Ázsiai oroszlán

emlősalfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 14.

Az ázsiai oroszlán (Panthera leo persica) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába tartozó oroszlán (Panthera leo) egyik alfaja. Egyéb nevei: indiai oroszlán vagy perzsa oroszlán. Egyes tudósok szerint az ázsiai oroszlán mindössze a berber oroszlán (Panthera leo leo) egy ázsiába vándorolt állománya, ami genetikailg nem különbözik a berber oroszlántól.[1]

Ázsiai oroszlán
Hím
Hím
Nőstény
Nőstény
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Párducformák (Pantherinae)
Nem: Panthera
Faj: P. leo
Alfaj: P. l. persica
Tudományos név
Panthera leo persica
(Meyer, 1826)
Szinonimák
  • Leo leo asiaticus (Brehm, 1829)
  • Leo leo bengalensis (Bennett, 1829)
  • Leo leo goojratensis (Smee, 1833)
  • Leo leo indica (de Blainville, 1843)
  • Panthera leo leo (Kitchener et al., 2017)
  • Leo leo persicus
Elterjedés
A vad populáció mai elterjedése
A vad populáció mai elterjedése
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ázsiai oroszlán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsiai oroszlán témájú médiaállományokat és Ázsiai oroszlán témájú kategóriát.

Az ázsiai oroszlán valamikor Európától Kis-Ázsián át Indiáig nagy számban fordult elő. Élőhelye kiterjedt a Kárpát-medencére, a mai Magyarország területére is.[2][3] Máig fennmaradt, utolsó populációját a kihalás veszélye fenyegeti.

Előfordulása

szerkesztés

Az ázsiai oroszlán ma már csak az északnyugat-indiai Gudzsarát államban, a Szaurástra-félszigeten fekvő Gir erdőség rezervátumában él. A mintegy 300 négyzetkilométeres kiterjedésű területet legelők és vegyes erdők borítják. A 2015 májusában végzett számlálás szerint, 523 példánya létezik a vadonban, azaz a védett területeken. Ebből 109 felnőtt hím, 201 felnőtt nőstény és 213 kölyök volt.[4][5]

Magyarország állatkertjei közül a Fővárosi Állat-és Növénykertben és a Debreceni Állatkertben látható.[6][7]

Megjelenése

szerkesztés

A hím fej-törzshossza 160–180 centiméter, a nőstényé 130–150 centiméter. A hím marmagassága elérheti a 110 centimétert. A hím testtömege 160–190 kilogramm, a nőstényé 110–120 kilogramm. Az ázsiai oroszlán valamivel kisebb, mint az afrikai oroszlán. Bundája valamivel bolyhosabb, mint az afrikai alfajoké, a könyök tájéka pedig szőrösebb. Az állat rendszeresen nyalogatja a bundáját, hogy kisebb sebei ne gyulladjanak be, s ezzel tisztítja is magát. A hímek sörénye általában vöröses, de némelyik hímé fekete színű. Farokbojtjuk nagyobb, mint az afrikai rokonoké. Az újszülöttek bundája sötét foltos, azonban hamar kivilágosodik.

Életmódja

szerkesztés

Mint minden oroszlán, az ázsiai oroszlán is társas, territoriális és családi közösségben él. A fiatal hímeket kétéves korukban elkergetik az idősebb hímek, míg a nőstények egész életükben a családdal maradnak. A hímek néhány éves barangolás után átveszik az uralmat egy család fölött, ahol 2–3 évig maradnak. Tápláléka patás emlősök, különösen szarvasok, vaddisznók és nilgau antilop, de háziállatokra is ráfanyalodhat. A családban általában a nőstények vadásznak, a hímek csak a barangolás idején, ekkor is inkább dögökkel táplálkoznak. Az állat általában éjszaka vadászik, nappal inkább pihen.

Szaporodása

szerkesztés

Az ivarérettséget 3–5 éves korban éri el. A párzási időszak túlnyomórészt október és november között van. A vemhesség 105–112 napig tart, ennek végén 2–4 utód jön a világra. Az anyaállat 6 hónapig szoptatja kicsinyeit.

  1. (2017) „A revised taxonomy of the Felidae: The final report of the Cat Classification Task Force of the IUCN Cat Specialist Group”. Cat News Special Issue 11, 71–73. o. (Hozzáférés: 2019. augusztus 18.) 
  2. https://mult-kor.hu/ujabb-bizonyitek-hogy-magyarorszag-teruleten-elt-egykoron-perzsa-oroszlan-20170106
  3. Archivált másolat. [2017. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  4. Anonymous. „Asiatic Lion population up from 411 to 523 in five years”, DeshGujarat (Hozzáférés: 2015. május 10.) 
  5. Anonymous. „Asiatic lion population in Gujarat rises to 523”, Deccan Herald 
  6. https://guideathand.com/hu/sight/asiatic-lion
  7. - Ma ünnepeljük az Oroszlánok Világnapját!. www.zoodebrecen.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 9.)