„Csehország földrajza” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
40. sor:
A közeli Doupovi-hegység egy [[oligocén]]-kori vulkán maradványa, amit a [[miocén]]ban egy hatalmas robbanásos kitörés megsemmisített. [[Kaldera|Kalderáját]] az erózió lepusztította, de központi mélyedése még kirajzolódik.{{refhely|Eurföldr}}
 
A Cseh-medence lapályosabb tészeirészei ott alakultak ki, ahol a puhább kőzetek jobban lekoptak, vagy megsüllyedtek, például a Mariánské Lázné és Plzn közötti ''Tepelská plosina''. A keményebb kőzetekből álló részek viszont magasabbak maradtak, mint a Prágától délnyugatra a [[Brdy]]{{Wd|Q3489993}}, 862 m magas csúccsal. A medence déli felének nagy részét a [[Sázava]] völgyétől az [[Otava]] völgyéig a Brdy-vel párhuzamos Középcseh-dombság foglalja el, a 200-300 méter magasan fekvő medencéből kiemelkedő 300-400 méteres [[Relatív magasság (topográfia)|relatív magasságú]] hegyeivel.{{refhely|Szombathy|32. o.|azonos=Sz32}}
 
A Morva-medence süllyedéssel létrejött mélyedését a harmadidőszaki tengerek elöntötték, majd feltöltődött. Felszínéből idősebb tönkrögök emelkednek ki, mint a [[Brnó]]i-gránittönk, valamint a [[devon]] időszaki mészkőben kialakult Morva-karszt, ami Csehország legnagyobb barlangrendszereit foglalja magába. A leghíresebb [[Punkva]] búvópatakjának a rendszere, valamint a [[Katalin-barlang]]{{Wd|Q11087495}}.{{refhely|Eurföldr}}