„Csoszon gazdasága” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a File: → Fájl:
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
16. sor:
==Mezőgazdaság==
[[Fájl:Old korean woman5.jpg|thumb|220px|Koreai parasztasszony [[onggi]]val a fején]]
{{koreai|Joseon|Csoszon}} gazdasága alapvetően a [[mezőgazdaság]]ra épült, a lakosság nagy részét is földművelő parasztok tették ki. Kínában a [[Jangce|{{kínai|Yangzi|Jangce}}]] mentén és [[Csiangnan|{{kínai|Jiangnan|Csiangnan}}]]ban új földművelő technikákat fejlesztettek ki a [[Szung-dinasztia|{{kínai|Song|Szung}}-dinasztia]] idején. Javult a termesztett növények minősége, megjelent a [[köztes termesztés]]{{jegyzet*|1=Ugyanazon a területen és időszakban két vagy több fajta növényt vetnek egymás mellé felváltva.<ref>{{cite web|url=http://agrilife.jrc.ec.europa.eu/documents/HUFactSheet-06.pdf|title=Talajbarát művelési módszerek|publisher=Európai Közösségek|year= 2009|month=május|accessdate=2014-3-29|format=pdf|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140329231418/http://agrilife.jrc.ec.europa.eu/documents/HUFactSheet-06.pdf#|archivedate=2014-03-29}}</ref>}} és a rizspalánták vizes átültetése, ami növelte a terméshozamot. A hidegebb és szárazabb koreai éghajlat miatt ezek a módszerek csak lassan terjedtek a félszigeten, de a 14. század közepére itt is átvették őket. Egyéb fejlesztések is megjelentek, például a föld [[trágyázás]]a, és állami felügyelet mellett számos víztározót is építettek a szárazság enyhítésére. Megjelentek a kézikönyvek, amelyekben a kínai módszerek helyi környezetre való adaptálását részletezték. Az első ilyet 1430-ban adták ki {{koreai|''Nongsa Jikseol''|''Nongsza csikszol''|농사직설}} címmel. Egyre több és több területet vontak művelés alá, száz év alatt – nem túl pontos becslések szerint – csaknem megduplázva az eddigieket, elérve a {{szám|1700000}} {{koreai|gyeolt|kjolt}} (결).{{jegyzet*|1=A {{koreai|gyeol|kjol}} (결) akkora földterületet jelentett, amin megtermett 100 egységnyi, háton cipelhető termény.<ref>{{cite web|url=http://thesaurus.history.go.kr/eng/TermInfo.jsp?from=TermInfo&SearchString=&term_id=35662049|title= Unit of area measurement 결(結)|publisher=National Institute of Korean History|accessdate=2014-3-29}}</ref> Koreában nem terület, hanem terméshozam alapú volt a földterület mértékegysége.}}{{refhely|Seth|141–142. o.}}{{refhely|Nahm|102–106. o.|azonos=N102106}}
 
A leggyakoribb gabonafélék a [[rizs]] mellett az [[Árpa (növényfaj)|árpa]], a [[köles]] és a [[hajdina]] voltak, köztes termesztésben vetettek még [[szójabab]]bot, [[adzuki bab]]ot és [[gyökérzöldség]]eket. A későbbi {{koreai|Joseon|Csoszon}}-korban termesztettek [[gyapot]]ot és [[dohány]]t is eladásra, valamint a 18. és 19. században megjelentek az [[újvilág]]i termények is, mint a [[burgonya]] és az [[édesburgonya]]. A fontos árucikként kezelt [[ginzeng]]et csak egyes tartományokban termesztették, máshol inkább a vadon termő növényt gyűjtötték be. Az új mezőgazdasági technológiáknak, az öntözési és víztározási rendszer kiépítésének és a trágyázásnak a hatására a termelékenység megnőtt és a lakosság száma is növekedni kezdett. A rendelkezésre álló adatok szerint Koreában az egy [[Hold (mértékegység)|holdra]] jutó terméshozam jóval meghaladta az akkoriban Nyugat-Európában vagy a világ más részein tapasztaltat, de elmaradt a Japánban vagy Kínában feljegyzettől.{{refhely|Seth|200–201. o.}}