„Meander (folyókanyarulat)” változatai közötti eltérés

Egy folyó, vagy patak leginkább akkor hajlamos meanderekben bővelkedő, kígyózó medert kialakítani, ha széles völgyben, vagy alföldön halad, nem túl nagy eséssel.

Meander azért alakul ki, mert méga egy apró kanyarban isvíz a meder külső szélén gyorsabbanmég folyikegy aapró vízkanyarban is gyorsabban folyik, mint a belsőn. Ezért a belső szélen hordalék rakódik le, a külső szélen ezzel szemben a nagyobb vízsebesség miatt a parterózió a jellemző. Ez a folyamat a kanyar nagyobbodásához vezet a külső szél irányában.

Ez a folyamat gyakranGyakran jól megfigyelhető a partmenti fűzfák elhelyezkedésében. A meander belső szélén a vízpartot kedvelő fűzfák a parttól távolabb helyezkedhetnek el, a külső szélen viszont a víz gyakran a gyökereiket is alámossa, és végül bele is dőlhetnek a folyóba.

Ha egy ilyen területet a tektonikus mozgás megemel egy ilyen területet, az erózió lefelé is folytatódik, és ilyenkor mély folyóvölgy, bemetszett meander alakul ki. Ilyen bemetszett meandereket alakítottak ki például a [[Colorado-fennsík]] és az [[Ozark-fennsík]] folyói.

A név a [[törökország]]i [[Büyük Menderes|Maeander folyó]] nevéből származik (ez [[İzmir (település)|İzmir]]től délre, az ősi görög város, [[Milétosz]] közelében található), és a [[16. század]] végétől használatos. Régebben használtak ezt a kifejezést a kacskaringós gondolatmenetekre és beszédekre is.

[[Fájl:03573 - Greca - Porta Venezia, Milano - Foto Giovanni Dall'Orto 23-Jun-2007.jpg|bélyegkép|jobbra|Klasszikus szögletes meander mintameanderminta]]

A meander szögletes, vagy más, rendezett vonalban, esetleg ismétlődő módon húzódó, kígyószerű díszítmény. Az ókori görög művészet jellegzetes motívuma, de az egész antik világban fellelhető.