„Csoszon gazdasága” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a File: → Fájl: |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
16. sor:
==Mezőgazdaság==
[[Fájl:Old korean woman5.jpg|thumb|220px|Koreai parasztasszony [[onggi]]val a fején]]
{{koreai|Joseon|Csoszon}} gazdasága alapvetően a [[mezőgazdaság]]ra épült, a lakosság nagy részét is földművelő parasztok tették ki. Kínában a [[Jangce|{{kínai|Yangzi|Jangce}}]] mentén és [[Csiangnan|{{kínai|Jiangnan|Csiangnan}}]]ban új földművelő technikákat fejlesztettek ki a [[Szung-dinasztia|{{kínai|Song|Szung}}-dinasztia]] idején. Javult a termesztett növények minősége, megjelent a [[köztes termesztés]]{{jegyzet*|1=Ugyanazon a területen és időszakban két vagy több fajta növényt vetnek egymás mellé felváltva.<ref>{{cite web|url=http://agrilife.jrc.ec.europa.eu/documents/HUFactSheet-06.pdf|title=Talajbarát művelési módszerek|publisher=Európai Közösségek|year=
A leggyakoribb gabonafélék a [[rizs]] mellett az [[Árpa (növényfaj)|árpa]], a [[köles]] és a [[hajdina]] voltak, köztes termesztésben vetettek még [[szójabab]]bot, [[adzuki bab]]ot és [[gyökérzöldség]]eket. A későbbi {{koreai|Joseon|Csoszon}}-korban termesztettek [[gyapot]]ot és [[dohány]]t is eladásra, valamint a 18. és 19. században megjelentek az [[újvilág]]i termények is, mint a [[burgonya]] és az [[édesburgonya]]. A fontos árucikként kezelt [[ginzeng]]et csak egyes tartományokban termesztették, máshol inkább a vadon termő növényt gyűjtötték be. Az új mezőgazdasági technológiáknak, az öntözési és víztározási rendszer kiépítésének és a trágyázásnak a hatására a termelékenység megnőtt és a lakosság száma is növekedni kezdett. A rendelkezésre álló adatok szerint Koreában az egy [[Hold (mértékegység)|holdra]] jutó terméshozam jóval meghaladta az akkoriban Nyugat-Európában vagy a világ más részein tapasztaltat, de elmaradt a Japánban vagy Kínában feljegyzettől.{{refhely|Seth|200–201. o.}}
|