„Gilgames és Agga” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
A '''Gilgames és Agga''' című, 115 soros [[eposz]] az [[uruki epikus ciklus]] része, feltehetően a [[Gilgames-eposz]]ba összefűzött ''Gilgames-ciklus'' legkorábbi darabja. A szövegelemzés alapján az [[i. e. 2. évezred]] elején jegyezte le egy [[sumerek|sumer]] írnok. Főszereplői [[Gilgames]], [[Uruk]] királya és [[Agga]], [[Kis (település)|Kis]] királya. A későbbi Gilgames-történetektől eltérően ebben az elbeszélésben egyetlen isten, vagy isteni beavatkozás sincsen, szereplői sem héroszok, hanem egyszerű földi királyok és hadvezérek. Ez tovább erősíti azt a feltevést, hogy a Gilgames-ciklus archaikus darabjáról van szó. Ugyanakkor a mítosszá válás első lépéseit már megtette: Gilgames neve a szövegben nem a [[dis]] ({{ékírás|𒐕}} „férfi”) vagy bármilyen más uralkodásra utaló determinatívummal szerepel, hanem kizárólag az istent megillető [[dingir]] ({{ékírás|𒀭}}) értelmező jellel.
A szöveg tizenegy
== Jelentősége ==
10. sor:
Agga, Kis királya, [[Mebarageszi]] fia követeket küld Urukba Gilgameshez.<ref>A város neve az eredeti szövegben az ősi Unug</ref> Gilgames a vénekhez fordul, előadja nekik a követek megadási felszólítását és tanácsot kér. A követek burkolt üzenete szerint Urukban befejezetlen kutak vannak, amelyeket mélyíteni kell és vízemelőkkel felszerelni. De már a kérdésében ott a válasza, hogy ő inkább harcolna Aggával. (1–8. sorok) A vének szerint valóban vannak befejezetlen kutak Urukban, és azokat át kell adni Kisnek, de semmiképp sem szabad Kissel harcolni. (9–14. sorok)
Gilgames, [[Kulaba]] ura<ref>A szövegkörnyezet szerint itt Kulaba nem másik települést vagy földrajzi nevet takarhat, hanem Uruk
Uruk harcos férfijai örültek a döntésnek, Gilgames szolgája, [[Enkidu]] is lelkesítette őket. (40–47. sorok) Tíz napnál tovább tartott, mire Agga serege megérkezett Uruk alá. Gilgames beszédet mondott harcosai előtt. Felajánlotta számukra a választás lehetőségét: vagy önként jelentkeznek az Agga elleni hadba, vagy Agga szolgái lehetnek. Egy Birhurtura nevű testőr szerint Agga beszéde zavaros, kimegy hozzá, hogy jobb belátásra bírja. (48–58. sorok) Birhurturát Agga rögtön elfogta, ahogy átment a kapun. A beszélgetésükben Birhurtura megpróbálja Aggát meggyőzni az ostrom abbahagyásáról. (59–81. sorok)
|