Wikipédia

„Seregély” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 95.102.246.58 (vita) szerkesztéséről TurkászBot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
31. sor:
== Előfordulása ==
[[Fájl:Star Sturnus vulgaris.jpg|bélyegkép|265px|jobbra|Egy felnőtt seregély]]
A seregélyek globális egyedszáma 2004-ben 310 millió példány volt, elterjedési területe {{szám|8870000|km2}}.<ref name=BirdLifeInternational>{{cite web|url=http://www.birdlife.org/datazone/speciesfactsheet.php?id=6815 |title=Common starling Sturnus vulgaris |author=Butchart, S; Ekstrom, J |year=2013 |publisher=BirdLife International |accessdate=2013-01-12}}</ref> Az északi féltekén széles körben elterjedt madárfaj, melynek természetes élőhelye Eurázsia és egész Európában elterjedt faj, valamint [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]] ([[Marokkó]]tól [[Egyiptom]]ig) megtalálható, [[India|Indiában]], melynek elsősorban az északi felén él,<ref>{{cite journal|last=Ghorpade|first= Kumar D | year=1973| title=Occurrence of the Starling, ''Sturnus vulgaris'' Linnaeus near Bangalore | journal=Journal of the Bombay Natural History Society | volume=70|issue=3|pages=556–557}}</ref> ám rendszeresen kiterjeszti élőhelyét a távolabbi déli részekre is és megjelent a [[Maldív-szigetek]]en is.<ref>{{cite journal|last1=Strickland|first1=M J |last2=Jenner|first2=J C|year=1977| title=A report on the birds of Addu Atoll (Maldive Islands)|journal=Journal of the Bombay Natural History Society | volume=74 |pages=487–500}}</ref> [[Nepál]]ban és a [[Közel-Kelet]]en is megtalálható (például [[Szíria|Szíriában]], [[Irak]]ban és [[Irán]]ban, valamint [[Kína]] északnyugati részénésza[[Fájl:Kuldnokad.<refjpg|265px|bélyegkép|jobb|Egy hím és egy tojó a fészkelőhelyük name=BirdLifeInternational/>bejáratánál]]
A seregélyeket behurcolták a világ számos pontjára, mely populációk többnyire sikerrel alkalmazkodtak új környezetükhöz. Többek közt [[Új-Zéland]], [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]], a [[Dél-afrikai Köztársaság]], [[Észak-Amerika]], a [[Fidzsi-szigetek]], valamint számos karib-tengeri sziget területére telepítették be sikerrel e madárfajt. Ennek eredményeképpen a seregélyek képesek lettek elvándorolni [[Thaiföld]], [[Pápua Új-Guinea]] és [[Délkelet-Ázsia]] számos pontjára.<ref name="H1907">Higgins ''et al.'' (2006) pp. 1907–1914.</ref>▼
 
1949 novemberében [[Dél-Amerika|Dél-Amerikába]] szállítottak öt példányt és elengedték őket szabadon a [[Maracaibo-tó]] környékén, [[Venezuela|Venezuelában]], ám ezek később eltűntek.<ref name=long81>Long (1981) pp. 359–363.</ref> 1987-ben megfigyeltek egy kisebb csoportot, amelyek [[Buenos Aires]] város parkjaiban költöttek.<ref name=pestnote/><ref name= peris/> Ezután, annak ellenére, hogy a kezdetekben még a populáció felszámolására tettek lépéseket, e madárfaj évente átlagosan 7,5 kilométerrel terjesztette ki költőhelyét, mely mindvégig az Atlanti-óceán partvidékének 30 kilométeres körzetén belül maradt. [[Argentína|Argentínában]] a seregélyek számos ember alkotta és természetes fészkelőhelyet találtak maguknak, többek közt harkályfélékrkályfélék odúit.<ref name= peris>{{cite journal | last1= Peris | first1= S | last2= Soave | first2 = G | last3= Camperi | first3= A | last4 = Darrieu | first4= C | last5 = Aramburu | first5 = R | year= 2005| title= Range expansion of the European starling Sturnus vulgaris in Argentina | journal= Ardeola | volume= 52 | issue = 2 | pages= 359–364|url=http://www.webcitation.org/6EpzSRzM1}}</ref>▼
[[Dél-Európa|Dél-]] és [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] és az északi szélesség 40. fokától délre eső területeken állandó lakosnak számít,<ref name= linz/> míg a keményebb téli időjárással bíró vidékeken élő populációi vándormadárnak számítanak. Az [[Észak-Európa|Észak-Európában]], [[Oroszország]]ban és [[Ukrajna|Ukrajnában]] élő madarak dél-délnyugatra vándorolnak télire.<ref name=Coward/><ref name=Feare54/> Ősszel, amikor a vándorló példányok megérkeznek Kelet-Európából, a nagy-britanniai állomány tagjai az Ibériai-félszigetre és Észak-Afrikába vándorolnak. A különböző élőhelyekről származó csoportok keresztezhetik egymás útját vándorlásuk során.<ref name=Coward/> A [[Merseyside]]-ban meggyűrűzött mintegy 15 000 egyed felbukkant [[Norvégia|Norvégiában]], [[Svédország]]ban, [[Finnország]]ban, Oroszországban, Ukrajnában, [[Lengyelország]]ban, [[Németország]]ban és a [[Benelux államok]]ban.<ref>{{cite web |url=http://www.davidnorman.org.uk/MRG/migration_of_starling.htm |title=Migration of starling ''Sturnus vulgaris'' |publisher=Merseyside Ringing Group |accessdate=2013-01-12}}</ref> A seregélyek nagyobb számban szórványosan megfigyelhetőek [[Japán]]ban és [[Hongkong]] területén, de nem tisztázott, hogy honnan érkeztek ezen madarak.<ref name=Feare54/> Észak-Amerikában szintén kialakult a seregélyeknél a vándorlás szokása, melynek során a telet Kanadában töltik.<ref name=Sibley>Sibley (2000) p. 416.</ref> Az ország keleti részein élő egyedek délre vándorolnak, valamint azok, amelyek a távolabbi nyugati részeken élnek, azok az Egyesült Államok délnyugati részén fekvő államaiba vándorolnak.<ref name=feare183/>
 
Ausztráliábvoltak az ország délkeleti részein.<ref name=Wooly>Woolnough, Andrew P; Massam, Marion C; Payne, Ron L; Pickles, Greg S "Out on the border: keeping starlings out of Western Australia" in Parkes ''et al'' (2005) pp. 183–189.</ref> Az 19
A seregélyek előnyben részesítik a városi, városkörnyéki területeket, ahol a mesterséges építmények és az idősebb fák fészkelési, pihenési helyet biztosítanak számukra. A nádasokat szintén kedvelik a seregélyek, mint alvóhelyet és a madarak általában füves területeken, farmokon, legelőkön, sportpályákon, golfpályákon és reptereken táplálkoznak, ahol a rövidre vágott, vagy legelt fű megkönnyíti számukra a táplálékszerzést.<ref name=H1907>Higgins ''et al.'' (2006) pp. 1907–1914.</ref> Esetenként ritkás erdőkben, bozótosokban is megtelepednek, mint amilyen a [[fenyér]]. A sűrű, nedves esőerdőkben a seregélyek csak ritkán vernek tanyát, viszont megtalálhatóak a parti területeken, ahol a tengerparti sziklákon költenek és a hínár közt kutatnak táplálék után. A seregélyek azon képessége, hogy számos, egymástól akár jelentősen eltérő élőhelyhez is képesek alkalmazkodni, segítette elő, hogy ilyen széles körben elterjedtek és a tengerpartoktól kezdve egészen a hegyvidéki erdőségekig szinte mindenütt megtalálhatóak a 2000 méteres tengerszint feletti magasságig bezárólag.<ref name=H1907/>
 
[[Polinézia|Polinéziában]] a seregélyek 1925-ben jelentek meg a [[Fidzsi-szigetek]]en a [[Lau-szigetek]]hez tartozó [[Vatoa-sziget|Vatoa]] szigetén. Feltehetően Új-Zélandról elvándorolt madarakZélandrólmadarak voltak, melyek [[Raoul-sziget|Raoul-sziet]]én és az Új-Zéland és Fidzsi közt egyenlő távolságra fekvő [[Kermadec-szigetek]]en keresztül jutottak el idáig, ahol korábban nem voltak jelen. A seregélyek terjedése Fidzsin korlátozott volt és kétségek merültek fel a populáció életképességét illetően. [[Tonga]] nagyjából ugyanekkor népesült be seregélyekkel és a csoport innentől kezdve lassan terjeszkedett észak felé.<ref>{{cite journal | last= Watling | first=D | year= 1982| title= Fiji's sedentary starlings | journal= Notornis | volume= 29 | url = http://notornis.osnz.org.nz/system/files/Notornis_29_3.pdf | pages= 227–230}}</ref><ref name= "watling142">Watling (2003) pp. 142–143</ref>▼
=== Behurcolt populációk ===
[[Fájl:Key to North American birds. Containing a concise account of every species of living and fossil bird at present known from the continent north of the Mexican and United States boundary, inclusive of (14770370763).jpg|265px|bélyegkép|jobb|Az Észak-Amerikában megtalálható madárfajokról szóló kötetben így ábrázolták e madárfajt]]
[[Fájl:Kuldnokad.jpg|265px|bélyegkép|jobb|Egy hím és egy tojó a fészkelőhelyük bejáratánál]]
▲A seregélyeket behurcolták a világ számos pontjára, mely populációk többnyire sikerrel alkalmazkodtak új környezetükhöz. Többek közt [[Új-Zéland]], [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]], a [[Dél-afrikai Köztársaság]], [[Észak-Amerika]], a [[Fidzsi-szigetek]], valamint számos karib-tengeri sziget területére telepítették be sikerrel e madárfajt. Ennek eredményeképpen a seregélyek képesek lettek elvándorolni [[Thaiföld]], [[Pápua Új-Guinea]] és [[Délkelet-Ázsia]] számos pontjára.<ref name=H1907/>
 
▲1949 novemberében [[Dél-Amerika|Dél-Amerikába]] szállítottak öt példányt és elengedték őket szabadon a [[Maracaibo-tó]] környékén, [[Venezuela|Venezuelában]], ám ezek később eltűntek.<ref name=long81>Long (1981) pp. 359–363.</ref> 1987-ben megfigyeltek egy kisebb csoportot, amelyek [[Buenos Aires]] város parkjaiban költöttek.<ref name=pestnote/><ref name= peris/> Ezután, annak ellenére, hogy a kezdetekben még a populáció felszámolására tettek lépéseket, e madárfaj évente átlagosan 7,5 kilométerrel terjesztette ki költőhelyét, mely mindvégig az Atlanti-óceán partvidékének 30 kilométeres körzetén belül maradt. [[Argentína|Argentínában]] a seregélyek számos ember alkotta és természetes fészkelőhelyet találtak maguknak, többek közt harkályfélék odúit.<ref name= peris>{{cite journal | last1= Peris | first1= S | last2= Soave | first2 = G | last3= Camperi | first3= A | last4 = Darrieu | first4= C | last5 = Aramburu | first5 = R | year= 2005| title= Range expansion of the European starling Sturnus vulgaris in Argentina | journal= Ardeola | volume= 52 | issue = 2 | pages= 359–364|url=http://www.webcitation.org/6EpzSRzM1}}</ref>
 
Ausztráliába azért telepítették be a seregélyeket, hogy azok segítsenek a helyi gazdáknak a kártevő rovarok gyérítésével. Az első telepesek úgy tartották, hogy a seregélyek fontos szerepet játszanak a [[házi len]] beporzásában, mely a legfőbb mezőgazdasági termék volt akkoriban. Fészkelő dobozokat helyeztek ki a farmokon és a termőterületek mellett az újonnan betelepített madarak számára. A seregélyeket [[Melbourne]] városába 1857-ben telepítették be, míg [[Sydney]]-be két évtizeddel később.<ref name=H1907/> Az 1880-as évekre a seregélyek jelen voltak az ország délkeleti részein.<ref name=Wooly>Woolnough, Andrew P; Massam, Marion C; Payne, Ron L; Pickles, Greg S "Out on the border: keeping starlings out of Western Australia" in Parkes ''et al'' (2005) pp. 183–189.</ref> Az 1920-as évekre a seregélyek széles körben elterjedtté váltak [[Victoria (Ausztrália)|Victoria]], [[Queensland]] és [[Új-Dél-Wales]] államokban, ám később kártevőnek nyilvánították.<ref name=H1907/> Seregélyeket először 1917-ben figyeltek meg [[Nyugat-Ausztrália]] területén, [[Albany (Nyugat-Ausztrália)|Albanyben]], nagy mértékben sikerült megelőzni, hogy elterjedjenek az állam területén. A kiterjedt, száraz [[Nullarbor-síkság]] természetes határvonalat képez, mely megállítja a seregélyeket és a felmérések alapján három évtized alatt mintegy 55 000 madár pusztulását okozták a rideg körülmények.<ref name= dewr>Department of the Environment and Water Resources (2007) p. 17.</ref> A seregélyek meghódították még a [[Lord Howe-szigetcsoport]]ot és a [[Norfolk-sziget]]et.<ref name=long81/>
 
[[Új-Zéland]] első telepesei megritkították a bozótot a haszonnövények számára, melyeket hernyók seregei és egyéb rovarok kezdték el pusztítani saját korábbi élelemforrásaik helyett. Az őshonos madárfajok nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy az ember közelében éljenek, ezért a seregélyt telepítették be, hogy megfékezzék a kártevőket. Először 1862-ben a Nelson Acclimatisation Society hurcolta be a seregélyeket, melyeket további idegen állatfajok követtek. A madarak hamarosan megtelepedtek és napjainkban már az egész ország területén megtalálhatóak, beleértve a [[szubtrópusok|szubtrópusi]] éghajlatú [[Kermadec-szigetek]]et északon és az ugyanolyan távolságban lévő [[Macquarie-sziget]]et délen.<ref name = olliver>{{cite web |url=http://www.nzbirds.com/birds/starlings.html |title=Starling |author=Olliver, Narena |year=2005 |publisher=Birds of New Zealand |accessdate=2012-12-29}}</ref><ref name =robertson>Robertson & Heather (2005) p. 162</ref>
[[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] két sikertelen betelepítési kísérletet követően 1890-ben körülbelül 60 darab seregélyt engedtek szabadon a [[New York]]-i [[Central Park]]ban.<ref name="wdfw.wa.gov">{{cite web |url=http://wdfw.wa.gov/living/starlings.html |title=Starlings |author=Link, Russell |work=Living with Wildlife |publisher=Washington Department of Fish and Wildlife |accessdate=2013-01-02}}</ref> [[Eugene Schieffelin]], az [[American Acclimatization Society]] elnöke jóvoltából, akik megpróbáltak minden olyan fajt betelepíteni Észak-Amerikába, melyeket [[William Shakespeare]] említett műveiben.<ref name=NYT1>{{Cite news | last =Gup | first =Ted | title =100 Years of the Starling | newspaper =The New York Times | location = New York| date = 1990-09-01| url =http://www.nytimes.com/1990/09/01/opinion/100-years-of-the-starling.html?src=pm}}</ref><ref name="Mirsky">{{cite journal |url=https://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=call-of-the-reviled|date=2008-05-23 |work=[[Scientific American]]|title=Shakespeare to Blame for Introduction of European Starlings to U.S. |first1=Steve |last1=Mirsky |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140115021714/http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=call-of-the-reviled |archivedate=2014-01-15}}</ref> Közel azonos időben ezzel a [[Portland (Oregon)|portlandi]] [[Portland Song Bird Club]] szabadon engedett 35 pár seregélyt Portlandben. E madarak megtelepedtek, ám 1902-ben nyomuk veszett. A seregélyek az amerikai kontinens északnyugati vidékén az 1940-es évek közepén bukkantak fel ismét és e madarak feltehetően az 1890-ben a Central Parkba betelepített madarak leszármazottai voltak.<ref name="wdfw.wa.gov"/> Az eredetileg 60 madarat számláló állomány később 150 milliósra duzzadt és elterjedési területe [[Kanada]] déli részétől [[Alaszka|Alaszkáig]], valamint Közép-Amerikáig terjedt ki.<ref name="wdfw.wa.gov"/><ref name="Adeney">{{cite web |url=http://www.columbia.edu/itc/cerc/danoff-burg/invasion_bio/inv_spp_summ/Sturnus_vulgaris.html |title=European starling (''Sturnus vulgaris'') |author=Adeney, J M |year=2001 |work=Introduced Species Summary Project |accessdate=2013-01-01| publisher = Columbia University}}</ref>
 
▲[[Polinézia|Polinéziában]] a seregélyek 1925-ben jelentek meg a [[Fidzsi-szigetek]]en a [[Lau-szigetek]]hez tartozó [[Vatoa-sziget|Vatoa]] szigetén. Feltehetően Új-Zélandról elvándorolt madarak voltak, melyek [[Raoul-sziget]]én és az Új-Zéland és Fidzsi közt egyenlő távolságra fekvő [[Kermadec-szigetek]]en keresztül jutottak el idáig, ahol korábban nem voltak jelen. A seregélyek terjedése Fidzsin korlátozott volt és kétségek merültek fel a populáció életképességét illetően. [[Tonga]] nagyjából ugyanekkor népesült be seregélyekkel és a csoport innentől kezdve lassan terjeszkedett észak felé.<ref>{{cite journal | last= Watling | first=D | year= 1982| title= Fiji's sedentary starlings | journal= Notornis | volume= 29 | url = http://notornis.osnz.org.nz/system/files/Notornis_29_3.pdf | pages= 227–230}}</ref><ref name= watling142>Watling (2003) pp. 142–143</ref>
 
A [[Dél-afrikai Köztársaság]]ba 1897-ben telepítették be [[Cecil Rhodes]] kezdeményezésére. A seregélyek csak lassan kezdtek el elterjedni és 1954-re érték el [[Clanwilliam]] és [[Port Elizabeth]] városok térségét. A 21. század elején a Cape régió déli részein általánosan elterjedt madárfaj, és lassanként észak felé terjeszti ki elterjedési területét a johannesburgi terület irányában. Jelen van a [[Western Cape tartomány]]ban, az [[Eastern Cape tartomány]]ban, valamint a [[Free State tartomány]]ban és [[Lesotho]] mélyföldjén, valamint időnként felbukkan a [[KwaZulu-Natal tartomány]]ban, [[Gauteng tartomány]]ban és a [[namíbia]]i [[Oranjemund]] város környékén. A dél-afrikai populációk állandó lakosok, nem vándorolnak és jelentős mértékben alkalmazkodtak az emberek közelségéhez, élőhelyeihez és legelőihez. Kedveli az öntözött területeket és teljes mértékben hiányzik azon vidékekről, melyeket a nap heve teljesen feléget és emiatt nem tud rovarok után kutatni a föld felszínének közelében. Bizonyos helyeken az őshonos madárfajok versenytársa, és azok számára hátrányt jelent természetes élőhelyeik csökkenése. Dél-Afrikában a seregélyek szeptembertől decemberig költenek és a költési szezonon kívül nagy csapatokba verődik és gyakran nádasokban töltik az éjszakát. A seregély a legelterjedtebb madárfaj a térség városi és mezőgazdasági területein egyaránt.<ref name =craig>{{cite web |url=http://sabap2.adu.org.za/docs/sabap1/757.pdf |title=European starling ''Sturnus vulgaris'' |author=Craig, Adrian |work=The Atlas of South African Birds |accessdate=2012-01-04}}</ref>
175 ⟶ 163 sor:
[[Fájl:A field at Aghagallon - geograph.org.uk - 488583.jpg|265px|bélyegkép|jobb|Gyakran legelésző állatok közelében, vagy azok hátán kutatnak élelem után]]
[[Fájl:Feeding the young starlings.ogv|thumbtime=40|bélyegkép|jobbra|265px|Egy kifejlett példány táplálék után kutat a földön, hogy azzal táplálja fiókáját]]
A seregély túlnyomórészt rovarokat fogyaszt, melyek egy része kártevő, ám étlapján szerepelnek hasznos [[ízeltlábúak]] is. Táplálékát [[pókok]], [[lószúnyogok]], [[molylepkék]], [[kérészek]], [[szitakötők]], [[szöcskék]], [[fülbemászók]], [[recésszárnyú fátyolkák]], [[tegzesek]], [[Légy|legyek]], [[bogarak]], [[növényevő darazsak]], [[méhek]], [[Valódi darazsak|darazsak]] és [[hangyák]] alkotják. Mind a kifejlett példányokat, mind pedig a lárvákat szívesen fogyasztják, valamint a seregélyek fogyasztanak még [[Földigiliszta-félék|gilisztaféléket]], [[csigák]]at, [[kétéltűek]]et és [[hüllők]]et.<ref name="Adeney">{{cite web |url=http://www.columbia.edu/itc/cerc/danoff-burg/invasion_bio/inv_spp_summ/Sturnus_vulgaris.html |title=European starling (''Sturnus vulgaris'') |accessdate=2013-01-01 |author=Adeney, J M |year=2001 |work=Introduced Species Summary Project |publisher=Columbia University}}</ref> Míg a rovarok fogyasztása a költés sikerében segít a seregélyek számára, addig mindenevő mivoltuk miatt megdézsmálják a gabonákat, gyümölcsösöket, szőlőültetvényeket, valamint nektárt és maradék ételt is ehetnek, ha alkalmuk nyílik rá.<ref name=H1907/><ref name=pestnote>{{cite web | author= Kirkpatrick, Win; Woolnough, Andrew P | year= 2007| title= Common starling| work = Pestnote |publisher = Department of Agriculture and Food Australia| url = http://www.agric.wa.gov.au/objtwr/imported_assets/content/pw/vp/bird/common_starling.pdf |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121018170858/http://www.agric.wa.gov.au/objtwr/imported_assets/content/pw/vp/bird/common_starling.pdf |archivedate=2012-10-18}}</ref><ref name =emu>{{cite journal | last=Thomas | first= H F | year=1957 | title= The Starling in the Sunraysia District, Victoria. Part I| journal= Emu | volume= 57 | issue = 1 | pages= 31–48 | doi=10.1071/MU957031}}</ref> A ''Sturnidae'' nemzetség tagajai eltérnek a többi madárfajtól abban, hogy nem tudják könnyedén lebontani azokat a táplálékokat, melyek [[szacharóz]]t tartalmaznak, bár megbirkóznak bizonyos gyümölcsökkel, mint például szőlővel, cseresznyével. Az elszigetelt fekvésű Azori-szigeteken élő alfaja a [[rózsás csér]]ek ''(Sterna dougallii)'' tojásait is elfogyasztja. A csér védelmében minden évben bizonyos intézkedéseket alkalmaznak a seregélyek számának csökkentésére, mielőtt a rózsás csérek visszatérnének fészkelőhelyeikre tavasszal.<ref name= neves>{{cite journal | last1= Neves | first1= Verónica C | last2= Griffiths| first2= Kate | last3=Savory | first3= Fiona R | last4=Furness | first4= Robert W | last5= Mable | first5= Barbara K | year=2009 | title= Are European starlings breeding in the Azores archipelago genetically distinct from birds breeding in mainland Europe? | journal= European Journal of Wildlife Research | volume= 56 | issue = 1 | pages= 95–100 | url = http://www.webcitation.org/6EpzS6DlQ | doi = 10.1007/s10344-009-0316-x}}</ref>
 
A seregélyek számos módon juthatnak táplálékhoz, ám legtöbbször a talaj felszínén táplálkoznak, ahol rovarokat gyűjtenek a felszínről, vagy a talaj felső rétegéből. Általában a seregélyek előnyben részesítik a rövidre legelt, vágott füves területeket és gyakran előfordulnak legelésző állatok közelében, vagy azok hátán kapaszkodva,<ref name=pestnote/> ahol a legelő állatok külső élősködőit fogyasztják. A nagyobb csapatok az úgy nevezett körforgásos táplálkozással esznek, amely során a csapat végén haladó egyedek egy idő után előreröpülnek és ők vezetik onnantól a csapatot, ahol a legtöbb, legjobb táplálékok is felbukkannak.<ref name=H1907/> Minél nagyobb a csapat létszáma, annál inkább követik egymást az egyedek táplálékkeresés közben. A rajok gyakran egy ideig egy helyben táplálkoznak, majd visszatérnek oda, ahol korábban már jóllaktak.<ref name=H1907/>
215 ⟶ 203 sor:
[[Fájl:Crimson rosella feeding on african boxthorn.jpg|265px|bélyegkép|jobb|A behurcolt seregélyek versenytársat jelentenek az olyan őshonos madárfajok számára, mint például a [[pennant-papagáj]]]]
Mivel a seregély kártevőket fogyaszt, mint amilyenek például a [[pattanóbogár-félék]], ezért hasznos madárfajnak tekintik Eurázsia északi részein és ez az egyik oka annak, hogy elkezdték betelepíteni más vidékekre is. Közel 25 millió [[mesterséges madárodú]]t helyeztek ki a Szovjetunió területén e madárfaj számára és a seregélyeket hatékonynak találták Új-Zélandon a ''Costelytra zelandica'' kordában tartásában.<ref name = feare183/> Az eredeti ausztrál elterjedést megkönnyítette e madarak számára kihelyezett mesterséges fészkek kihelyezése,<ref name=H1907/> mely elősegítette a rovarevő seregélyek terjedését. Az Egyesült Államokban, ahol a mezőgazdasági minisztérium kártevőnek minősíti e madárfajt, mégis elismerik, hogy számtalan rovarfajt fogyasztanak e madarak.<ref name = colostate>{{cite web |url=http://lib.colostate.edu/research/agnic/starlings.html |title=European starlings |date=2011-09-27 |work=Wildlife Damage Management |publisher=USDA Wildlife Services |accessdate=2012-12-29 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141009122127/http://lib.colostate.edu/research/agnic/starlings.html |archivedate=2014-10-09}}</ref>
A seregélyeket behurcolták például Ausztrália egyes területeire, vagy Észak-Amerikába, ahonnan a nemzetség többi faja teljesen hiányzik, és ezáltal hatással lehetnek a helyi madárfajokra, mivel versenytársat jelentenek a helyi fajok számára. A ''[[Poecile]]'' nemzetség tagjait, a [[csuszkafélék]]et, a [[harkályfélék]]et, az [[északi bíborfecske|északi bíborfecskék]] és egyéb [[fecskefélék]]et érinti a seregélyek betelepítése.<ref name="wdfw.wa.gov">{{cite web |url=http://wdfw.wa.gov/living/starlings.html |title=Starlings |accessdate=2013-01-02 |author=Link, Russell |work=Living with Wildlife |publisher=Washington Department of Fish and Wildlife}}</ref><ref name= fan>Federation of Alberta Naturalists (2007) p. 374.</ref> Ausztráliában a seregélyek versenytársat jelentenek a [[Pennant-papagáj]]oknak és a [[rozellapapagáj]]oknak.<ref name=Pell>{{cite journal | last1= Pell| first1= A S| last2= Tidemann | first2= C R| year= 1997| title=The impact of two exotic hollow-nesting birds on two native parrots in savannah and woodland in eastern Australia | journal= Biological Conservation | volume= 79 | issue = 2/3 | pages= 145–153 | url =http://www.indianmynaaction.org.au/documents/Pell_Tidemann_myna_impacts1997.pdf | doi =10.1016/S0006-3207(96)00112-7}}</ref> A helyi fajok csökkenésében játszott szerepe miatt, valamint a mezőgazdaság számára okozott károk miatt a seregély szerepel a [[Természetvédelmi Világszövetség]] [[Globálisan invazív fajok listája|globálisan invazív fajok listáján]].<ref>{{cite web |title=100 of the World's Worst Invasive Alien Species |work=Global Invasive Species Database |publisher=Invasive Species Specialist Group, [[IUCN]] |url=http://www.issg.org/database/species/search.asp?st=100ss&fr=1&str=&lang=EN |accessdate=2013-04-25}}</ref>
 
A nagy csapatokban lecsapó seregélyek komoly pusztítást képesek okozni a gyümölcsösökben, szőlőültetvényeken. Szívesen elfogyasztják a [[szőlő]], az [[őszibarack]], az [[olajfa (növényfaj)|olajfa]], a [[ribiszke]], vagy a [[paradicsom (növényfaj)|paradicsom]] terméseit. A friss vetéseket is képesek kitúrni csőrükkel a földből, valamint a csírázó magvakat is elfogyasztják.<ref name=pestnote/><ref name=feareconf>{{Cite conference | first = Chris J | last = Feare |author2=Douville de Franssu, Pierre|author3=Peris, Salvador J | title = The starling in Europe: multiple approaches to a problem | work = Proceedings of the Fifteenth Vertebrate Pest Conference | pages =83–88 | publisher = University of California, Davis | year = 1992| location = Davis}}</ref> Az ürülékük alapján feltehetően fogyasztanak állateledelt és elszórt magvakat is. Ausztrália keleti részén úgy tartják, hogy az ''Asparagus asparagoides'', valamint a [[szeder]] és a ''Chrysanthemoides monilifera'' magjait a seregélyek terjesztik.<ref name = aws>{{cite web | title= Starlings: a threat to Australia's unique ecosystems | url= http://awsassets.wwf.org.au/downloads/sp061_fs_starling_03aug06.pdf | publisher= Threatened Species Network | accessdate = 2013-01-10}}</ref> Az Egyesült Államokban évente mintegy 800 millió dollárnyi kárt okoz e madárfaj a mezőgazdaságnak.<ref name = colostate/> Dél-Afrikában nem tartják a mezőgazdaság számára kártékony madárnak a seregélyeket annyira, mint amennyire az Amerikai Egyesült Államokban.<ref name=iziko>{{cite web |url=http://www.biodiversityexplorer.org/birds/sturnidae/sturnus_vulgaris.htm |title=Sturnus vulgaris (Common starling, Eurasian starling, European starling) |work =Biodiversity Explorer|publisher =IZIKO, Museums of Cape Town |accessdate=2012-12-30}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Seregély”