|
===Cseh-medence===
A peremhegységek közti, rombusz alakú, dombsági jellegű Cseh-medence déli, magasabb fekvésű területein óidei kőzetek (túlnyomórészt [[karbon]]–[[perm (időszak)|perm]] kori gránit és gneisz, [[kvarcit]]) alkotta felszínen a lepusztulás nyomán enyhén hullámos tönkfelszín alakult ki. A legmagasabb kiemelkedések közé tartozik a Brdy 862 méter magas, északkelet–délnyugati csapásirányú erdős kvarcitgerince. Keletre a Közép-Cseh-dombság hullámos gránithátsága található. Délnyugaton a Slavkovi-erdő gránittömbje emelkedik az [[Ohře]] folyó árka fölé. A könnyebben lepusztuló rétegeken medencék jöttek létre; ezek voltak az első megtelepedés, majd az iparosítás helyszínei, mint a Plzeňi- vagy a [[České Budějovice]]-i medence. A kultúrtájba mélyen bevágódó folyók ([[Berounka]]) helyenként feltárják a palozoikum elején lerakódott ([[kambrium]], [[szilur]], [[devon (időszak)|devon]]) kőzetekből álló, ősmaradványokban gazdag, úgynevezett [[barrandium]]i{{Wd|Q808821}} rétegeket.{{refhely|Eurföldr}}
[[File:Hrad Trosky, letecký snímek.jpg|bélyeg|Trosky vára a kettős bazaltkúpon]]
Az Elbától északra a medencében kréta kori üledékes kőzetek uralkodnak. Fiatal vulkánok is színezik a tájat, mint a [[Trosky]] (514 méter) kettős bazaltkúpja. A vulkánosság nyomai leginkább a medence északnyugati peremén, a Cseh-középhegységben találhatók meg újharmadidőszaki szerkezeti mozgások eredményeképpen. Itt bazalt-, andezit- és fonolitkúpok, lávatakarók rakódtak a homokkőaljzatra. A hegységet az Elba látványosan bevágódó, úgynevezett antecedens völgyben töri át. Ettől nyugatra emelkedik a Milešovka [[lakkolit]]ja (835 méter). Az Érchegység lábánál az [[Ohře]] is fiatal szerkezeti törésvonalban folyik, amely mentén a mélyből hőforrások törnek fel, rájuk világhírű fürdővárosok, [[Karlovy Vary]], [[Mariánské Lázně]] és [[Františkovy Lázně]] épültek.{{refhely|Eurföldr}}
A közeli Doupovi-hegység egy [[oligocén]]-kori vulkán maradványa, amit a [[miocén]]ban egy hatalmas robbanásos kitörés megsemmisített. [[Kaldera|Kalderáját]] az erózió lepusztította, de központi mélyedése még kirajzolódik.{{refhely|Eurföldr}}
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
A Morva-medence süllyedéssel létrejött mélyedését a harmadidőszaki tengerek elöntötték, majd feltöltődött. Felszínéből idősebb tönkrögök emelkednek ki, mint a [[Brnó]]i-gránittönk, valamint a [[devon]] időszaki mészkőben kialakult Morva-karszt, ami Csehország legnagyobb barlangrendszereit foglalja magába. A leghíresebb [[Punkva]] búvópatakjának a rendszere, valamint a [[Katalin-barlang]]{{Wd|Q11087495}}.{{refhely|Eurföldr}}
A medencét északon kettévágja legalacsonyabb része, az Elba-menti-síkság, amelytől északra már leginkább a kréta időszaki üledékes kőzetek uralkodnak, köztük a jellegzetes „négyzetes homokkő”, amelyen itt is nagyon változatos, szép formákban bővelkedő vidékek jöttek létre. Közülük a leglátványosabb a Szudéták előterében, Jiin város környékén fekvő ún. Cseh Paradicsom. Gyönyörű része a Prachovské skaly sziklalabirintusa. A tájképet fiatal vulkánok is színezik, legszebb a Trosky (514 méter) kettős bazaltkúpja. Ez már a fiatal, újharmadidőszaki szerkezeti mozgások következménye, amely leginkább a medence északnyugati peremén, a Cseh-középhegységben okozott erős tűzhányó-tevékenységet, ahol bazalt-, andezit- és fonolitkúpok, lávatakarók települtek a homokkőaljzatra. A hegységet az Elba látványos antecedens völgyben töri át. Az áttöréstől nyugatra emelkedik a hegység legmagasabb (835 méter) pontja, a Milešovka lakkolitja. Fiatal szerkezeti vonal határozza meg az Érchegység lábánál az Ohře völgyét is, amely mentén a mélyből gyógy- és hévizek törnek fel, rájuk világhírű fürdővárosok, Karlovy Vary (Karlsbad), Mariánské Lázně (Marienbad) és Františkovy Lázně (Franzensbad) települtek.{{refhely|Eurföldr}}
AAz medencéterősen továbbitagolt számos kisebbCseh- nagyobb, többnyire 500 méter körüli magasságokig kiemelkedő rögsor tagolja (pl. a Drahanyi-hegység), köztük pedig tágasabb medencék fekszenek. A Szudétákig terjedőmedence északkeleti része a Felső-Morva-medence, amely a Morva és mellékfolyói által felszabdalt dombvidék. Ebből az alacsony (310 méter) Morva-kapu vezet át az Ostravai-medencébe, amely a Szudéták és a Kárpátok szerkezeti határán helyezkedik el. Érdekessége,Az utolsó hogyjégkorszakban az északról idáig benyúlónyúló belföldi jégtakaró elborította, morénáit is lerakta , sőt mégitt a szubglaciális olvadékvizek hordaléka is megfigyelhetőmorénáit. Mai arculatát azonban elsősorban az emberi tevékenység, főleg a szénbányászat és a rá települt , részben már felszámolt nagyiparipar, valamint a sűrű településhálózat közvetlen és közvetett felszínformálása határozza meg :. különösen jellemző azAz alábányászás okozta,sokfelé mégokozott masúlyos iskárokkal tartójáró felszínmozgásokfelszíni –mozgásokat amelyek nagy károkat okoznak az építményekben – hatása a domborzatrais.{{refhely|Eurföldr}} ▼A folyótól délre a vulkáni eredetű Doupovi-hegység a mai Etnához hasonlító egykori paleovulkán maradványa, amely az oligocénban kezdett működni, majd a miocénban egy hatalmas robbanásos kitörés megsemmisítette. Kaldéráját később az erózió erősen lepusztította, de központi mélyedése még kirajzolódik. Mai 900 méter körüli tetőszintjét a fiatalon bevágódott folyóhálózat két különálló, fennsík jellegű részre tagolja.{{refhely|Eurföldr}}
Délebbre a Ždanicei-erdő és a Chřiby vonulatai geológiailag már az [[Északnyugati-Kárpátok]]hoz tartoznak, akárcsak a rajtuk túl fekvő alacsony, feltöltött Alsó–Morva-medence.{{refhely|Eurföldr}}
A Morva-medence valójában medencehelyzetben levő dombság. A süllyedéssel létrejött mélyedést a harmadidőszaki tengerek elöntötték, majd fokozatosan feltöltődött, de felszínéből számos idősebb tönkrög is kiemelkedik, mint pl. a Brnói-gránittönk, valamint legnevezetesebb tája, a devon időszaki mészkövön kialakult, karsztjelenségekben gazdag Morva-karszt. Ez rejti Csehország legnagyobb barlangrendszereit. Leghosszabb a Punkva-patak járatrendszere, amelynek egy szakaszán az egykori barlangi mennyezet többszöri beomlását követően alakult ki Európa egyik legnagyobb – 100 méter hosszú, 50 méter széles és 138 méter mély – szakadéktöbre, a Macocha. A Punkva tipikus búvópatak (maga a név éppen ezt jelenti), látogatható szakaszának vizes ága csak csónakkal járható be. Megtekinthető a patak víznyelőbarlangja, a Katerina (Katalin)-barlang is, amelyben a negyedidőszaki állatvilág maradványai mellett ősemberek csontvázát és kőeszközeit is feltárták.{{refhely|Eurföldr}}
▲A medencét további számos kisebb-nagyobb, többnyire 500 méter körüli magasságokig kiemelkedő rögsor tagolja (pl. a Drahanyi-hegység), köztük pedig tágasabb medencék fekszenek. A Szudétákig terjedő északkeleti része a Felső-Morva-medence, amely a Morva és mellékfolyói által felszabdalt dombvidék. Ebből az alacsony (310 méter) Morva-kapu vezet át az Ostravai-medencébe, amely a Szudéták és a Kárpátok szerkezeti határán helyezkedik el. Érdekessége, hogy az északról idáig benyúló belföldi jégtakaró elborította, morénáit is lerakta, sőt még a szubglaciális olvadékvizek hordaléka is megfigyelhető. Mai arculatát azonban elsősorban az emberi tevékenység, főleg a szénbányászat és a rá települt, részben már felszámolt nagyipar, valamint a sűrű településhálózat közvetlen és közvetett felszínformálása határozza meg: különösen jellemző az alábányászás okozta, még ma is tartó felszínmozgások – amelyek nagy károkat okoznak az építményekben – hatása a domborzatra.{{refhely|Eurföldr}}
Délebbre a Ždanicei-erdő és a Chřiby vonulatai már az Északnyugati-Kárpátokhoz tartoznak, akárcsak a rajtuk túl fekvő Alsó-Morva-medence alacsony, feltöltött süllyedéke, amelynek délnyugati részét a Morvába futó folyók töltötték fel, széles teraszos völgyeket és nagy hordalékkúpokat is létrehozva; rajtuk többnyire művelt területek terpeszkednek.{{refhely|Eurföldr}}
==Domborzata==
|
