Wikipédia

„Bordeaux” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Történet: pontosítás
→‎Történet: kékítés
89. sor:
 
[[Fájl:Bordeaux view from tower Pey Berland.png|thumb|Bordeaux óvárosa]]
A [[kelták|kelta]] [[biturixekbiturigek]] alapították a [[I. e. 3. század|Kr. e. III. században]]. [[Ókor]]i [[Latin nyelv|latin]] neve ''Burdigala'' vagy ''Burdigalia'' volt, mely valószínűleg [[Baszk nyelv|baszk]]–[[aquitániaiak|aquitán]] eredetű.
 
A város jelentősége akkor kezdett növekedni, amikor a terület a [[Római Birodalom]] része lett. A rómaiak a [[I. e. 2. század|Kr. e. II. században]] [[Gallia Aquitania|Aquitania]] [[Római provinciák|provincia]] székhelyévé tették. A 4. század elején már biztosan püspöki székhely volt: első ismert püspöke egy bizonyos [[Orientalis bordeaux-i püspök|Orientalis]], aki 314-ben vett részt az [[arles]]-i regionális zsinaton.<ref>[https://en.wikipedia.org/wiki/Roman_Catholic_Archdiocese_of_Bordeaux#Early_history enwiki: Roman Catholic Archdiocese of Bordeaux]</ref>
95. sor:
[[413]]-ban a [[Vizigót Királyság|nyugati gótok]] foglalták el.
 
507-ben a [[frankok]] foglalták el. A félfüggetlen [[AkvitániaAquitania|AkvitánAquitaniai hercegségHercegség]] létrejötte után jelentősége átmenetileg csökkent, de föltehetőleg a 600-as években érseki székhellyé vált; a [[Bordeaux-i főegyházmegye|főegyházmegye]] az Akvitána Hercegség déli és (valószínűleg) a [[Gascogne|Baszk Hercegség]] nyugati részének püspökségeit fogta össze. A várostól nem messze épült Garnomo erőd a 7. század közepén már biztosan állt. A közeli [[Blaye]]-ben épült gall [[oppidum]]ról, a ''Blavia Santorum''ról 735-ben írnak először.<ref>[http://www.comuna.cat/biblioteca-comuna/Cdu946-The_Development_of_Southern_French_and_Catalan_Society_718-1050_(Ross)_1965.pdf Archibald Ross Lewis, 1965: The Development of Southern French and Catalan Society, 718–1050. Austin: University of Texas Press]</ref>
 
[[I. Odo aquitániai herceg|Nagy Odo]] akvitán herceg a 720-as években (a mór fenyegetés elől) [[Toulouse]]-ból ide költöztette a hercegség fővárosát. 732-ben [[Andalusz]] kormányzója, a frank krónikákban '''al-Gafiqi''' néven említett [[Abd ar-Rahmán ibn Abdalláh]] a kormányzó átkelt a [[Pireneusok]]on és feldúlta [[Gascogne|Baszkföld]]et. Odo Bordeaux-tól nem messze felvette a harcot a támadókkal, de a [[Garonne menti csata|Garonne menti csatában]] vereséget szenvedett. Ezután a mórok kifosztották a várost.<ref>David Levering Lewis, ''God's Crucible: Islam and the Making of Europe, 570-1215'', (W.W. and Norton Company, 2008), 166.</ref>
104. sor:
A város kiváltságait [[XI. Lajos francia király|XI. Lajos király]] ([[1461]]–[[1483]]) adta vissza. A [[16. század|16]]–[[17. század|17.]] században Bordeaux a francia [[humanizmus]] egyik központja volt (a filozófus [[Michel de Montaigne]]-t a város polgármesterévé is választották). Ugyanakkor hatással voltak rá a dél-francia területeken dúló vallásháborúk, valamint gazdasági szempontól a borexport csökkenése. A [[18. század|18.]] században a meginduló transzatlanti tengeri kereskedelem újabb fellendülést hozott Bordeaux-nak mint kikötővárosnak.
 
A [[francia forradalom]] alatt a város a [[Gironde|girondisták]] fő fészke volt. Amikor ők a [[jakobinusokjakobinus klub|jakobinus puccs]] következtében befolyásukat elvesztették, [[Maximilien de Robespierre|Robespierre]] uralma alatt a terror idején mintegy 300 "bordelais-t" (bordeaux-i lakost) fejeztek le [[Nyaktiló|guillotine]]-nal. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] alatt a [[kontinentális zárlat]] nagy csapást jelentett a tengeri kereskedelemből élő városra. A császárság idején a helység a [[royalisták|royalista párt]] híve lett. [[1871]]. [[február 12.|február 12-én]], mivel a [[Porosz Királyság|porosz]] csapatok megszállták [[Párizs]]t, Bordeaux-ban ült össze az újonnan választott francia Nemzetgyűlés.
 
Az [[első világháború|I.]] és [[második világháború|II. világháború]] idején hasonlóképpen Bordeaux volt a francia kormány ideiglenes székhelye addig, amíg Párizst idegen ([[Németország|német]]) csapatok tartották megszállva. [[1940]] és [[1944]] között viszont Bordeaux-ot is hatalmukban tartották a németek, akik hadászatilag fontos tengeralattjáró-bázist telepítettek ide. Ennek ellenére a város lényegében rombolás nélkül vészelte át a háborút, miközben a francia ellenállás egyik fészke volt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bordeaux”