„Nemanja István szerb fejedelem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
44. sor:
Istvánt igen erős szálak fűzték az [[egyház]]hoz.<ref name=dsztortenetefolyt/> Templomalapítóként és a szerzetesi rendek bőkezű támogatójaként is a legkiemelkedőbb szerb uralkodók közt tartják számon.<ref name=dsztortenetefolyt/> Tisztában volt vele, hogy a templomok és a kolostorok sűrű hálózata révén az uralmi központtól távolabb eső területek is eredményesebben bevonhatók az államigazgatás szervezetébe.<ref name=dsztortenetefolyt/> Nyilván ez a körülmény is indokolta a [[bogumilok]]kal szembeni kemény fellépését is.<ref name=dsztortenetefolyt/> Az ő uralkodása alatt kezdett ugyanis rendkívül gyors térhódításba a Bulgáriában keletkezett, eretneknek bélyegzett tan, a bogumilizmus, melynek követői szembefordultak a hivatalos egyházzal és annak tanításával, egyszersmind a feudális állami és társadalmi renddel is.<ref name=dsztortenetefolyt/> István rendkívül erélyesen igyekezett útját állni a bogumilizmus terjedésének: a tan hirdetőit és híveit száműzte, vagy megbüntette, vagyonukat fölperzselte vagy szétosztotta.<ref name=dsztortenetefolyt/>
 
A fejedelem legifjabb fiát, Ratskot (a későbbi [[Szent Száva|Szent Szávát]]) szerzetesnek nevelte.<ref name=europa/> A maga és fia számára alapított athoszi Chilandar-kolostorba vonult vissza [[1196]]-ban Simon szerzetes néven.<ref name=europa/> Arcképe számtalan szerb templomban fellelhető.<ref name=europa/> Ő egyesítteegyesítette elsőként jogara alatt a szerbeket.<ref>''Európa uralkodói'', 109–110. oldal</ref>
 
==Jegyzetek==