Wikipédia

„Robert Boyle” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
ez+az
5. sor:
 
== Élete ==
[[Fájl:The Sceptical Chymist.jpg|150px200px|bélyegkép|balra|''A kételkedő kémikus'' címlapja (1661)]]▼
Boyle egy sok gyermekessokgyermekes családban látta meg a napvilágot, apja, Richard Boyle (Cork első lordja) hetedik fiaként.<ref name="Gribbin">John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord Kiadó, Budapest, 2004 -– {{ISBN|963-9429-56-2}})</ref> Ez a polgárháborút kivéve tisztes megélhetést biztosított számára. Ifjúként egy tanítóval éveken át több európai országban is járt. Éppen [[Firenze|Firenzében]] tartózkodott, mikoramikor [[Galileo Galilei|Galilei]] meghalt. Az ezzel kapcsolatos felhajtás felkeltette kíváncsiságát, és elkezdett Galileit és Galileiről olvasni. Ezen olvasmányok hatására kötelezte el magát a természettudományok kutatása mellett.
 
1653-ban [[John Wilkins]] meghívjameghívta az oxfordi egyetemre. Ott Wilkins ifjú pártfogoltját [[Robert Hooke|Hooke]]-ot]] alkalmazzaalkalmazta asszisztensként. Hooke segítségével kitűnő légszivattyút szerkesztett (1659-ben). Elsőként fedezte fel, illetve publikálta (1662-ben), hogy a gázok térfogata fordítottan arányos a rájuk ható nyomással (ez az [[általános [[gáztörvény]] egy speciális esete, az ún. [[Boyle–Mariotte-törvény]]). Elsőként állított elő [[hidrogén]]gázt, 1671-ben. Boyle [[foszfor]]ról szóló leírásához 200 évig nem tudtak újat tenni. Ő alkotta meg a sav-bázis koncepciót és a modern laboratóriumi kísérletezés alapjait.<ref>{{cite web |url=http://www.litencyc.com/php/speople.php?rec=true&UID=522 |title=Robert Boyle |accessdate=2012-01-24 | publisher=litencyc.com |language=angol}}</ref><ref>{{cite web |url=http://plato.stanford.edu/entries/boyle/ |title=Robert Boyle |accessdate=2012-01-24 | publisher=Stanford Encyclopedia of Philosophy |language=angol}}</ref> Boyle londoni laboratóriuma volt az első tudományos kutatóintézet.<ref>[[Vekerdi László]]: Így élt Newton. Móra Könyvkiadó, Budapest., 1977. </ref>▼
 
== Munkássága ==
Munkássága az alkimistáktól [[Alfred Bernhard Nobel|Nobelhez]] és a [[Nobel-díj]]as kémikusok felé vezetett. Így vallott erről a [[kémiai Nobel-díj]]as [[Oláh György (kémikus)|Oláh György]] ''Életem és a mágikus kémia -– Egy Nobel-díjas önéletrajzi gondolatai'' címmel a Nobel Centenáriumra megjelent művében:
 
"{{idézet|A kémia tulajdonképpen a tizenhetedik században vált önálló tudománnyá, elsősorban Robert Boyle munkásságának köszönhetően, aki igen sokat tett azért, hogy eloszlassa a kémiát valami kétséges áltudománynak tekintő nézeteket. Boyle ''A kételkedő kémikus'' című könyvében a kísérleti megfigyelés és a kémiai reakciók kvantitatív módszerekkel történő tanulmányozásának fontosságát hangsúlyozza. Legmaradandóbbak az égéssel és a kalcinálással kapcsolatos úttörő jelentőségű kísérletei, valamint az a megállapítása, hogy a gáz térfogata fordítottan arányos a gáz nyomásával."<ref>A LIFELife OFof MAGICMagic CHEMISTRYChemistry - Autobiographical Reflections of a Nobel Prize Winner. Wiley-Interscience, 2001. - Magyarul: ÉLETEMÉletem ÉSés Aa MÁGIKUSmágikus KÉMIAkémia - Egy Nobel-díjas önéletrajzi gondolatai. Bp.: BETTER - Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.</ref> }}▼
▲[[Fájl:The Sceptical Chymist.jpg|150px|bélyegkép|balra|''A kételkedő kémikus'' címlapja (1661)]]
▲"A kémia tulajdonképpen a tizenhetedik században vált önálló tudománnyá, elsősorban Robert Boyle munkásságának köszönhetően, aki igen sokat tett azért, hogy eloszlassa a kémiát valami kétséges áltudománynak tekintő nézeteket. Boyle ''A kételkedő kémikus'' című könyvében a kísérleti megfigyelés és a kémiai reakciók kvantitatív módszerekkel történő tanulmányozásának fontosságát hangsúlyozza. Legmaradandóbbak az égéssel és a kalcinálással kapcsolatos úttörő jelentőségű kísérletei, valamint az a megállapítása, hogy a gáz térfogata fordítottan arányos a gáz nyomásával."<ref>A LIFE OF MAGIC CHEMISTRY - Autobiographical Reflections of a Nobel Prize Winner. Wiley-Interscience, 2001. - Magyarul: ÉLETEM ÉS A MÁGIKUS KÉMIA - Egy Nobel-díjas önéletrajzi gondolatai. Bp.: BETTER - Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.</ref>
 
▲1653-ban [[John Wilkins]] meghívja az oxfordi egyetemre. Ott Wilkins ifjú pártfogoltját [[Robert Hooke|Hooke]]-ot alkalmazza asszisztensként. Hooke segítségével kitűnő légszivattyút szerkesztett (1659-ben). Elsőként fedezte fel, illetve publikálta (1662-ben), hogy a gázok térfogata fordítottan arányos a rájuk ható nyomással (ez az [[általános gáztörvény]] egy speciális esete, az ún. [[Boyle–Mariotte-törvény]]). Elsőként állított elő [[hidrogén]]gázt 1671-ben. Boyle [[foszfor]]ról szóló leírásához 200 évig nem tudtak újat tenni. Ő alkotta meg a sav-bázis koncepciót és a modern laboratóriumi kísérletezés alapjait.<ref>{{cite web |url=http://www.litencyc.com/php/speople.php?rec=true&UID=522 |title=Robert Boyle |accessdate=2012-01-24 | publisher=litencyc.com |language=angol}}</ref><ref>{{cite web |url=http://plato.stanford.edu/entries/boyle/ |title=Robert Boyle |accessdate=2012-01-24 | publisher=Stanford Encyclopedia of Philosophy |language=angol}}</ref> Boyle londoni laboratóriuma volt az első tudományos kutatóintézet.<ref>[[Vekerdi László]]: Így élt Newton. Móra Könyvkiadó, Budapest. 1977. </ref>
 
== Források ==
*{{Sion|előző=[[Johann Valentin Andreae]]|▼
{{források}}
 
▲{{Sion|előző=[[Johann Valentin Andreae]]|
|következő=[[Isaac Newton]]|
|évek= [[1654]]-[[1691]]|
}}
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Fizika}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Robert_Boyle”