„Mongólia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9)
a →‎Történelem: 1 link korr. + 1 redundáns link megszüntetve
118. sor:
A birodalom szétesése után [[1634]]-től Mongólia fokozatosan mandzsu-kínai uralom alá került, és az országban elterjedt a [[buddhizmus]] [[tibet]]i irányzata. A 250 éves [[mandzsuk|mandzsu]] elnyomás után [[1911]]-ben Külső-Mongólia, [[Tibet]]tel egyidőben függetlenedett Kínától. Tibet és Mongólia ekkor [[Mongólia és Tibet barátsági és szövetségi szerződése|kölcsönös barátsági és szövetségi szerződést]] kötöttek, de azt sem a nagyhatalmak, sem Kína nem ismerte el. Az [[oroszország]]i [[1917-es októberi orosz forradalom|Nagy Októberi Szocialista Forradalom]] után [[1919]]-ben Kína megtámadta és elfoglalta Mongóliát.
 
A kínai megszállást követően zűrzavar uralkodott el az országban. Az Ázsiai Lovashadosztály élén [[Roman Fjodorovics Ungern-Sternberg|Ungern báró]] [[1920]]-ban betört az országba, és az elmozdított [[Bogdo Kán]] megsegítésére sietett. Győzelmeinek köszönhetően elűzték a kínaiakat, és rövid időre [[1921]]. [[március 13.|március 13]]-án kikiáltották a független monarchiát. Az Ungern kán néven is elhíresült fehérorosz anarchista hadseregét a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] megsemmisítette. Ezek után a monarchia pártolói alulmaradtak a [[Szovjetunió]] által támogatott mongol kommunistákkal folytatott küzdelmekben, és [[1924]]-ben kikiáltották a [[Mongol NépköztársaságotNépköztársaság]]ot.
 
A Mongol Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A mérsékelt politikusok háttérbe szorultak, majd [[1936]]-ban a [[Mongol Forradalmi Néppárt]] vezetője, [[Horlógín Csojbalszan]] került Mongólia élére. Hogy hatalmát megszilárdítsa, [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálint]] követve tisztogatásba kezdett, és egy kivétellel minden [[tibeti buddhizmus|lámaista]] [[kolostor]]t felszámolt. A tisztogatások és a lámák tömeges kivégzésekkivégzése körülbelül 25-30 000 ember életét követelték.
 
1936-ban Mongólia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően a [[második világháború]] elején, [[1939]]-ben elhárították [[Japán]] támadását a [[Halhin-goli csata|halhin-goli csatában]]. [[1945]]-ben a szovjet csapatok Mongóliát használva kiindulópontul [[Belső-Mongólia Autonóm Terület]] területén (amely ma is [[Kína]] része) megtámadták a japán csapatokat. A kialakult helyzetet kihasználva Mongólia rákényszerítette a [[Kínai Köztársaság]]ot Külső-Mongólia függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt (melyet a később megalakult [[Kína|Kínai Népköztársaság]] is elfogadott).
 
Csojbalszan [[1952]]. január 26-i halála után [[Jumdzságín Cedenbal]] került hatalomra. Cedenbal [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Hruscsovot]] követte, aki elítélte [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] személyi kultuszát, így Mongóliában is hanyatlott az előző vezető, Csojbalszan népszerűsége. Szakítottak a háborús politikával, és megújították nemzetközi kapcsolataikat [[Észak-Korea|Észak-Koreával]] és Kelet-Európával. Mongólia [[1961]] óta az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] tagja. 1984-ben Cedenbal súlyosan megbetegedett, ezért nyugdíjazták, utódja [[Dzsambin Batmönh]] lett.
 
[[1990]]-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990. [[július 29.|július 29-én]] tartották, amelyet a már működő több párt közül elsöprő többséggel a Forradalmi Néppárt nyerte meg. [[1992]]-ben elfogadták az új [[alkotmány]]t, ami eltörölte a népköztársaságot, [[1991]]-től az ország hivatalos neve Mongol Köztársaság.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mongólia