Wikipédia

„Kelta vallás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[File:Celtic expansion.PNG|thumb|260px|A kelták által megszállt területek<br>sötétzöld – korai elterjedtségük [[i. e. 500]],<br> világoszöld – legnagyobb elterjedtségük [[i. e. 300]])]]
A '''kelta vallás''' a Krisztus[[kereszténység]] elterjedése előtti évszázadokban az Európa jelentős részét és Kis-Ázsiát megszállva tartó [[Indogermán nyelvcsalád|indogermán]] eredetű [[Kelták|kelta]] törzsek főleg római és keresztény írók közlései által, továbbá különféle régészeti és irodalmi emlékek alapján megismert hitvilága.
 
A vaskori kelta népek történelme a történészek számára számtalan rejtélyt jelent, ami természetesen a kelta vallás esetében sem lehet másként. Az őstörténet földműveseinek természetimádó vallási elképzelései továbbéltek a kelták között is, akiknek a mitológiájában aegyik legfontosabb téma volt a termékenység, a természeti jelenségek okainak keresése és a halál.<ref>[http://epa.oszk.hu/01800/01865/00004/pdf/ Helynévtörténeti Tanulmányok 8. (2012.) Bölcskei Andrea: A kelta vallásosság helynévi nyomai a Brit-szigeteken], epa.oszk.hu</ref> Az ősi nép vallása a [[kereszténység]] elterjedése előtti évszázadokban az [[Európa]] jelentős részét és Kis-Ázsiát megszállva tartó indogermán eredetű [[Kelták|kelta]] törzsek, főleg római és keresztény írók közlései által, továbbá különféle régészeti és irodalmi emlékek alapján részlegesen megismert hitvilága. Tudjuk, hogy a kelták hittek a [[lélekvándorlás]]ban, abban, hogy az emberi lélek a halál után az egyik emberből a másikba vándorol. A halott-kultuszt a papság, a [[druida|druidák]] irányították. Ők voltak a titkos vallási tanok őrzői, az ifjúság nevelői és ők szolgáltattak igazságot is. Az írott római források szerint a vallási szokásaik kegyetlenek voltak: gyakori volt a jóslással összekötött emberáldozat. Erre azonban meggyőző régészeti bizonyítékot még nem találtak. {{refhely|Gecse Gusztáv}} <ref>[https://books.google.hu/books?id=UViEbWQOSd0C Lewis Spence: The Magic Arts in Celtic Britain, 1999]</ref><ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/1988-2/vallasok-2003/mitologiak-204F/kelta-german-mitologia-2060/?list=eyJxdWVyeSI6ICJrZWx0YSB2YWxsXHUwMGUxcyJ9 Tények Könyve,1988, Vallások MITOLÓGIÁK Kelta, germán mitológia], arcanum.hu</ref><ref>[https://www.astronet.hu/tenyek-talanyok/tudomany/kelta-mitoszok-druida-hagyomanyok-39125/ Kelta mítoszok, druida hagyományok], astronet.hu</ref>
 
A kelta vallás a [[kereszténység]] európai elterjedése során fokozatosan elhalt, nyomai azonban népi hiedelmekben és a szentek kultuszában fennmaradtak.
18. sor:
 
Nézetük szerint a szellemek és istenek tevékenysége ott figyelhető meg, ahol a dolgok megszokott rendje megszakad, megváltozik. Az istenek és szellemek csak akkor avatkoznak a dolgok megszokott és természetes rendjébe, ha az emberek (''ill. közülük egyesek'') ezt a rendet erőszakosan megbolygatják. {{refhely|Hahn István}}
 
dr. Előd istván ''Vallás és egyház katolikus szemmel'' című műve szerint, a vaskori kelták sok helyen óriási kőoszlopok, ''[[menhir]]ek''{{wd|Q193475}} közelében mutattak be áldozatokat, egyes feltételezések szerint abban a hitben, hogy a kő tetején megjelennek majd a holtak szellemei és a különféle áldozati adomámyokat a hitük szerint ott is veszik át. A ''menhir'' egy kelta szó, amelynek jelentése: magas kő. A kelták által lakott területeken öbb ezer menhir látható ma is. Szabályos alakzatban, többnyire körkörösen helyezték el a menhireket. A kelta papok ezeket az építményeket szentélyként használhatták.<ref>[https://www.unitas.hu/sites/default/files/elod_istvan_vallas_es_egyhaz.pdf dr. Előd istván: Vallás és egyház katolikus szemmel], unitas.hu</ref> Körülbelül [[I. e. 5. évezred|i. e. 4700]] táján kezdődött az a gyakorlat, hogy az élők a halottaik sírjai fölé hatalmas köveket kezdtek állítani. Északnyugat Írországban, a [[Knocknarea]]{{wd|Q1777377}} félszigeten van ''Cheathrú Mhór'' ([[Carrowmore]]{{wd|Q260398}} a sok kő földje, a világ legrégebbi [[Megalitok Írországban|megalitikus]] temetője amelyben, ma is áll mintegy 40, hamvasztásos sírok fölé emelt dolmen, folyosós sír és kőkör. <ref>[http://mek.oszk.hu/14100/14173/14173.pdf Kovács Nemere: Egyetemes vallástörténet ], mek.oszk.hu</ref> Egyes elméletek szerint a kőkörök bekerítettségük miatt elzárt, szent területként funkcionáltak, míg a kősorok voltak a hozzájuk vezető szent utak, amelyeken feltehetően ünnepi menetek vonultak. Ír-kelta-brit-angolszász mondák, amelyek sokkal későbbiek [[Stonehenge]]-t is a druidák vallásához kötik. Azonban Ronald Hutton szerint az ősi druidákról ismert forrás olyan kevés és megbízhatatlan, hogy szinte semmit nem lehet mondani róluk.<ref>Hutton, Ronald, ''The Druids'' (London: Hambledon Continuum, 2007 pp.3-5</ref>▼
{{fő|Megalitikus kultúrák|Carnaci kősorok|Brú na Bóinne}}
 
[[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]] görög történetíró leírása szerint, amikor egy kelta sereg benyomult [[Delphoi]] jóshelyére, és vezérük, Brennus meglátta ott az ércből-márványból faragott istenszobrokat, nevetett azon, hogy a görögök az isteneket emberi alakban képzelték el. Ebből az anekdotából legalább két dolog derül ki: a kelták körében (még) nem alakult ki az ember alakú, [[Antropomorfizmus|antropomorf]] istenek képzete; másodszor az, hogy a kép nélküli (anikonikus) kultuszt már tudatosan szembeállították a képszerű istenfogalommal, tudatában voltak vallásuk e sajátos vonásának: tehát rendelkeztek valamelyes [[teológia]]i elmélettel is. {{refhely|Hahn István}}
61 ⟶ 58 sor:
Igen szoros kapcsolat fűzte őket a fákhoz. A ligetek és az erdők, ahol temérdek szent növény nőtt, a bennük található fák energiája szempontjából is fontos volt. A [[Tiszafafélék|tiszafá]]t és különösen a [[Tölgy|tölgyfá]]t nagy tiszteletben tartották, bár mindegyik őshonos növény – galagonya, mogyoró, szilfa, bükkfa és a többi – nagy fontosságú volt, és szükség estén lehetett hozzá folyamodni áldásért. {{refhely|David Douglas}}
{{lásd|kelta fakultusz}}
 
▲dr. Előd istván ''Vallás és egyház katolikus szemmel'' című műve szerint, aA vaskori kelták sok helyen óriási kőoszlopok, ''[[menhir]]ek''{{wd|Q193475}} közelében mutattak be áldozatokat, egyes feltételezések szerint abban a hitben, hogy a kő tetején megjelennek majd a holtak szellemei és a különféle áldozati adomámyokatadományokat a hitük szerint ott is veszik át. A ''menhir'' egy kelta szó, amelynek jelentése: magas kő. A kelták által lakott területeken öbb ezer menhir látható ma is. Szabályos alakzatban, többnyire körkörösen helyezték el a menhireket. A kelta papok ezeket az építményeket szentélyként használhatták.<ref>[https://www.unitas.hu/sites/default/files/elod_istvan_vallas_es_egyhaz.pdf dr. Előd istván: Vallás és egyház katolikus szemmel], unitas.hu</ref> KörülbelülEgyes elméletek [[I. e. 5. évezred|i. e. 4700]] táján kezdődött az a gyakorlat, hogy az élők a halottaik sírjai fölé hatalmas köveket kezdtek állítani. Északnyugat Írországban,szerint a [[Knocknarea]]{{wd|Q1777377}}Megalitikus félszigeten van ''Cheathrú Mhór'' ([[Carrowmore]]{{wdkultúrák|Q260398}}megalitikus aeredetű sok kő földje, a világ legrégebbi [[Megalitok Írországban|megalitikuskőkörök]] temetője amelyben, ma is áll mintegy 40, hamvasztásos sírok fölé emelt dolmen, folyosós sír és kőkör. <ref>[http://mek.oszk.hu/14100/14173/14173.pdf Kovács Nemere: Egyetemes vallástörténet ], mek.oszk.hu</ref> Egyes elméletek szerint a kőkörök bekerítettségük miatt elzárt, szent területként funkcionáltak, míg a kősorok voltak a hozzájuk vezető szent utak, amelyeken feltehetően ünnepi menetek vonultak. Ír-kelta-brit-angolszász mondák, amelyek sokkal későbbiek, [[Stonehenge]]-t is hozzákötik a [[Druida|druidák]] vallásához kötik. Azonban Ronald Hutton szerint az ősi druidákról ismert forrás olyan kevés és megbízhatatlan, hogy szinte semmit nem lehet e tekintetben mondani róluk.<ref>Hutton, Ronald, ''The Druids'' (London: Hambledon Continuum, 2007 pp.3-5</ref>
 
== Naptár, ünnepek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kelta_vallás”