„Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang” változatai közötti eltérés

A '''Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang''' egy [[barlang]], amely a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]]ban, a [[Budai Tájvédelmi Körzet]]ben, [[Budapest III. kerülete|Budapest III. kerületében]] található.

 

 

A [[Buda (városrész)|budai]] termálkarszt keleti részén, a [[Mátyás-hegy]] délkeleti, felhagyott, kétszintes kőfejtőjének a felső szintjén, a sziklafal középső részén, hét–nyolc méter relatív magasságban van a már messziről látható, ovális, széles, természetes jellegű, de mesterségesen megnyílt, vízszintes tengelyirányú, délkelet felé nyíló, 6,2 méter széles és 2,1 méter magas bejárata. A Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang a [[Keleti-kőfejtő 4. sz. barlang]] felett, balra, négy méterre nyílik. A bejárat környéke sok helyen likacsos, sejtes. A barlang vízszintes kiterjedése 12 méter. Felső [[eocén]] [[Mészkő (kőzet)|mészkőben]], Szépvölgyi Mészkő Formációban alakult ki. Tektonikus hasadék mentén, a mélyből feltörő hévizek keveredési korróziója miatt keletkezett.

A ''Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang'' név 2004-ben bukkant fel az irodalmában. Előfordul az irodalmában ''3-as barlang'' (Acheron 1993), ''3-as sz. barlang'' (Fehér, Fritz 1996), ''3. sz. barlang'' (Kárpát 1984), ''3.sz. barlang'' (Kárpát 1984), ''3. sz barlang'' (Kárpát 1992), ''3. sz. üreg'' (Kárpát 1983), ''Keleti kőfejtő 3.sz. barlang'' (Gazda 2004), ''Keleti-kőfejtő 4. sz. barlangja'' (Leél-Őssy 1995), ''Kupolás-barlang'' (Leél-Őssy 1995), ''Mátyás-hegyi DK-i kőfejtő 3.sz. barlangja'' (Kárpát 1983) és ''Mátyás-hegyi-DK-i kőfejtő 3.sz. barlangja'' (Kárpát 1983) néven is, valamint lehet, hogy a ''Mátyáshegyi 5. sziklaüreg'' (Bertalan 1976) és a ''Mátyás-hegyi 5. sz. sziklaüreg'' (Kordos 1984) nevek ennek a barlangnak a névváltozatai.

 

 

A helyi, idős emberek elmondása alapján a bányászatkor sok üreg volt a talpszinten. A felső bányaudvar falán található, sok kis barlang és a sok barlangindikáció, valamint képződmény arra utal, hogy a kőfejtés egy nagyméretű barlangot pusztított el, vagy a nagyméretű barlangnak a felső részét. A ma látható barlangok ennek a nagyméretű barlangnak a maradványai. Az 1957. évi Földrajzi Értesítőben napvilágot látott, [[Leél-Őssy Sándor]] által írt tanulmányban meg vannak említve a Mátyás-hegyi, nagy kőfejtő üregei, amelyek [[nummulites]]zes mészkőben alakultak ki és egy helyszínrajzon be van jelölve a helyük. Az 1958-ban kiadott, „Budapest természeti képe” című könyvben az olvasható, hogy a Mátyás-hegy délre néző, nagy kőfejtőjének a falában néhány, hévizes eredetű üreg van. Az 1963. évi [[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]]ban publikált jelentés szerint 1962-ben a BEAC Barlangkutató Csoport kutatta a Mátyás-hegy keleti kőfejtőjét. A kőfejtőben, a sziklafalon néhány nyílás látható és ezek közül kettő barlangnak nevezhető a jelenlegi állapotában. A kutatásukkal még senki nem foglalkozott. Láng Gábor geológus feltérképezte az üregeket. A jellegzetes [[Gömbfülke|gömbfülkék]] utalnak az üregek hévizes eredetére. Körülbelül négy méter átmérőjű a legnagyobb. A [[Barit-barlang]] feltárásán kívül még két másik helyen is biztató a kutatás. Az 1966-ban kiadott, „Budai-hegység útikalauz” című könyvben az van írva, hogy a Mátyás-hegyen, a másik, délkeleti kőfejtőben is vannak kis barlangüregek. Kilenc üreg vált ismertté a kőbányában.