„Budakalász” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
107. sor:
* Arról nagyon kevés adat maradt fenn, hogy az [[Árpád-kor]]ban milyen volt a település gazdasági élete. Van adat szőlőművelésre, hajóépítésre, minden valószínűség szerint a korai időszakban katonáskodtak lakói, hiszen a [[megyeri rév]] hátterében zárvány-katonatelepként jött létre a település. A török időkban gabonatermesztés folyhatott a [[Pomáz]] felé eső jobb minőségű földeken, Buda töröktől történt visszafoglalása után pedig a [[Vattay|Wattay birtokosok]] itteni erdők fájával kereskedtek.
* A kalászi [[szőlőművelés]]nek nagy lendületet adott az az [[1701]]. évi császári rendelet, amely szerint nyolcéves adómentességet nyernek azok akik földjeiket szőlővel ültetik be. Minden kalászi szerb portán pincét ástak a bor tárolására és feldolgozására. Amely porták lapályon feküdtek, azok tulajdonosa igyekezett valamelyik agyagdomb suvadásában pincét ásni. Szentendre környékén a szerbek főként [[kadarka|kadarkát]] ültettek. A „[[Szentendrei vörös]]” bor volt ennek a környéknek a specialitása. A [[filoxéra]] ezeken a vidékeken [[1882]]–ben jelent meg.
* A falu lakosságának új megélhetési lehetőséget biztosított az elővárosi vasút kiépítése. A [[Budapesti Közúti Vaspálya Társaság]] [[1886]]-ban nyújtotta be erről szóló terveit. A munkálatok élére az energikus szentendrei polgármester, [[
* [[1900]]-ban megalakult a Neubauer és Sárkány „Mungo” textilipari hulladékhasznosító gyár. Az [[első világháború]] alatt itt is készítettek kötszereket, sebkötöző vattákat.
* Egy káposztasavanyító üzem helyén, a Kupusziste (Káposztás) nevű határrészben, a Majdan patak partján, 1923-ban kezdte meg működését a méltán híressé lett [[Klinger gyár]], amelyben az 1990-es évekig készültek a messze földről is keresett kender és lenanyagú textíliák. Jelentősek voltak a [[kékfestő]]-vásznai, abroszai és a tűzoltófecskendőkhöz használt tömlői, amelyet egy hazai szabadalom révén készítettek. A [[második világháború]] után – államosítva – továbbélt az üzem, Budakalászi Textilművek Rt. néven, majd a [[1980-as évek|'80-as években]] bekövetkezett összevonások révén itt nyert elhelyezést a vezérigazgatóság is, ettől kezdve szerepel "Lenfonó és Szövőipari Vállalat (BUDAFLAX)" néven. Itt gyártották [[1978]]-tól [[1982]]-ig a [[Trapper]] nevű [[farmeranyag]]ot. A Lenfonó vállalat vezetése maradandót támogatott kulturális területen: a nemzetközi versenyek élvonalába emelkedett "Lenvirág" néptáncegyüttes megalakulásakor komoly anyagi támogatást vállalt, s az együttes neve ezért utal a lenre.
| |||