„Északnyugati-Kárpátok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
53. sor:
Az Északnyugati-Kárpátok törzsterülete, a Belső-Kárpátok kristályos maghegységek hármas vonulatából áll. Geológiailag itt hatalmas, úgynevezett takaróredő-rendszereket ''(Tátridák, Veporidák, Gömöridák)'' lehet kimutatni, amelyek az [[Alpok]] keleti szerkezeti egységeivel állnak rokonságban. Felépítésükben többszörösen átalakult metamorf, és az azokba benyomult gránitszerű kőzetek vesznek részt. A hagyományos földrajzi leírások kristályos maghegységnek nevezik ezeket a képleteket, mivel a kristályos kőzetű ([[gránit]], [[gneisz]], kristályos [[pala]]) magot általában üledékes köpeny takarja be, vagy övezi. Az újabb [[földtan]]i szakirodalom ezeket a hegységmagokat aljzattakarónak, illetve a rátolódott üledékes köpenyt buroktakarónak nevezi.
 
A Belső-Kárpátok három vonulata közül a belsőbe tartozik a bonyolult felépítésű [[Gömör–Szepesi-érchegység]], újabb nevén Szlovák-érchegység tartozik az [[Ipoly]] és a [[Hernád]] között. A Vepori-érchegységet észak és Gömöri-aljzattakaró-rendszerdél túlnyomórésztfelől vastag [[prekambriumtriász]]i illetvemészkőtakaró övezi. Északon a [[paleozoikumMurányi-fennsík]] korai időszakában kialakult (paleozoós) metamorf kőzetekből áll, amelyekbeés a [[karbonSzlovák Paradicsom]], időszakbandélen gránit intrúziók nyomultak be. Aa [[mezozoikumGömör–Tornai-karszt]]i buroktakarófennsíkjai üledékei között igen fontosakkapcsolódnak a karbonátos kőzetek, amelyekből jellegzetes karsztos fennsíkok alakultak ki. A változatos felépítésű hegyekben sokféle érc és ásványGömör–Szepesi fordulérchegység előtömegéhez.{{refhely|Eurföldr}}
 
A Murányi-fennsík a [[Rima]] és a [[Murány]] forrásvidéke, valamint a [[Garam]] felső völgye között emelkedő 1000–1200 méter magas karsztfennsík.{{refhely|Eurföldr}}
 
== Részei táblázatokban és térképeken==