„Kőszegszerdahely” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KobeatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Közúton: pont után szóköz, huszonhatodik fázis (WP:BÜ), replaced: 3.old. → 3. old. AWB
Történelmi rész kiegészítése https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/narda-C18E/a-batthyany-csalad-szolgalataban-C280/ alapján.
361. sor:
 
A [[16. század]] elején a [[Sibrik család]] birtoka lett, később rohonc-[[Városszalónak|szalónak]]i uradalom részeként a [[Batthyány család|Batthyány]] és [[Nádasdy család]]ok birtoka. Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyvében 1596. december 8-án feljegyezték, hogy "Batthyány Ferenc (magnificus) protestációt terjesztett elö Csemethey István (egregius) ellen, aki Sibrik Oszvald Szerdahely possessióban, ezen vármegyében lévő jószágait zálog címén vagy valamilyen más jogcímen, mint mondják, megszerezte. A protestáló ugyanis a mondott jószágoknak közvetlen birtokszomszédja, tehát a vásárlás mindenki más előtt őt illette volna meg, s e jószágok birtokában senki idegent nem is akar megtűrni."<ref>Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1595-1600. - Vas megyei levéltári füzetek 2., elérhetőség: https://library.hungaricana.hu/hu/view/VASM_Lf_02/?pg=98&layout=s&query=Szerdahely és a következő oldalon, utolsó hozzáférés: 2016.10.24.</ref>
 
[[1697]]-től van feljegyzés a tanítóról. Katolikus plébánia [[1698]]-tól 2009-ig működött a faluban.
 
Az [[1720]]. évi országos összeírás alkalmával Szerdahely a rohonci urodalomhoz tartozott, szántóföldjén [[kétnyomásos gazdálkodás]] folyt. szántóföldjén kívül volt rétje, szőlője, legelője és erdőhasználata. Az összeírás a következő adózókat sorolta fel Szerdahelyen: Fekete István, Fekete György, Szalady János, Szalady Mihály, Szalady Mihály, Kovács Mihály, Niko Miklós, Bende István, Takács János, Golobics György, Horvát János, Német György, Niko György, Horvát Mihály, Kranyacz Jakab, Kovács János, Arbet Mátyás, Kovacsich György, Horvát György, Horváth Mihály, Fekete János, Ulasich Mihály, Bilics György, Csurák György, Jámbor János, Francsich Miklós, Latarics János, Bratarics György, Poncsoch István, Horvát György, Kecskés János, Papis György.<ref>http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/az-1720_-evi-orszagos-osszeiras/adatlap/9257 utolsó hozzáférés. 2016.10.25.</ref>
 
[[1744]]-ben a falunak 1 takácsa volt, és a helyi gazdák mellett 27 velemi birtokos is gazdálkodik itt. Kocsmáztatás [[Mihály arkangyal|Szent Mihály]] ünnepétől [[karácsony]]ig tartott. [[MáriaA Teréziarobotban magyaragyonhajszolt királynő|Máriajobbágyok Terézia]]panaszai [[1767]]a évi18. [[urbárium]]ánakszázad végrehajtásakorközepétől Szerdahelyenegyre grszaporodnak. [[Batthyány JózsefLajos (érseknádor)|Batthyány Lajos nádor]] 4 1/8 jobbágytelekkel rendelkezettkörmendi, amelyhez 103 hold földterület, 17 jobbágy, 11 házas zsellérbozsoki és 2szerdahelyi házatlanparasztjainak (másfolyamodványa házában[[1765]] lakó)márciusában zsellér tartozott.a [[SibrikMária LászlóTerézia]]nak 3királynő 1/2elé jobbágytelkekerült. voltA apanaszok faluban,az amelyhezelviselhetetlen 88földesúri hold földterületszolgáltatásokról, 19különösen jobbágya éshatalmasra 2növekedett házas[[robot]]ról zsellér tartozottszóltak.<ref>https://archives.hungaricana.hu/hu/urberi/vas-koszegszerdahely/ utolsóA hozzáférés:Batthyány 2016.10.család 25.</ref>falvai Szerdahelyenazt ais helyiekpanaszolták, ahogy tilalomföldesuruk ellenéremegvonta kitermeltéktőlük a Zsápereket,szabad amelybíróválasztás eredetilegjogát. erdőAz volt,úr majdanáltal ültetvényeskinevezett szőlővébíró ésnem gyümölcsösséa alakították.falu Aérdekét, jobbágyokhanem megélhetését erdészkedés ésaz bérmunkaúr egészítettedolgát kiszolgálta.
Az esztendő második felében az egész megyére kiterjedő paraszti elégedetlenség nem hozott gyors eredményt. Csak 1767. január 13-án készül el a Mária Terézia-féle úrbéri rendelet. Bár az urbáriumot sok helyen nem akarták elfogadni a parasztok, a legsúlyosabb terhekkel sújtott településeken – így a Batthyányak rohonci uradalmában is – segített, könnyített a jobbágyság helyzetén. Ez a rendelet rögzítette az egy egész telek után az évi 52 nap igás vagy 104 nap gyalogrobotot.<ref>https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/narda-C18E/a-batthyany-csalad-szolgalataban-C280/ utolsó hozzáférés. 2018.11.15.</ref>
 
Az [[1767]] évi [[urbárium]]ának végrehajtásakor Szerdahelyen gr. [[Batthyány József (érsek)]] 4 1/8 jobbágytelekkel rendelkezett, amelyhez 103 hold földterület, 17 jobbágy, 11 házas zsellér és 2 házatlan (más házában lakó) zsellér tartozott. [[Sibrik László]]nak 3 1/2 jobbágytelke volt a faluban, amelyhez 88 hold földterület, 19 jobbágy és 2 házas zsellér tartozott.<ref>https://archives.hungaricana.hu/hu/urberi/vas-koszegszerdahely/ utolsó hozzáférés: 2016.10. 25.</ref> Szerdahelyen a helyiek a tilalom ellenére kitermelték a Zsápereket, amely eredetileg erdő volt, majdan ültetvényes szőlővé és gyümölcsössé alakították. A jobbágyok megélhetését erdészkedés és bérmunka egészítette ki.
 
[[1697]]-től van feljegyzés a tanítóról. [[1743]]-ban Pollak Mihály volt plébános és tanító. [[1770]]-ben Deáky Mátyás tanít, télen is akár 20-30 főt.
 
A [[18. század]] végén [[Vályi András]] földrajztudós így jellemzi a falut: ''"SZERDAHELY. Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kőszeghez 1 mértföldnyire; határja jó, [[Bor (ital)|borai]] jelesek, piatzok alkalmatos."''<ref>{{Vályi}}</ref>
499 ⟶ 504 sor:
* {{hely|A nyomsávon 02}}[https://www.youtube.com/watch?v=U_7y9n-owJQ A nyomsávon 02. Élet a vasfüggöny mögött]
* {{hely|A "Hangya"}} [http://www.omgk.hu/Digitarchiv/konyvek/b4305/b4305.pdf A "Hangya" Termelő-Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja első 25 éve. A "Hangya" saját kiadása. 1923]
* {{hely|Arcanum}} [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/narda-C18E/a-batthyany-csalad-szolgalataban-C280/]
*{{hely|Bánlaky}} [http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0011/863.html Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténete. 26. Az 1477. évi osztrák háború. Békekötés Frigyes császárral, Ulászlóval és Kázmér lengyel királlyal. Az 1478. évi budai országgyűlés főbb határozatai.]
*{{hely|Chernel}} [[Chernel Kálmán]]: Kőszeg sz. kir. város jelen és múltja. Második rész: Multkor. Szombathely. 1878. Reprint kiadás: Historiaantik Könyvkiadó, 2011.