„Budai Várnegyed” változatai közötti eltérés

Mátyás korában így írnak a várról: {{rquote|100%||Tanúsítják Zsigmond király pompaszeretetét az ő nagyszerű épületei, kivitt azok, melyeket 'Badán emelt. A királyi várban templomot is alapitott, melyet Szent Zsigmondnak szentelt, egyszersmind a hajdankorra emlékeztető palotát építette, körülvette fallal és portikusszerü oszlopcsarnokkal tette széppé és kellemessé. A vár közepe tájára egy tornyot alapozott, amely két udvarra tekint, a várudvart pedig elzárta két erős fallal, közötte mély árokkal. Sajnos, hogy a király meghalt, mielőtt müvét befejezhette volna.'''''|Antonio Bonfini, itáliai történetíró<ref name=várak>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 103. oldal. {{ISBN|978-963-357-649-6}}</ref>}}

A palota az [[1578]]-as és az [[1686]]-os lőporrobbanás során pusztult el. A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült.

 

[[1525]]. május 11-én a városban néhány napos zavargás tört ki. Egy évvel később [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízta. [[1526]]. szeptember 12-én a [[mohácsi csata]] után [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] szultán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult. Október 31-én a mohácsi csatavesztés után a várat [[I. János magyar király|Szapolyai János]] [[erdélyi vajda]] szállta meg. 1527 júliusában [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] osztrák főherceg, magyar király kezére került. [[1529]]. szeptember 3-án [[I. János magyar király|I. (Szapolyai) János király]] török katonai segítséggel [[Buda ostroma (1529)|visszafoglalta]].

 

[[1684]]. július 10-én megkezdődött [[V. Károly lotaringiai herceg|Károly lotaringiai herceg]] és [[II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem|Miksa Emánuel bajor választófejedelem]] által vezetett [[Buda ostroma (1684)|első ostrom]] a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták. [[1686]]. június 24-én megkezdődött a vár Lotaringiai Károly és Miksa Emánuel által vezetett [[Buda visszafoglalása|második, sikeres ostroma]]. 1686. [[szeptember 2.|szeptember 2]]-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. A várban szabad rablás kezdődött, tűzvész pusztított, a lakosságot lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. Német lakosságot telepítettek be.

[[1849]]. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után [[Görgei Artúr]] tábornok honvédseregei [[Buda ostroma (1849)|elfoglalták a várat]] a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a [[Várkert Bazár]], lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.