„Szeleta-kultúra” változatai közötti eltérés

A korai felső-paleolitikum levéleszközös kultúrája [[Közép-Európa|Közép-Európában]], amely kb. 45 ezer évvel ezelőtt jelent meg, s egyes feltételezések szerint a kultúra fennállásának végén (kb. 22 ezer évvel ezelőtt) kortársa lehetett a [[Gravetti kultúra|Gravettien kultúrának]]. Így az [[Aurignacien]] kultúrával is együtt élt egy ideig<ref name="Őskori">Őskori emlékek és gyűjtemények Magyarországon. Archaeolingua. 2008. Szerk.ː Jerem Erzsébet és Mester Zsolt. 253. o.</ref>. A tízkötetes ''Magyarország története'' első kötetének 2. fejezetében [[Gábori Miklós]] a nemzetközi őstörténet által egyetlen magyarországi lelőhelyről elnevezett kultúraként említi a '''szeleta-kultúrát'''.<ref name="tízkötetes">Gábori Miklós: A régibb kőkor Magyarországon. In: Magyarország története I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.</ref> A szeleta-kultúra a magyarországi Északi-középhegységhez tartozó [[Bükk-vidék]] területén alakult ki.<ref name="tízkötetes"/> A műveltség legjellemzőbb eszközei a kétoldali megmunkálású hegyek, – a fiatal fázisban – babérlevél alakú lándzsahegyek. Ezek készítésében a Szeletien kultúra a középső-paleolitikum idején Közép-Európában élt [[Micoquien]] (kiejtéseː mikokien) kultúra technológiai hagyományait folytatja<ref name="Őskori"/>. Az alsó-kultúrréteg radiokarbon vizsgálattal megállapított dátuma {{szám|41700}} évvel ezelőtti. Gábori Miklós jelzi, hogy az alsó réteg még középső-paleolitikumi is lehet. A jellegzetes babérlevél alakú lándzsahegyeket a felső rétegben találták.<ref name="tízkötetes"/> A felső réteg radiokarbon dátuma: {{szám|32580}} év.<ref name="tízkötetes"/> A kultúra lelőhelyei a Bükk hegység keleti részén találhatók (a [[Balla-barlang]] és a [[Diósgyőrtapolcai-barlang]]).<ref name="tízkötetes"/> A típuslelőhely a Miskolc város határában található [[Szeleta-barlang]].<ref>Ringer Árpád – Mester Zsolt: A Szeleta-barlang 1999-2000. évi régészeti revíziójának eredményei</ref>