„Lénárd Fülöp” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Visszavontam 195.199.28.62 (vita) szerkesztését (oldid: 20514365) Címkék: Visszavonás HTML-sortörés |
||
5. sor:
|képméret =
|képaláírás =
|születési dátum= <!-- Wikidata: p569 -->
|születési hely= <!-- Wikidata: p19 -->
|halál dátuma= <!-- Wikidata: p570 -->
|halál helye= <!-- Wikidata: p20 -->
|halál oka= <!-- Wikidata: p509 -->
|sírhely= <!-- Wikidata: p119 -->
24 ⟶ 18 sor:
|állampolgárság= <!-- Wikidata: p27 -->
|nemzetiség=
|házastárs = <!-- Wikidata: p26 -->
|élettárs = <!-- Wikidata: p451 -->
|gyermekek száma = <!-- Wikidata: p1971 -->
|gyermekei = <!-- Wikidata: p40 -->
|szülei = <!-- Wikidata: p22, p25 -->
|szakma = <!-- Wikidata: p106 -->
|tisztség = <!-- Wikidata: p39 -->
|iskolái= <!-- Wikidata: p69 -->
|kitüntetései= <!--
<!-- + Sportolók szócikkeihez -->
|magasság =
|súly =
|megjegyzés =
|aláírás= <!-- Wikidata: p109 -->
|weboldal= <!-- Wikidata: p856 -->
|blog= <!-- Wikidata:p1581 -->
|catholic_hierarchy= <!-- Wikidata: p1047 -->
|IMDb= <!-- Wikidata: p345 -->
|PORT.hu= <!-- Wikidata:p2435 -->
|Facebook= <!-- Wikidata:p2013 -->
|MTA= <!-- Wikidata:p3226 -->
|MTMT= <!-- Wikidata:p2492 -->
92 ⟶ 50 sor:
== Élete, munkássága ==
Pozsonyban végezte az elemi, majd a reáliskolát. Családja németül beszélt, de ő magyar iskolába járt és magyar nevelést kapott. [[Klatt Virgil]] volt a fizikatanára, aki később a munkatársa lett. Apja borkereskedő volt és kívánsága szerint borkémiát tanult [[Bécs]]ben, de az nem az ő világa volt, ezért [[Budapest]]en felvette a kémiát [[Than Károly]]nál. [[Heidelberg]]ben és [[Berlin]]ben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát [[1886]]-ban szerezte meg a [[Heidelbergi Egyetem]]en. [[Eötvös Loránd]] engedélyével rövid ideig a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudomáegyetemen]] is dolgozott.
Főleg [[Németország]]ban munkálkodott, a [[katódsugárzás|katódsugarak]] tulajdonságait kutatta. Sikerült a katódsugarakat (elektronokat) a nagyon ritka gázzal töltött kisülési csőből egy vékony fémfólián át kivezetnie – ez a kivezető nyílás lett az ún. „Lénárd-ablak”. Súlyos problémát okozott, hogy abban az időben úgy vélték, hogy 1) az atomok áthatolhatatlanok, 2) a fémek atomjai szorosan illeszkednek egymáshoz, tehát az elektronoknak a fémben el kellett volna nyelődniük. Lénárd arra a következtetésre jutott, hogy az atomok belsejében csak egy egészen kis tartomány áthatolhatatlan. Ezeket a tartományokat intenzív erőtereknek képzelte el és „dynamidáknak” nevezte el őket. Ez a modell [[Joseph John Thomson|J. J. Thomson]] atommodelljének kidolgozásáig volt érvényesnek tekinthető.<ref>[[Werner Braunbek]]: Az atommag regénye. Gondolat, Budapest, 1960, 22–23. o.</ref>
A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelléért [[1905]]-ben [[fizikai Nobel-díj]]at kapott. A Magyar Tudományos Akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot. Körülbelül száz tudományos cikke jelent meg és két könyvet is írt.
== Világnézete, politikai tevékenysége ==
Mint az árja–kozmopolita ellentét kihangsúlyozója, a [[Nemzetiszocializmus|nemzetiszocialista]] rendszer aktív támogatója lett idősebb korában. Az ún. „Deutsche Physik” vezéralakjaként szerepe volt [[Albert Einstein]] eredményeinek lejáratásában.
„Lénárdnak meggyőződése volt, hogy sarlatánok veszik körül, akik elrabolták a dicsőségét, továbbá zsidó összeesküvők, akik a hiteles tudományt absztrakt és obskúrus matematikával igyekeznek helyettesíteni, így aztán természetes szövetségese volt a felemelkedőben lévő német [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|nemzetiszocialista pártnak]]. [[Adolf Hitler|Hitler]] alatt ő lett az [[árja fajelmélet|árja]] fizika vezéregyénisége, és megírta a négykötetes Deutsche Physik (Német fizika) című munkáját, amely a relativitáselméletet mint zsidó csalást, [[Wilhelm Conrad Röntgen]]t mint a zsidó fizika művelőjét kárhoztatta. Ez bizarrul és nevetségesen hangzott, annál is inkább, mivel Röntgen nem volt zsidó.<br>
Lénárd elveszítette a kapcsolatot az új iránnyal, amelyet a fizika a XX. században vett, s most már csupán a nemzetiszocialista propagandagépezet szócsöve volt. Utolsó éveit keserű elszigeteltségben töltötte, saját nagyszerű eredményei, amelyekkel kiérdemelte az elismerést és a Nobel-díjat, szinte feledésbe merültek.”<ref>Justin Pollard: Feltalálósdi – 100 tudományos felfedezés, ahogy valójában történt, HVG Könyvek, Budapest, 2011 {{ISBN|978-963-304-056-0}}</ref>
== Főbb művei ==
* Über des Verhalten von
* Über Kathodenstrahlen (Nobel-Vorlesung, [[Lipcse (Németország)|Lipcse]], 1906)
* Über Relativitätsprinzip, Aether, Gravitation (Lipcse, 1918)
* Quantitatives über Kathodenstrahlen (Heidelberg, 1925)
== Jegyzetek ==
184 ⟶ 73 sor:
== Források==
{{commonskat|Philipp Lenard}}
* [http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9704/pallo.html Palló Gábor: Elektron és éterfizika: Lénárd Fülöp (1862–1947)], [[Fizikai
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC09006/09364.htm Magyar életrajzi lexikon]
* Kunfalvi Rezső: Lénárd Fülöp. In: {{MTudLex|1|533-534}}
{{FizikaiNobelDíj1901-1925}}
{{Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|
[[Kategória:Magyar fizikusok]]
[[Kategória:Nobel-díjas fizikusok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Magyarországi németek]]
[[Kategória:Pozsonyiak]]
[[Kategória:1862-ben született személyek]]
[[Kategória:1947-ben elhunyt személyek]]
| |||