„Osztrák–Magyar Monarchia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Donibalázs (vita) szerkesztéséről Imoti95 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
19. sor:
| utód 6 zászló = Flag of Ukraine.svg
| megalakulás éve = [[1867]]. [[június 8.]]
| megszűnés éve = [[
| zászló = Flag of Austria-Hungary 1869-
| zászló szócikke = Az Osztrák–Magyar Monarchia zászlaja
| címer = Austria-Hungaria transparency.png
27. sor:
| himnusz = ''[[Az Osztrák Császárság himnusza|Gott erhalte]]''<br />
| térkép = Austro-Hungary Empire (orthographic projection).svg
| térképméret =
| főváros = [[Bécs]] ([[Osztrák Császárság|Ciszlajtánia]])<br />[[Budapest]] (Transzlajtánia) {{refhely|Austro-Hungarian Empire}}
| terület = 681 727 {{refhely|terület}}
| népesség = 52 749 900 {{refhely|Austro-Hungarian Empire}} (1914)
| pénznem = [[Osztrák–magyar forint]] (1867–1892)<br />[[Osztrák–magyar korona]] (
| pénznem ISO-kódja =
| hivatalos nyelvek =[[német nyelv|német]], [[magyar nyelv|magyar]]
45. sor:
{{19. századi magyar történelem}}
Az '''Osztrák–Magyar Monarchia''' (vagy '''Ausztria-Magyarország,''' {{ny-de|Österreichische-Ungarische Monarchie}} vagy ''Österreich-Ungarn)'' [[1867]] és [[1918|1920]] között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség volt [[Közép-Európa|Közép-Európában]].<ref>[http://mapire.eu/hu/map/firstsurvey/ Első Katonai Felmérés (1763-1787)], mapire.eu</ref> Két fele a [[Magyar Királyság]] és az [[Osztrák Császárság]] volt, melyek a közös uralkodó és a közös ügyként igazgatott külügy, hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek által összekapcsolt önálló államok voltak. Az Osztrák–Magyar Monarchia Ferenc József szerint csak és kizárólag három ember egyezkedése és tárgyalásai ([[kiegyezés]]) közepette jött létre: „Deák, Andrássy és jómagam”<ref>Adam Kozuchowski: The Afterlife of Austria-Hungary: The Image of the Habsburg Monarchy in Interwar Europe. Pitt Series in Russian and East European Studies -PAGE: 83, Publisher: University of Pittsburgh Press (2013), {{ISBN|9780822979173}}</ref> Az erről szóló törvényt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] magyar király (egyúttal osztrák császár) 1867. július 28-án szentesítette.
A Monarchia többnemzetiségű állam volt, nemzetiségei közül a [[német nyelv]]ű osztrákokon és a [[magyarok]]on kívül a fontosabbak a különböző [[szláv népek]] ([[lengyelek]], [[ukránok]], [[csehek]], [[szlovákok]], [[szlovének]], [[horvátok]], [[szerbek]], [[bosnyákok]]), a [[románok]] és az [[olaszok]] voltak. A Magyar Királyság [[államszerkezet]]e modern történelmi fejlődése és a 19. században követett modellje alapján Angliához (később Egyesült Királyság) és Franciaországhoz hasonlóan unitárius állam (azaz ún. egységállam) volt, míg a Lajtán túli területek Ausztria történelmi fejlődése és modellje alapján föderatív állam volt (akárcsak az 1871-ben létrejött Németország), amelyet az uralkodóház, a hadsereg és pár központi intézmény tartott össze. A nemzetiségeket és mozgalmaikat azonban a kiegyezés politikai-közjogi építményéből teljes egészében kihagyták. Azonban [[Ausztria|Ausztriában]] a szövetségi államszerkezetének jóvoltából nemzetiségi elitek egy jelentős részét hatékonyan integrálták a politikai rendszerbe (több osztrák, sőt közös miniszter is lengyel vagy cseh volt), [[Magyarország]] nyugat-európai típusú unitárius, azaz "egységállami" államszerkezeti berendezkedése viszont a nemzetiségi vezetők szinte teljes kiszorítását célozta. Mindezek ellenére unikumnak számított a korabeli Európában, hogy etnikai kisebbségeket képviselő politikai pártok indulhattak az országgyűlési választásokon, és gyakran be is jutottak a magyar parlamentbe. Fontos megjegyezni, hogy az I. világháború előtti Európában kizárólag Ausztriában és Magyarországon deklarálták és alkottak törvényt a kisebbségi jogokról. Mindennek fontos szerepe volt abban, hogy 1918-ra, az elvesztett [[első világháború]] befejezéséig a Monarchiának és két alkotóelemének belső kohéziója teljes egészében megszűnt, és végül a Monarchia nem egyszerűen két alkotóelemére bomlott fel, hanem területén új államok sora jött létre.
| |||