„Új-Kaledónia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a nagykötőjel, extra sorok ki |
a t |
||
88. sor:
A [[második világháború]] idején az [[Amerikai Egyesült Államok]] és a szövetséges hatalmak erős támaszpontokat építettek ki, hogy felvegyék a harcot a Délkelet-Ázsiából [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] felé előrenyomuló [[japán]]okkal. [[Nouméa]]-ban volt az Amerikai Egyesült Államok Csendes-óceánon lévő katonai erőinek főparancsnoksága. A terület közel volt a hadszíntérhez, így Nouméban folyt a sérült amerikai hajók gyors javítása is.
A amerikai főhadiszállás – egy ötszögű épületkomplexum – a háború után új regionális fejlesztési szervezetek főhadiszállása lett: ide
Új-Kaledónia [[1986]] óta rajta van az [[Egyesült Nemzetek Szervezete]] által készített [[Önkormányzat (fogalom)|önkormányzattal]] nem rendelkező területek listáján. A [[Kanak Szocialista Nemzeti Felszabadító Front]] (FLNKS) 1985-ben indította meg agitációját a függetlenségért. Az FLNKS (amelynek vezetőjét, [[Jean-Marie Tjibaou]]-t 1989-ben meggyilkolták) '''Kanaky''' néven javasolt független államot. A zavarok csúcspontja [[1988]]-ban Ouvéa-ban egy véres túszejtés volt. A nyugtalanság eredménye az egyre nagyobb autonómia lett: 1988-ban a [[Matignon]]-egyezmény, 1998-ban a Nouméa-egyezmény alapján. Ezek szerint Új-Kaledónia fokozatosan elválik Franciaországtól, ez a folyamat visszafordíthatatlan. Bevezették a helyi új-kaledóniai állampolgárságot, az [[identitás]] megerősítésére nemzeti szimbólumokat (például [[zászló]]t) fogadtak el és várhatóan 2018-ig [[népszavazás]]t irányoztak elő a teljes [[Függetlenség (politika)|függetlenségről]].
| |||