„Céh” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A céhek szervezete: ünnepeken, körmeneteken stb. |
|||
19. sor:
A céh hatáskörén túlmenő kérdésekben az engedélyező hatóság döntött. A céh döntései elleni fellebbezéseket az állandó állami ellenőrző szerv bírálta el — Magyarországon 1805 után a [[komisszárius]] (biztos) volt. A római katolikus egyházhoz kötődő céhek a [[plébániatemplom]]ban [[oltár]]t állítottak a céh [[védőszent]]jének.
== A
=== A tagok ===
A két alapmonopólium (nyersanyag-felvásárló, termékértékesítő) megszerzése után a céhek szervezete és belső szabályrendszere meglepően hasonlóan fejlődött ki egész Európában
Szervezetük hierarchikus volt. Tagjaik között megkülönböztették a [[mester]]eket, a [[legény (céh)|legény]]eket és az [[inas]]okat; a céh élén állott a céhmester, a céh elöljáróságában rajta kívül még néhány mester és egy vagy két öreglegény ült.
Az iparűzés szabadságát saját érdekeiknek megfelelően korlátozták. Kimondták, hogy csak azon mesterek űzhetnek valamely ipari foglalkozást, kereskedelmi tevékenységet, akik a céh tagjai közé tartoznak. Szigorúan korlátozták a céhhez tartozó mesterek számát. A céh tagjai olyan, csak jó hírű mester, [[kereskedő]] kerülhetett, aki a szakmai jártasságát bizonyította. Szigorúak voltak a kiképzés, az inaskodás, legénykedés, vándorlás, próbaidő szabályai. A mesterré válás feltétele egy [[mestermunka]] elkészítése volt. A céhek védték saját üzleti érdekeiket és iparkodtak foglalkozásuk tökéletesítésére, a legényeknek ezért általában előírták, hogy vándorlegényként külországokban is gyakorlatot szerezzenek. Alkalmanként meghatározták, hogy egy-egy céh tagjai mely vidékek számára dolgozhatnak és megszabták az egyes készítmények árát és minőségét. Ehhez szabályozták a gyártási eljárásokat, garantálták a szakszerű munkát, fejlesztették a kézműipari technikákat, és mindezek eredményeként gyakran művészi színvonalú tárgyakat állítottak elő.
29 ⟶ 31 sor:
A céhek által évszázadok alatt kialakított szabályrendszerek az alapjai az [[ipari kamara|ipari]] és [[kereskedelmi kamara|kereskedelmi kamarák]] tevékenységének, a [[védjegy]] és a [[szabadalom]] védelmének.
* részt kellett venniük bizonyos egyházi ünnepeken (úrnapi, húsvéti [[körmenet]]eken stb.),
* el kellett mondaniuk a céh szabályzatában meghatározott számú misét,
35 ⟶ 37 sor:
Az ünnepeken, körmeneteken stb. a céh tagjai együtt, megfelelő ünnepi öltözékben, a [[céhzászló|céh zászlaja]] alatt jelentek meg.
=== Szervezeti felépítése ===
* A céh feje a [[céhmester]] volt;
* helyettese pedig az alcéhmester, akit másként [[kulcsosmester]]nek is neveztek, mert ő őrizte [[céhláda]] második kulcsát.
* Kettejük intézkedéseinek formaságaira a [[céhjegyző]] (nótárius) ügyelt. Ő tartotta rendben a céh iratait, vezette feljegyzéseit.
* A [[legény (céh)|legény]]ek irányítója és egyúttal gondviselője a [[dékány]] (dékán), más néven atyamester volt.
* Egyes céhekben a műhelyeket, a termékeket, a munkakörülményeket [[bejárómester]]ek (mívlátómesterek) ellenőrizték.
* Ugyancsak egyes céhekben a legutoljára belépett mester, a [[szolgálómester]] feladata volt a [[céhbehívótábla|behívótábla]] felmutatásával (a jogosultakat végiglátogatva) összehívni a [[céhgyűlés|céh gyűlését]], kirendelni a tagokat a kötelezően látogatandó egyházi szertartásokra stb.
A mesterek szigorúan meghatározott számú személyzetet, egy-két inast és legényt tarthattak.
== Céhek Magyarországon ==
| |||