha ekkor megtörténnek a szükséges intézkedések.

    Még ehhez a ponthoz egy információ, amit nem említesz: Egy szerkesztő törölte az IRL-adatokat, amit a létrehozó szerkesztő (aki akkor adminisztrátor volt) visszaállított. Ez a rá kiszabandó (kiszabHATó) szankció mértékének mérlegelésekor súlyosbító körülményként eshetett volna latba.
  12. Ezt a lépést a nyilvánosságra hozónak korábban kellett volna megtenni (pontosabban nyilvánosságra sem kellett volna hozni az adatokat). Ugyanakkor az a tény, hogy az adatok már az adminisztrátorok számára sem elérhetők, azt jelzi, hogy kérés ment a globális oversighterekhez, akik a nekik megküldött információk alapján jogosnak ítélték az adatok mélyebb elrejtését. Itt tehát a globális oversighterek szerint is olyan esemény valósult meg, amely alapján szükségesnek ítélték az adatvédelmi biztosi beavatkozást.
  13. Az adminisztrátoroknak valóban van mérlegelési lehetőségük ilyen esetekben, azonban szerintem nem mérték fel kellően az eset súlyosságát. Nem vették figyelembe azt, hogy itt a Wikipédia vonatkozó irányelvének megsértésén túl jogszabálysértés is történt, amely következményeket vonhatott volna maga után, ha az érintett erről bejelentést tesz a jogszabály által biztosított módon és helyen. Az adminisztrátorok mérlegelése során vélhetően "enyhítő körülményként" vették figyelembe azt, hogy a cselekmény egy másik irányelvsértés nyilvánosságra hozásának érdekében történt. A két irányelvsértés azonban súlyában nem esik azonos megítélés alá. Itt valóban hibát követtek el az adminisztrátorok.
  14. Az, hogy a vita még tovább folytatódott, annak volt köszönhető, hogy az adminisztrátorok nem léptek fel kellő módon az ügy rendezése érdekében. Ez azonban már valóban nem érinti az adatvédelemmel kapcsolatos kérdéseket.
  15. Sehol nem minősítettem az esetet "eget verő adatvédelmi skandallumnak", csupán megemlített, hogy adatvédelmi incidens és Wikipédia-irányelv megsértése történt. Egy eset a több közül, amely az elmúlt időszakban bekövetkezett, és amelyek adatvédelmi biztosi beavatkozást igényeltek volna.
Szerintem ezt mindkét oldalról kiveséztük. Úgy látom, egymást nem fogjuk meggyőzni, és nincs is rá szükség. Ez a vita a szembenálló nézőpontok ütköztetésére jó volt, de eredményre nem vezethet, akármeddig is vitázunk róla. – Dodi123 vita 2018. szeptember 6., 11:30 (CEST)
Kiegészítésként hozzátenném, hogy az érintett, akinek az azonosítója egy cégnévvel megegyezik betű szerint valóban irányelvet sértett. Ez azonban a regisztrációkor előtte nem volt ismert. Fontos megemlíteni azt is, hogy a nyolc év alatt, ami után kiderült az azonosító nevének a cégnévvel való azonossága, semmilyen formában nem reklámozta az adott céget, és az adott cég sem lett olyan ismert, hogy már önmagának az azonosítójának a szerepeltetése reklámértékkel bírt volna. Betű szerint ugyanígy irányelvsértéssel "vádolhatók" lehetnének azok is, akik véletlenül választottak olyan nevet, amilyen névvel létezik cég. Ez a párhuzamba állítás nem rágalmazás, hanem egy olyan megállapítás, amelynek az ellenkezőjéről senki nem győződött meg, mert nem végzett senki olyan kutatómunkát, mint a nagy port felvert egyetlen, konkrét esetben. (Ez nem is lenne helyes, és semmi nem is írja elő, hogy minden már meglévő, és újonnan regisztráló szerkesztő neve ilyen ellenőrzésen essen át.)
Az, hogy ez a "kutatómunka" csupán egy személy esetében történt, az is a szándékos lejáratás szándékát erősíti. Ha az lett volna a cél, hogy az irányelv ezen pontjának betartása következetesen megvalósuljon, akkor minden ilyen névazonosság esetében végezni kellett volna ilyen kutatóunkát. Azonban figyelembe véve azt, hogy a cégek száma rendkívül magas (nem beszélve a külföldön bejegyzett cégekről), ennek nyilvánvalóan nem lenne értelme. Ez a tény pedig alátámasztja azt az állítást, hogy maga az irányelv szorulna pontosításra és kiegészítésre. – Dodi123 vita 2018. szeptember 6., 12:47 (CEST)
Persze, hogy nem jutunk dűlőre, mivel makacsul kitartasz olyan nonszensz állítások mellett, hogy egyetlen Linkedin oldal tartalmának elolvasása és értelmezése kutatómunka és profilozás, illetve teljesen normális reakciónak tekinted azt, hogy valaki nyilvánvalóan különböző dolgokat összemosson. Sajnos azt látom, hogy vannak olyan szerkesztők, akik egy-egy vita során rendszeresen alkalmazzák ezt a technikát, a csúsztatásokkal pedig szinte kivétel nélkül elérik, hogy a másik fél kijöjjön a sodrából, és előbb-utóbb olyat tegyen, amit valóban nem lehetne, és erre a kihágásra áttéve a hangsúlyt, az ellenfelek kifárasztásával szépen eltussolják az eredeti problémát. A fenti eseménysor is jól mutatja, hogy az ilyen viták elkerülésének nem az adatvédelmi biztosok kinevezése a megoldása, hanem ennek az „érvelési technikának” a kiűzése. És ne haragudj, de abban kizárólag a provokációt keresni, hogy valaki rákérdez a WP legfőbb vitarendezési testületének tagjelöltjénél arra, hogy miként szándékozik kezelni egy vele kapcsolatban felmerült vitatható helyzetet, végképp nonszensz. – Puskás Zoli vita 2018. szeptember 9., 14:35 (CEST)
Úgy látom, még mindig nem érted a lényeget. Az „érvelési technikáknak” semmi köze ahhoz, hogy egy személyes adat nyilvánosságra hozatalának ténye megengedett-e vagy sem a Wikipédián. A vitánk tárgyát képező esetben a Wikipédián az illető személyes adatait akkor sem lett volna szabad nyilvánosságra hozni, ha azon a Linkedin oldalon egyértelműen ott szerepelt volna, hogy XY a Wikipédián Z azonosítónévvel van jelen. De ez ott nem szerepelt. Az azonosság kiderítése tehát kutatómunka eredménye volt, két adat logikai összekapcsolása révén, ahol utána kellett kutatni, hogy ki az a Wikipédia szerkesztő, aki a Linkedin oldalon megadott tisztségeket viseli az ott megadott évektől. Mi ez, ha nem kutatómunka? Akkor is kutatómunka, ha a nyilvánosságra hozó egyébként is tudta, kiről van szó, és ehhez keresett bizonyítékokat, amiket talált is. De akármelyik formáról is van szó, az IRL személyazonosság nyilvánosságra hozása nem megengedett, és a nyilvánosságra került adatok elrejtése adatvédelmi biztosi beavatkozást igényel. Ahogyan ez meg is történt egy globális oversighter révén, aki a hozzá eljuttatott információk alapján jogosnak ítélte az elrejtési kérelmet.
Azt azért megkérdezném, hogy a vitánk során én hol csúsztattam? Csak azért, hogy a jövőben javíthassak érvelési technikámon. – Dodi123 vita 2018. szeptember 9., 15:25 (CEST)
@Dodi123: Csúsztattál például akkor, amikor közölted, hogy mindössze egy WP-ra vonatkozó adat érhető el a Linkedin oldalon, ami nem azonosítja be a szerkesztőt, és így bármelyik azonos tisztséget betöltő szerkesztő választhatta az ominózus felhasználónevet, miközben öt adat szerepel ott, ami egyértelműen beazonosítja az illetőt. Illetve csúsztatsz most, amikor azt írod, hogy „Úgy látom, még mindig nem érted a lényeget. Az „érvelési technikáknak” semmi köze ahhoz, hogy egy személyes adat nyilvánosságra hozatalának ténye megengedett-e vagy sem a Wikipédián.”, azt a látszatot keltve, hogy én azt az álláspontot képviselem, hogy megengedett a személyes adat nyilvánosságra hozatala, holott többször is leírtam már fentebb ennek az ellenkezőjét, és meggyőződésem, hogy adminisztrátorként tettekkel is bizonyítottam. Én mindössze azt vitatom, hogy kutatómunkát igényelt a cégnév és a szerkesztői név összekapcsolása, de fölösleges ebben megegyezésre jutnunk, mert fentebb már megegyeztünk, hogy az adatvédelmi incidens ettől függetlenül megvalósult. Mivel azzal, hogy nem hagytam magam kifárasztani, az volt a célom, hogy bemutassam
  • a felvetés leginkább arra alkalmas, hogy egy valós konfliktusról elterelje a figyelmet egy marginális kérdésre;
  • a felvetés alapján létrehozni kívánt pozíció szükségtelen, hiszen az ilyen jellegű problémákat jelenleg is tudjuk kezelni, például – idézet tőled – „egy globális oversighter révén, aki a hozzá eljuttatott információk alapján jogosnak ítélte az elrejtési kérelmet”; illetve
  • a kifárasztási technika lényegét, aminek a végkimenetele – ha a vitapartner nem adja fel előbb – mindig az, hogy egy hurokba kerülünk, jelen esetben azzal, hogy miután minden egyéb érvedet kiütöttem, visszakanyarodunk oda, hogy hiába tartjuk legalább húszan elfogadhatatlannak az 5. pontban adott „választ”, és főleg a mellette való későbbi makacs kitartást, az szerinted „teljesen normális reakciónak tekinthető”, és ennek az el nem fogadása mindössze csak azt igazolja, hogy ez az egész egy tervezett lejáratókampány volt,
ezt a részt a magam részéről ezennel lezártnak tekintem. – Puskás Zoli vita 2018. szeptember 9., 21:35 (CEST)
@Puskás Zoli: Rendben. Szerintem is zárjuk le, mert továbbra sem érted, talán azért mert nem akarod megérteni és elfogadni az adatok összekapcsolása tilalmának lényegét. Teljesen mindegy, hogy 1 vagy 5 vagy 25 közvetett adat mutat egyfelé, közvetlenül sehol nem volt leírva, hogy XY-nak Z a wikipédiás azonosító neve. A név megállapításához ezt a rendelkezésre álló 1 vagy 5 vagy 25 adatnak utána kellett nézni, és a lehetséges jelöltek közül ki kellett választani azt, akire ezek az adatok illenek. Ehhez bizony úgynevezett „kutatómunkára” volt szükség, még ha nagyon egyszerű is volt a válasz megtalálása, mert kevés lehetséges személy jöhetett szóba. A lényeg az, amit még mindig állítok, hogy itt egy előre megtervezett lejáratókampány folyt, ez a napnál is világosabb. Szó sincs arról, hogy valakinek véletlenül jutott volna az eszébe ennek az azonosító névnek utánajárni. Miért nem azok közül járt utána valamelyiknek, amelyek példaként fel lettek hozva később? Az elmérgesült vitáért az a felelős, aki ezt az egészet elkezdte. Mivel az azonosító névvel nyolc éven keresztül semmilyen visszaélés (cég reklámozása) nem történt, maga az eredeti cselekmény nem volt olyan súlyú, hogy indokolt lett volna ekkora cirkuszt csinálni belőle. Ráadásul az ügy kezelését is meg lehetett volna oldani a „színfalak mögött”, privát levelezések útján. – Dodi123 vita 2018. szeptember 9., 22:17 (CEST)

„Az adminisztrátorok csak az érintett személyes kérésér végeznek el ilyen jellegű törlést, illetve elrejtést…” Ez nem igaz. Számtalanszor tüntettük el szerkesztők személyes adatait a laptörténetekből mindenféle kérés nélkül, vagy nem érintett szerkesztő kérésére. Például a vitalapom Elrejtés című, jelenleg utolsó szakasza is egy ilyen esetről szól. – Puskás Zoli vita 2018. szeptember 3., 21:32 (CEST)

OK! Nem járok utána, elhiszem neked. Egy esetről viszont biztosan tudok, amikor hasonló esetben, más által jelentett probléma megoldásakor az admin kifejezetten azt kérte, hogy az érintett személyesen kérje az elrejtést. Azaz ez nem feltétlenül tekinthető az adminisztrátorok automatikus eljárásrendjének. – Dodi123 vita 2018. szeptember 3., 22:02 (CEST)

Egy messze nem nyilvánvaló esetben, ugyanis egy olyan szerkesztő felhasználói nevének és IRL nevének összekapcsolásáról volt akkor szó, aki egyébként saját maga szokta az IRL személyéről szóló cikkekre mutató átirányításokat elkészíteni olyan szócikkben, ahol egymás mellett szerepel az IRL neve és a felhasználói neve. (Forrás: Gipsz Jakab (Stukkókészítő): Gipszfaragó blog legutóbbi cikke beírása az Épületdíszítés szócikkbe Stukkókészítő néven bejelentkezve, miközben az idézett blogon is ott van szerzőként az IRL neve és a Stukkókészítő nicknév is.) Ha ennek tudatában a Nemkéne nevű szerkesztő kéri, hogy tüntessük el azt az infót Gipsz Jakab cikkéből, hogy ő Stukkókészítő néven szerkeszt a WP-n, kiben nem merül fel a gyanú, hogy ez valójában Nemkéne túlbuzgósága, nem pedig Stukkókészítő kifejezett kérése? Egy jogi végzettség nélküli oversighter milyen alapon törölné ezt automatikusabban, mint egy jogi végzettség nélküli adminisztrátor? (Amúgy azon is csodálkoznék, ha nem akadna bőven olyan jogi végzettségű ember, aki szerint ezzel simán nyilvánossá tette a kapcsolatot a felhasználóneve és az IRL neve között.) Puskás Zoli vita 2018. szeptember 3., 23:00 (CEST)

@Dodi123: kicsit unom ennek az ezek szerint már csak egyetlen esetnek a folytonos fölemlegetését, mert azon kívül, amit Puskás Zoli fölöttem mond, az illető cikkalanynak egy másik szerkesztői neve máig benne van a cikk bevezetőjében. Amikor az eredeti reklamálótól megkérdeztem, azt miért nem akarja eltüntettetni, azt felelte, azért, mert észre se vette. Szóval máig ott van. Ha ez lesz az úzus az új szisztémában, nem sok jövőt jósolok neki. Esetleg intézkedtek majd akkor is, ha valaki jelenti nektek, hogy egy másik szócikk alanyáról is megírták, hogy wikiszerkesztő, anélkül hogy utánanéznétek, nem az illető saját maga írta-e bele a szócikkbe? Stb. – Pagony foxhole 2018. szeptember 3., 23:11 (CEST)

A leendő adatvédelmi biztosok munkamódszeréről korai lenne vitát nyitni. Különösen, hogy még azt sem tudni, kik lesznek azok. – Dodi123 vita 2018. szeptember 3., 23:27 (CEST)

Értem. Ennyi? De nektek szabad példálózni egy ilyen enyhén szólva is szerencsétlen, félvállas esettel? Újra meg újra? De érdemben soha nem reagálni rá? – Pagony foxhole 2018. szeptember 3., 23:41 (CEST)

A tény az tény, és egy vitában példaként felhozható. A prejudikálás viszont minden alapot nélkülöző feltételezés, amely nem érv egy vitában. – Dodi123 vita 2018. szeptember 3., 23:58 (CEST)

A tény az, hogy egy hajnali egy órakor érkezett kérésre, kevesebb mint tíz órán belül el lett rejtve egy a hülyének is nyilvánvaló információ. Két alvó oversighter ezt hány óra alatt tudta volna végrehajtani? – Puskás Zoli vita 2018. szeptember 4., 00:48 (CEST)

Ha két perc alatt rejtették volna el az adminisztrátorok, a tény jelen esetben nem az elrejtés ideje, hanem az volt, hogy elrejtési joggal rendelkező tisztségviselő beavatkozására volt szükség. Az időtényező irreleváns. Az viszont fontos információ, hogy a bejelentés legalább 10 órán keresztül nyilvánosan olvasható volt, sőt, mivel maga a bejelentés nem kerül elrejtésre, az még most is előkereshető. A bejelentés már önmagában tartalmazhat olyan információkat, amelyek szintén aggályosak adatvédelmi szempontból (például hogy hol és milyen elrejtendő információ található). Az adatvédelmi biztosnak rejtett csatornán továbbított bejelentések viszont más által nem hozzáférhetőek, ezért nem kerül nyilvánosságra, így lényegtelen az, hogy mennyi időn belül történik az elrejtés (az persze kívánatos, hogy minél előbb); a lényeg az, hogy maga a tény nem kerül nyilvánosságra. – Dodi123 vita 2018. szeptember 4., 14:15 (CEST)

Itt van egy remek intézkednivaló a jövendőbeli cenzoroknak. Hogy enciklopédiát írunk? Kit érdekel? – Pagony foxhole 2018. szeptember 5., 01:00 (CEST)

@Pagony: Aki nem akarja érteni az adatvédelmi biztosok működésének lényegét, az nem is érti. Tartalmi kérdésekben az adminisztrátorok az illetékesek. Ez tartalmi kérdés, amire a WP:ÉLŐ irányelv az irányadó. Ha van független forrás a születési időre, akkor az másodközlésként megmaradhat. Ha csak az illető saját weblapján szerepelt az adat, és azt onnan el is tüntette, akkor már nincs rá forrás, és a WP:ÉLŐ irányelv értelmében nem jelentethető meg. A név és a születési idő együttesen egyébként sem alkalmas egy személy azonosítására, tehát adatvédelmi szempontú beavatkozást (elrejtést) nem igényel. Ennek a kezelése adminisztrátori hatáskör. Azt meg nem is értem, hogy a cenzor fogalma hogy keveredik ide? – Dodi123 vita 2018. szeptember 5., 10:24 (CEST)

@Dodi123: honnan veszed, hogy "tartalmi kérdésekben az adminisztrátorok az illetékesek"? Tudomásom szerint Te tagja vagy a WT-nek. Sajnálom, de ha erre a kijelentésedre nem hozol forrást, kezdeményezni fogom a felmentésedet, kirívó alkalmatlanság miatt. – Burumbátor Súgd ide! 2018. szeptember 5., 11:27 (CEST)

@Burumbátor: Gratulálok, hogy sikerült kiragadni egy fél mondatot a kontextusból, és azt félreértelmezni. Ha figyelmesen olvasod, akkor láthatod, hogy a vitában kizárólag az adatvédelmi biztosok és az adminisztrátorok illetékességének eltéréseiről volt szó bizonyos kérdések elbírálása során. Próbáld így értelmezni a mondandómat. A fenyegetést nem érzem megfelelő érvnek egy ellenvélemény kifejtésére. Ha csak fenyegetéssel tudsz érvényt szerezni a véleményednek, akkor te nem vagy alkalmas adminisztrátornak. – Dodi123 vita 2018. szeptember 5., 12:07 (CEST)

@Burumbátor: Dodi123 arra utalt, hogy Pagony példájában (egy szócikkben élő személynek forrás nélkül be van írva egy születési dátum, a megadott forrás nem tartalmaz adatot a születésre) egy adatvédelmi biztosnak nincs joga mint adatvédelmi biztos eljárni, hiszen ez egy tartalmi kérdés (ettől persze szerkesztőként javíthatja). Egy admin ugyanakkor megítélheti a kérdést tartalmi szempontból: ha kell akár kitakarhatja az adatot, ha kell figyelmeztetheti a beíró szerkesztőt, hogy forrás nélküli adatot használt, vagy hogy fals forrást adott meg. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. szeptember 5., 12:22 (CEST)
@EniPort, Burumbátor: Ez csak az egyik lehetséges értelmezése a történteknek. Én inkább a másikra hajlok: az illető el akarta tüntetni az egyébként saját maga által az internetre különböző helyekre feltöltött születési dátumát, elsőként az ODT honlapjáról, majd az onnan táplálkozó Wikipédia-cikkből, és - mint a szerkesztői összefoglalójában elismeri - a saját honlapjáról is. Fontos, hogy az az állítás, hogy forrás nélküli lett volna a WP-cikk, az adott körülmények között erősen kétséges; sokkal valószínűbb, hogy a forrást menet közben változtatták meg.
Arról is van véleményem, hogy ez erkölcsi vagy jogi értelemben méltányolandó igény-e. De ettől független az a probléma, hogy ne vádoljunk meg könnyelműen egy WP-szerkesztőt azzal, hogy forrást hamisított, miközben teljesen nyilvánvaló, hogy valaki éppen a források megsemmisítésén dolgozik. (Fogalmam sincs, kik az érintettek, nem néztem meg a laptörténetet. Kizárólag az itt fentebb szereplő linkre kattintva szeeztem az információimat.)
– Peyerk vita 2018. szeptember 13., 14:47 (CEST)
@Peyerk: Teljesen igazad van, nem ismerjük a kérdés pontos előzményeit. A gondolatom azon része, hogy az adat forrás nélküli, mert a megadott forrás nem tartalmazza az adatot a jelenlegi állapotra igaz, könnyen lehet a forrást utólag módosították. Így annak megitélése is összetettebb, hogy a szerkesztő hibázott-e: lehet szerkesztése időpontjában teljesen szabályosan forrásolt. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. szeptember 13., 15:03 (CEST)

Értem. Tehát nincs forrás. A "szövegkörnyezetből kiragadott" fordulat különösen tetszik egy jogász szájából... :( Ha alkalmatlannak tartasz, Te is léphetsz. – Burumbátor Súgd ide! 2018. szeptember 5., 12:14 (CEST)

Édes istenem... Pasztilla 2018. szeptember 5., 12:24 (CEST)

EniPort: kiemelten köszönöm az értelmezési segítséget. Természetesen ennek az egésznek továbbra sincs értelme, az admin nem illetékes tartalmi kérdésekben, hiszen a Wikipédia a tartalom szupremációján alapul. Senki nem illetékes benne, hanem a szerkesztői közösség együttműködése alakítja ki a végleges tartalmat. Minden szerkesztő, azonos szinten tud és fog beavatkozni egy forrásolatlan állítás vagy adat, egy szerzői jogsértés vagy egy tartalmi hiba láttán. Ezt nem tudni, ezen a szinten, nos, szánalmas. – Burumbátor Súgd ide! 2018. szeptember 5., 12:29 (CEST)

A vita lezárása

Úgy érzékelem, hogy a vita kezd nagyon messzire kanyarodni az eredeti felvetéstől, és újabb érvek helyett személyeskedésbe fordulna. Mielőtt még jobban eldurvulna, lezárom a vitát. A vita tartalmaz hasznos elemeket is. Néhány felvetett kérdés megérdemli azt, hogy tisztázásképpen bekerüljön az adatvédelmi biztosokról szóló, az irányelvet kiegészítő, magyarázó – megszavazandó – útmutatóba. Amikor időm engedi, a szükséges kiegészítéseket beírom az útmutatóba, és szavazásra terjesztem fel. Köszönöm azoknak, akik konstruktívan hozzájárultak a vitához. – Dodi123 vita 2018. szeptember 5., 12:54 (CEST)

A vitát azzal tudod lezárni, hogy nem szólsz hozzá többet. Ez így – furcsa. – Burumbátor Súgd ide! 2018. szeptember 5., 17:43 (CEST)

Elkészítettem az Adatvédelmi biztosok útmutatójának szövegjavaslatát, amelyet ezen a lapon szavazás előtti vitára bocsátottam. A szövegjavaslat figyelembe veszi a megelőző viták során elhangzott pro és kontra érveket. Sok esetben módosítottam a saját korábbi álláspontomon is. – Dodi123 vita 2018. szeptember 6., 16:45 (CEST)

Idézek a belinkelt lapból, eredeti, vastag betűs formájában:

„Kérem, hogy ezen a fórumon kizárólag a szövegjavaslat vitájára kerüljön sor. Annak a megvitatása, hogy szükség van-e adatvédelmi biztosra a magyar Wikipédián, nem erre a fórumra tartozik. Azokat a megjegyzéseket, hozzászólásokat, amelyek nem konkrétan kapcsolódnak a szövegjavaslat vitájához, bedobozolom, és kérem, hogy ezen a lapon ezekre más se reagáljon.”

Tehát ha jól értem, miközben itt még arról folyik a vita, hogy szükség van-e egyáltalán oversighterre, és láthatóan nem hemzsegnek az emberek, akiket meggyőztél, te lezártnak nyilvánítod a vitát, és áttereled egy útmutató vitájára, ahol szigorúan tilos arról beszélni tovább, hogy kell-e ilyen tisztség, és akarja-e valaki rajtad kívül? Akkor most mit is szeretnél?

  1. Vitassunk meg és szavazzunk meg egy útmutatót, és utána beszéljünk majd róla, hogy egyáltalán volt-e értelme, mert használjuk azt a dolgot, amiről az útmutató szól?
  2. Vitassunk meg és szavazzunk meg egy útmutatót, majd válasszunk oversightereket, és utána beszéljünk majd róla, hogy egyáltalán volt-e értelme, mert használjuk azt a dolgot, amiről az útmutató szól, és meg vannak-e ők választva?
  3. Vitassunk meg és szavazzunk meg egy útmutatót, és soha többé beszéljünk majd róla, hogy egyáltalán volt-e értelme, mert használjuk azt a dolgot, amiről az útmutató szól, hiszen te ezt már eldöntötted magadban?

Kiegészítő kérdés: akkor ezt most precedensnek szánod arra, hogy ha vita van valaminek a szükségességéről, akkor ezzel a módszerrel kényszeríthesd rá az akaratodat a közösségre, vagy tehesse-e ezt más? Nem tudjuk, hogy kell-e valamim de megszavazunk róla egy útmutatót, aztán széttárjuk a karunkat, hogy jé, hát ez van, hiszen van útmutatója, ne is beszéljünk róla többet, hogy kell-e és miért van és hogy lett?

Doki, ez komoly? Dodi, ez komoly? Épp azon gondolkodom, hogy merre dobjam el az agyam. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 6., 17:00 (CEST)

Felhívom a figyelmed a szövegjavaslat másik vastagított szövegére: A jelen útmutató szövegjavaslatának elfogadása nem jelenti automatikusan a tisztség betöltésének elfogadását. A szövegjavaslat elfogadása egy bármikor a későbbiekben szükségessé, illetve esedékessé váló adatvédelmi biztosi választás idejére készíti elő, hogy a szavazók előtt ismertek legyenek az adatvédelmi biztosok feladatai és jogosultságai. – Dodi123 vita 2018. szeptember 6., 17:05 (CEST)

Szerintem el kéne menned politikusnak ezzel a mellébeszéléssel. még mindig csak azt látom, hogy rá akarod kényszeríteni a saját akaratodat a közösségre. Ha nem tudjuk, hogy kell-e, akkor miért pazarlod a köz energiáit arra, hogy a mikéntjéről beszéljünk? Szemmel láthatóan nem tudtad magad mellé állítani az embereket, de csak nyomulsz, mint az úthenger. De ezzel most egy időre vissza is vonulok, és megvárom mások véleményét. Ha egyedül csak én tartom erőszakosnak és manipulatívnak a vitavezetésnek ezt a módját, akkor bizonyára nincs igazam, és be fogom ismerni a tévedésemet. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 6., 17:13 (CEST)

Bináris + 1. Lovak elé a kocsit. – Pagony foxhole 2018. szeptember 6., 17:46 (CEST)

@Bináris, Pagony: Többen a szememre vetették, hogy nem tudják pontosan, mik a feladatai és a jogosultságai egy adatvédelmi biztosnak. Az útmutatónak ez a szövegjavaslata részletesen kifejti az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Mielőtt zsigerből ellenzitek, kérem olvassátok el. A vitákban elhangzott ellenérvek figyelembe vételével több dologban is módosítottam a saját szemléletemen is (még ha a vitában esetleg nem is írtam le, hogy melyeket fogadom el) az adatvédelmi biztos feladatait illetően. Ha elolvassátok a szövegjavaslatot, kiderül, hogy a funkció elsősorban a szerkesztők védelmét szolgálja. A ti védelmeteket is. Bármikor kerülhettek olyan helyzetbe, hogy szükségetek lehet az adatvédelmi biztos beavatkozására. 11 évig ez nem volt előtérben, de az utóbbi időben több jelzés is ezt mutatja, és várhatóan egyre inkább szükség lehet egy ilyen funkcióra. – Dodi123 vita 2018. szeptember 6., 17:59 (CEST)

Fontosnak tartom, hogy legyen egy részletes, elfogadott ismertető arról, hogy miről is van szó. Annak elfogadása után következhet egy hivatalos szavazás arról, hogy legyen-e ilyen tisztségviselője a magyar Wikipédiának. A szövegjavaslat elfogadása senkit nem kötelez semmire, és senkinek többletmunkát nem ad. Ha már a munkatársak között szerepel az adatvédelmi biztos, akkor kegyen róla egy leírás, hogy ez mit takar. Akár választunk adatvédelmi biztost, akár nem. – Dodi123 vita 2018. szeptember 6., 23:59 (CEST)