„Csehország földrajza” változatai közötti eltérés

===Szudéták===

A peremhegyvidékek közül a Szudéták felépítésében változatos [[paleozoikum|óidei]] mélységi magmás és metamorf kőzetek, [[mezozoikum|középidei]] [[homokkő|homokkövek]] és [[harmadidőszak]]i [[tűzhányó|vulkáni]] képződmények ([[bazalt]], [[fonolit]]) egyaránt részt vettek.{{refhely|Eurföldr}}

A Nyugati-Szudéták két része a rövid, változatos felépítésű [[Luzsicei-hegység]] (793 méter) és a magasabb (1122 méter) [[Jizera-hegység]]ből áll. Tőlük keletre helyezkedik el a Szudéták központi szakasza, az [[Óriás-hegység]] Csehország és az egész Közép-európai-röghegyvidék legmagasabb hegycsúcsával, az 1602 m magas [[Sněžka|Sněžkával]], ami 1300–1400 méter magas gránitfennsíkból emelkedik ki. A hegység két északnyugat-délkeleti csapásirányú gerincének anyaga [[gránit]] illetve [[pala (kőzet)|pala]]. A gránithát meredeken lejt Lengyelország felé, cseh oldala enyhébb lejtésű. Az Óriás-hegység területén a [[Würm-glaciális|legutóbbi jégkorszakban]] 15 gleccser, köztük függőgleccserek alakították a felszínt. A [[karrmező]]k területén tengerszemek jöttek létre; az egyik kárfülkéből ered az [[Elba (folyó)|Elba]]. Az Óriás-hegységtől délre fekszik a változatos szépségű turistavidék, az úgynevezett Cseh-paradicsom (Cesky ráj). A víz errefelé nagy tömegekben vésett itt ki különös sziklaalakzatokat.{{refhely|azonos=Sz29}}