„Űrszemét” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
8 forrás archiválása és 5 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
10. sor:
A világűrben mozgó [[hulladék]]ok nagy veszélyt jelentenek a [[Föld]] körül keringő objektumokra. 1957-ben juttatták Föld körüli pályára az első mesterséges holdat, a [[Szputnyik–1]]-et, és azóta becslések szerint mintegy 600 ezer 1 cm-nél nagyobb méretű tárgy került a világűrbe, az ennél kisebbek száma pedig milliós nagyságrendű.<ref>Az űrben lebegő tárgyak száma napról napra változik.</ref> Az űrszemét egy része nagy tömegű alkatrészekből áll, így a hordózórakéta-fokozatok, vagy műholdak elérhetik a 2 és 10 tonna közötti tömeget is.<ref>{{cite web|url=http://ng.hu/nyomtathato.php?act=napi&id=13678|title=Az űrszemét problémája|accessdate=2009-09-22}}</ref> A világűrben működő űreszközökre egy kisebb méretű tárggyal való összeütközés is katasztrofális hatással lehet, hiszen a becsapódás sebessége elérheti a 10 km/s sebességet is, vagyis a 36 000 km/órát. Az űrállomások a világűrben 300–400 km magasságban tartózkodnak, ebben a térségben különösen veszélyes ezeknek a tárgyaknak a kontroll nélküli mozgása, mégis a legnagyobb veszélyt a 800–1500 km-es zónában mozgó objektumok jelentik, mert itt a földmegfigyelő holdak keringenek. Az [[Egyenlítő]] fölött 36 ezer km magasságban húzódó, távközlési és meteorológiai célokra használt [[geostacionárius pálya]] is nagyon túlzsúfolt, az ütközések veszélye nagy, úgynevezett „kozmikus dugók” alakulhatnak ki.
Az orosz irányító központ számos esetben módosította a [[Nemzetközi Űrállomás]] pályáját, hogy elkerüljenek egy-egy keringő hulladékdarabot vagy kedvezőbb feltételeket teremtsenek egy űrhajó dokkolásához.<ref>[http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/18/08/Hat_kilometerrel_megemeltek_az_urallomas_palyajat.aspx Hat kilométerrel megemelték az űrállomás pályáját]{{Halott link|url=http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/18/08/Hat_kilometerrel_megemeltek_az_urallomas_palyajat.aspx |date=2018-11 }}</ref><ref name="origo.hu">[http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20120113-urszemet-miatt-modositjak-a-nemzetkozi-urallomas-palyajat.html Űrszemét miatt módosítják a Nemzetközi Űrállomás pályáját]</ref>
== Kozmikus környezetvédelem ==
A világűr környezetének védelméhez hozzátartozik a kihelyezett eszközök (műholdak, űrállomások) biztonságos üzemeltetése, a szennyezés megelőzése és a kozmikus hulladék eltávolítása, megsemmisítése. Ennek érdekében nemzetközi jog szabályozza<ref>{{cite web|url=http://jura.ajk.pte.hu/cikkek.php?cikk=22&oldal=6|title=A világűrjog néhány alapkérdése az ezredfordulón|last=Gál
A munkában aktívan részt vállaló szervezetek: Nemzetközi Világűrjogi Intézet (International Institute of Space Law, IISL),<ref>{{cite web|url=http://www.iislweb.org/|title=International Institute of Space Low|accessdate=2009-09-22}}</ref> Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF),<ref>{{cite web|url=http://www.iafastro.org/|title=International Astronautical Federation|accessdate=2009-09-22}}</ref> Világűr Békés Felhasználásának Bizottsága (General Assembly’s Committee on the Peaceful Uses of Outer Space, COPUOS), az ENSZ Világűrrel Kapcsolatos Ügyek Irodája (OSA).
== Emlékezetes esetek ==
Az első amerikai űrséta ([[Gemini–4]]) során [[Edward White]] elhagyott egy fél pár kesztyűt. A kesztyű egy hónapon keresztül 28 000 km/h sebességgel keringett a [[Föld]] körül.<ref>{{cite web|url=http://www.blathy.hu/tananyag/kornyezetszennyezes.pdf|title=A környezetszennyezés rövid története|accessdate=2009-09-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20091229032141/http://www.blathy.hu/tananyag/kornyezetszennyezes.pdf#|archivedate=2009-12-29}}</ref>
1979 júliusában a 77 tonnás [[Skylab-program|Skylab]] űrállomás a Föld atmoszférájába történő visszatérésekor az Indiai-Óceán délkeleti részén és Nyugat-Ausztrália egyes részein szórta szét darabjait, az alkatrészek közül nem minden zuhant a földre, hanem továbbra is alacsony pályán keringett.<ref>{{cite web|url=http://www.sat.hu/read.php?id=1611|title=A műholdak „halál utáni” élete|accessdate=2009-09-22}}</ref>
23. sor:
2006-ban [[Suni Williams]] egy Expedition-14 keretében egy űrséta alkalmával veszítette el Kodak DCS 760 fényképezőgépét, a kamerát rögzítő csavar kilazult annak ellenére, hogy többször megragasztották.<ref>{{cite web|url=http://www.nasaspaceflight.com/2006/12/spacewalk-success-array-retracted/|title=Spacewalk success – array retracted|accessdate=2009-09-22}}</ref>
2008 novemberében egy egész szerszámtáska szabadult el az STS-126 küldetése során, a táskát Magyarország területén is megfigyelhették a csillagászok. 2009. augusztus 3-án magyar idő szerint délután 3 óra körül lépett a Föld légkörébe és a Csendes-óceán felett semmisült meg.<ref>{{cite web|url=http://ismeret.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=58369|title=Az elveszett szerszámtáska és társai az űrben|accessdate=2009-09-22}}{{Halott link|url=http://ismeret.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=58369 |date=2018-11 }}</ref>
2011 júniusában a Nemzetközi Űrállomás legénységének kellett a biztonság kedvéért átszállni az űrhajókba és felkészülni a menekülésre egy űrszemét miatt, amely végül 250 méterrel az űrállomás mellett haladt el.<ref name="origo.hu"/>
34. sor:
2005 januárjában a US Space Surveillance Network (Amerikai Világűrmegfigyelő Hálózat) munkatársai élő adásban nézték végig, ahogy egy 31 éves amerikai rakéta maradványai ütköztek frontálisan egy 2000-ben felbocsátott kínai rakéta harmadik fokozatával.<ref>{{cite web|url=http://www.epa.oszk.hu/01200/01221/00033/pdf/00033.pdf|title=Kinek a szemét zavarja az űrszemét?|accessdate=2009-09-22}}</ref>
2009. február 10-én, a [[Szibéria]] felett 790 km magasan keringő műholdas kereskedelmi mobil távközlési rendszer részeként üzemelő [[Iridium (műhold)|Iridium műhold]] ütközött a Kozmosz-2251 műholddal, amely már egy évtizede használaton kívül van. Az amerikai megfigyelőhálózat mérései alapján a két összeütköző műhold kb. 600 darabra esett szét.<ref>{{cite web|url=http://the-online.hu/erdekessegek/reszletek/1089_urbeli_szemethalmazok/|title=Űrbeli szeméthalmazok|accessdate=2009-09-22}}{{Halott link|url=http://the-online.hu/erdekessegek/reszletek/1089_urbeli_szemethalmazok/ |date=2018-11 }}</ref>
== Ellenőrzésük ==
A '''[[NORAD]]''' (North American Aerospace Defense Command), az Egyesült Államok világűrmegfigyelő rendszere szolgáltatta az első adatokat az űrszemét mozgásáról. A [[NASA]] 2002-ben új űrszemét-figyelő rendszert vezetett be az alacsony Föld körüli pályán 200 és 2000 km között mozgó tárgyak megfigyelésére az ORDEM2000-et.<ref>{{cite web|url=http://www.orbitaldebris.jsc.nasa.gov/model/engrmodel.html|title=Orbital Debris Engineering Models|accessdate=2009-09-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090825063310/http://orbitaldebris.jsc.nasa.gov/model/engrmodel.html#|archivedate=2009-08-25}}</ref> Az űrszemét megfigyelése az űrutazások gyakoribbá válása miatt létfontosságúvá vált, ezért az USA (NASA) és Oroszország (RKA) mellett egy európai megfigyelő rendszert is létre kívánnak hozni és katalogizálni az összes világűrben keringő objektumot.
Európában 2005 óta tartanak űrszemét-konferenciákat, a legutolsó 2009. március 30. és április 2-a között megrendezett darmstadti konferencia<ref>{{cite web|url=http://www.congrex.nl/09a03/2nd_Announcement.pdf|title=Fifth European Conference on Space Debris|accessdate=2009-09-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130729111554/http://www.congrex.nl/09a03/2nd_Announcement.pdf#|archivedate=2013-07-29}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.lanchidradio.hu/eur%C3%B3pa_sem_akar_kimaradni_az_%C5%B1rszem%C3%A9t_k%C3%A9mlel%C3%A9s%C3%A9b%C5%91l_20090403|title=Európa sem akar kimaradni az űrszemét kémleléséből|accessdate=2009-09-22}}</ref> kiemelt témája a megelőzés és a már meglévő űrszemétdarabok felismerése és követése. A megelőzés során lassítani kell újabb testek űrszemétté válását. A javaslatok szerint bizonyos zónákra korlátoznának űrbeli tevékenységeket, illetve léteznének korlátozottan használható és tiltott területek is. A kiemelt védett zónákba sorolják a 2000 kilométernél alacsonyabban húzódó pályákat, és a 34 786 km és a 36 786 km közötti magasságú geoszinkron útvonalak közül azokat, amelyek az egyenlítői sík „fölött”, vagy „alatt” 15 fokkal húzódnak.
A meglévő űrszemétdarabok nyomon követésére született egy javaslat, miszerint Európában egy önálló radar- és optikai alapú űrszemét-felderítő, valamint űrszemétkövető rendszert (Space Situational Awareness, SSA) kell kifejleszteni, ahol a földfelszíni észlelőműszereken kívül Föld körül keringő műholdakra telepített detektorok is figyelik az objektumokat. Az európai SSA-képességek kialakításáért az [[Európai Űrügynökség]] (ESA) felelős. A terv első, előkészítő fázisa az 50 millió eurós költségvetésű SSA Preparatory Programme, melyet az ESA miniszteri szintű tanácsa 2008 novemberében fogadott el, végrehajtására pedig a 2009–2011-es időszak állt rendelkezésre. Az első fázis magában foglalja a már létező európai berendezések és intézmények összehangolását. A második fázis a teljes értékű működő rendszer megvalósítása, melyre a tervek szerint a 2012–2019 között kerül sor. A rendszerbe be kívánják építeni a már ma is működő franciaországi GRAVES rendszert, a Nagy-Britanniában Flyingdales mellett működő, valamint a Németországban telepített FGAN radart.
50. sor:
A japán Nitto Seimo,<ref>[http://english.nittoseimo.co.jp/22/48/ Nitto Seimo Co.]</ref> halászhálókat gyártó cég kifejlesztett egy speciális, űrszemetet befogó eszközt, melyet a [[H–II Transfer Vehicle|Kounotori 6]] teherűrhajó szállított a [[Nemzetközi Űrállomás]]ra. Az eszköz egy 700 m hosszú pányva, melyet az űrhajó vontat maga után. Ez az alumíniumból és acélsodronyból álló háló lelassítja a befogott űrszemetet, amely azután a [[belépés a légkörbe|légkörbe érkezve]] megsemmisül.<ref>{{cite web | url =https://www.bloomberg.com/graphics/2016-asia-space-race/netting-space-junk.html| title =106-Year-Old Fishing Net Maker May Have Space Junk Solution| publisher = bloomberg.com|date = 2016-11-29|accessdate =2016-12-10 }}</ref> Az első befogásra tett kísérlet 2017. január 28-án történt, azonban a küldetés nem sikerült. A próbatest befogása után nem sikerült a próbatestet elengednie a szerkezetnek, majd mikor végül sikerült, a kábel kiengedése ütközött nehézségekbe. Mivel a teherűrhajó csak megadott ideig tartózkodhatott az űrben, a kísérleteket meg kellett szakítani. Az űrhajót a Csendes-óceán déli része fölé irányították, ahol a légkörbe érve megsemmisült.<ref>[http://www.urvilag.hu/japan_a_vilagurben/20170207_a_japan_teherurhajo_vege A japán teherűrhajó vége]</ref>
Egy angol cég kifejlesztett egy miniatűr műholdat, a Snap–1-et<ref>{{cite web|url=http://www.spaceandtech.com/spacedata/logs/2000/2000-033b_snap-1_sumpub.shtml|title=Surrey Nanosatellite Applications Platform|accessdate=2009-09-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080704053930/http://www.spaceandtech.com/spacedata/logs/2000/2000-033b_snap-1_sumpub.shtml#|archivedate=2008-07-04}}</ref> (Surrey Nanosatellite Applications Platform), amely összegyűjti és a [[sztratoszféra]] szélére tolja az űrközi szemetet, amely aztán a Föld sűrűsödő légkörébe érve elég; bár alkalmanként előfordul, hogy egy-egy űrhulladék visszatér a Földre (átlagosan napi egy darab).
Drasztikusabb megoldás, és a [[Radioaktivitás|radioaktív]] sugárzást kibocsátó objektumoknál nem is ajánlott a műholdak katonai fegyverekkel történő megsemmisítése. [[2007]]. [[január 11.|január 11-én]] a kínai hadsereg a Feng Yun 1C jelű poláris Föld körüli pályán keringő műholdat 865 km magasságban ballisztikus rakétával semmisítette meg (egyes szakértők véleménye szerint katonai erődemonstráció volt a cél). Ennek következtében becslések alapján közel 2300 darab, néhány centiméteres törmelék, 35 ezer, nagyjából egy centiméteres és közel egymillió, legalább egy milliméteres töredék keletkezett.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20070124akcioban.html|title=Törmelékhalmaz a kínai űrfegyver akciója után|accessdate=2009-09-22}}</ref> A műholdak lelövése amellett, hogy továbbra is szennyezheti törmeléke a világűrt, nagyon költséges művelet.<ref>{{cite web|url=http://www.stop.hu/articles/article.php?id=279543|title=Lelőtték a műholdat – mindez 30 millióba került!|accessdate=2009-09-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080223140212/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=279543#|archivedate=2008-02-23}}</ref>
Többféle módszerrel kísérleteznek a szemét befogására, kutatások folytak/folynak abban az irányban is, hogy miként lehetne "tapadási elven"" alapuló űreszközt fejleszteni a szemét befogására. A [[NASA Sugárhajtás Laboratórium]]a (Jet Propulsion Laboratory, JPL) a gekkók lábának tapadási erejét tanulmányozta [[Johannes Diderik van der Waals|van der Waals]] kutatásai alapján. Ezen elv szerint készítettek el egy eszközt, amelyet azután súlytalanságban egy repülő fedélzetén teszteltek.<ref>{{Cite web|url=http://www.urvilag.hu/uj_eszkozok_es_anyagok/20150123_tapadofogo_eszkoz_az_urszemet_ellen|title=Űrvilág.hu - Tapadó-fogó eszköz az űrszemét ellen|accessdate=2018-04-04|work=www.urvilag.hu}}</ref>
68. sor:
== Források ==
* [http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/mm/tdk/Kozmikus_kv.htm Kozmikus környezetvédelem]
* [https://web.archive.org/web/20080616050934/http://hirek.csillagaszat.hu/olvasoink_kerdeztek/20030710_urszemet.html Veszélyes-e a Föld körüli űrszemét?]
* [https://web.archive.org/web/20070613110559/http://radio.csillagaszat.hu/index.php?option=com_radio_archivum&task=show&mediaID=125&Itemid=2 Űrszemét-Hangos]
* Tony Skinner: Spatial awareness, in: Jane's Defence Weekly, 2009. július 22. (29. szám), 24–27. o.
82. sor:
* [http://www.urvilag.hu/article.php?id=1157 Orbitális karambol]
* [https://index.hu/bulvar/2009/10/16/urszemet_csapodott_a_brit_hazba/ Űrszemét csapódott egy házba]
* [http://aeco.hu/leggombokkel-az-urszemet-ellen-1084 Hatalmas léggömbökkel az űrszemét ellen]{{Halott link|url=http://aeco.hu/leggombokkel-az-urszemet-ellen-1084 |date=2018-11 }} (2010-09-01)
* [http://sg.hu/cikkek/113535/eloben-kovetheto-a-fold-koruli-urszemet Élőben követhető az űrszemét], Sg.hu, 2015. július 16.
* [http://www.origo.hu/tudomany/20161210-az-ursiklo-program-leallitasa-miatt-nehezebb-feladatta-valt-a-nemzetkozi-urallomas-ellatasa.html Már nagyon várják ezt a rakományt a Nemzetközi Űrállomáson]
| |||