„Dörnye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Apró módosítás |
a linkjavítás AWB |
||
7. sor:
| címer =
| zászló =
| megye = Kapronca-
| község = Dörnye
| rang = falu
30. sor:
}}
'''Dörnye''' ({{horvátul|Drnje}}) [[falu]] és [[község]] [[Horvátország]]ban, [[Kapronca-
== Fekvése ==
[[Kapronca|Kaproncától]] 9 km-re északkeletre a Drávamenti-síkságon, a [[Dráva]] jobb partján fekszik.
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkortól fogva éltek emberek. A középkorban Dörnye a szentgyörgyi, majd a kaproncai uradalom része volt. Plébániáját [[1501]]-ben az egyházi vizitáció során említik először, amikor a plébánia székhelyét Torčecről ide helyezték át. A fokozódó török veszély a [[16. század]]ban a lakosság egy részét menekülésre kényszerítette és a terület a végvári rendszer vonalába került. A török [[1532]]-ben a Bécs elleni hadjárat során, majd [[1552]]-ben a Szlavónia és Stájerország ellen vezetett hadjárat alkalmával is feldúlta ezt a vidéket. Ezt követően a lakosság védelmére vár építését határozták el itt, melynek első írásos említése [[1572]]-ből származik. A vár [[1576]]-ban a környező várakkal együtt a kaproncai várkapitány alárendeltségébe került. Egy évvel később a várban 50 főnyi horvát helyőrség állomásozott, de erősítésként még 20 német katonát kértek. Remetinec, Rasinja, Ludbreg, Novigrad, Dörnye, valamint a Kapronca és Topolovec közötti várkastélyok megerősítéséhez ráfordításként összesen 16000 forintot javasoltak. A horvát szábor [[1578]]-as brucki ülésén a dörnyei erősséget kis várnak mondják, mely tulajdonképpen őrtorony, melyet palánkkal és sáncokkal kell megerősíteni. Erre a célra a szlavón rendeknek 500 forintot kellett biztosítania.
A munkák még el sem kezdődtek, amikor 1578 augusztus 17-én a berzencei, a babócsai és a barcsai török erősségek 600 főnyi végvári katonája átkelve a Dráván megrohanta és felégette a dörnyei várat. Az 1580-ban Károly főherceg által kiküldött állapotfelmérő bizottság a várat igen rossz állapotban találta, melyet ráadásul a Dráva és a Raszinja-patak magas vízállása is veszélyeztetett. Emiatt további megerősítésének nem látták értelmét és új erősség felépítését javasolták egy az áradásoktól távolabbi helyen. Az új vár építése [[1586]] tavaszára fejeződött be. Őrsége Kapronca és Ludbreg helyőrségével együtt már részt vett egy 1586 szeptemberi török portya visszaverésében és a foglyok kiszabadításában. A határövezet továbbra is nagyon veszélyes volt, amit az is bizonyít, hogy 1589 március elsején Dörnye és Novigrad vára között tíz személy esett török fogságba. Lakosságának száma ekkor nagyon megcsappant. A következő évtizedekben a török veszély még nagyobb lett különösen azután, hogy [[1600]]-ban Kanizsa vára török kézre került. Ezzel Dörnye közvetlenül határos lett a hódoltsági területekkel és jelentősége is megnőtt.
A [[17. század]]ban a kaproncai uradalom itteni jobbágyai szolgálataik fejében szabadságjogokat élveztek. A [[17. század]] első felében újraalapított plébánia a vidék egyik legnagyobb plébániája lett, a század folyamán számos hozzá tartozó faluban kápolna épült. Dörnye [[Szent György]] tiszteletére szentelt kápolnáját [[1643]]-ban említi az egyházi vizitáció, [[1649]]-ben pedig már plébániatemplomot említenek. Ebből arra következtetünk, hogy a plébániát 1643 és 1649 között alapították újra. A török veszély elmúltával fejlődése nagy lendületet kapott. A Dráva itteni átkelőjénél harmincad vámot szedtek. A település a [[18. század]]ban megkapta az alapvető mezővárosi jogokat, vásárt tarthatott, sóraktára, iskolája és plébánia székhelye volt. A falu lakosságának száma a 18. században ugrásszerűen megnőtt. Jelentőségét a [[19. század]]ban főként a Dráva gyakori árvizei miatt veszítette el, amikor lakosságának nagy része a folyótól távolabbi, biztonságosabb falvakba települt át. Ekkor veszítette el igazgatási, katonai és gazdasági központ jellegét is, mely a szomszédos Peteranecre és Kaproncára helyeződött át. [[1898]]-ban megalapították Dörnye községet, melyhez Peteranec leválása után a Đelekovectől elcsatolt Torčec és Botovo falvakat csatolták. A [[20. század]] elején, majd a két világháború között is a települést kiegyensúlyozott fejlődés jellemezte. [[1920]]-ig [[Belovár-Kőrös vármegye]] Kaproncai járásához tartozott. Ezt követően a Drávamente egyik legfejlettebb települése lett. A [[második világháború]] után fejlődése stagnált, majd [[1963]]-ban közigazgatásilag Kaproncához csatolták. A községet [[1993]]-ban alapították újra. [[2001]]-ben a falunak 1140, a községnek 2156 lakosa volt.
56. sor:
*[http://biskupija-varazdinska.hr/OLD/Aktualno/Aktualnosti_2006/Aktualno898.htm Az új plébánia alapkövének megáldása]
{{Kapronca-
{{DEFAULTSORT:Do~rnye}}
[[Kategória:Horvátország települései]]
| |||