„Schlesinger Ignác” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →Élete |
||
3. sor:
== Élete ==
Pozsonyi [[zsidók|zsidó]] kereskedő fiaként született. 1816-tól Pesten tanult. Felsőfokú tanulmányai első három évét 1828-tól a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pesti Egyetemen]] töltötte, majd a [[Bécsi Egyetem]]en szerzett orvosdoktori oklevelet [[Franz Xaver von Hildenbrand]] (1789–1849) professzornál, 1832-ben. Rövid ideig a bécsi általános kórházban nőgyógyászként működött. 1833-ban [[Kőszeg]]en az izraelita hitközség kórházának főorvosává nevezték ki. 1835-ben Pestre költözött, és egy izraelita hitközség felépítésén fáradozott. 1842-ben a közreműködésével megalakult a zsidó általános területi szövetség titkára lett. 1843-ban megalapította a pesti zsidó kulturális egyesületet. 1848-ban az itteni izraelita hitközség elnökévé választották. A [[Budapesti Királyi Orvosegylet]]nek alapító tagja, a német és [[párizs]]i orvosegyleteknek pedig levelező tagjuk volt. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] alatt egy járványkórházban dolgozott, ahol röviddel az összeomlás után [[gümőkór|tüdőgümőkór]]ban hunyt el.▼
▲tanulmányai első három évét 1828-tól a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pesti Egyetemen]] töltötte, majd a [[Bécsi Egyetem]]en szerzett orvosdoktori oklevelet [[Franz Xaver von Hildenbrand]] (1789–1849) professzornál, 1832-ben. Rövid ideig a bécsi általános kórházban nőgyógyászként működött. 1833-ban [[Kőszeg]]en az izraelita hitközség kórházának főorvosává nevezték ki. 1835-ben Pestre költözött, és egy izraelita hitközség felépítésén fáradozott. 1842-ben a közreműködésével megalakult a zsidó általános területi szövetség titkára lett. 1843-ban megalapította a pesti zsidó kulturális egyesületet. 1848-ban az itteni izraelita hitközség elnökévé választották. A [[Budapesti Királyi Orvosegylet]]nek alapító tagja, a német és [[párizs]]i orvosegyleteknek pedig levelező tagjuk volt. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] alatt egy járványkórházban dolgozott, ahol röviddel az összeomlás után [[gümőkór|tüdőgümőkór]]ban hunyt el.
Cikkei a korabeli orvosi szaklapokban jelentek meg.
| |||