„Kozmikus sebesség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 80.98.57.133 (vita) szerkesztéséről BinBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
14. sor:
Az első kozmikus sebesség nemcsak a legkisebb szükséges sebesség a körpálya eléréséhez, hanem a körpályán maradáshoz ''pontosan'' ekkora sebességet kell felvenni. Az ennél gyorsabban haladó űrjármű a Föld körül valamilyen, a körpályánál nagyobb méretű és összenergiájú [[Ellipszis (görbe)|ellipszispályán]] (sárga) fog repülni, [[Kepler-törvények|Kepler I. törvényének]] megfelelően. Ha a kezdősebesség elér egy újabb határértéket (a [[Kozmikus sebességek#Második kozmikus sebesség|második kozmikus sebesség]]et), akkor a lövedék sosem tér vissza (kék pályák).
Űrhajóban ember tüzérségi eszköz igénybevételével nem indítható ilyen sebességű útnak, eltekintve attól, hogy ilyen tűzerőt biztosító eszköz valójában nem is létezik. Egy ágyúgolyó a kilövéskor nagyon rövid idő alatt nagyon nagy sebességre gyorsul fel. Egy erre kiképzett ember néhány ezredmásodpercig képes súlyos sérülés nélkül körülbelül 300 [[Nehézségi gyorsulás a Földön|g]] gyorsulást elviselni.<ref>[http://www.autokut.hu/au_vps_babu.htm Az emberi tűrőképesség határai avagy hogyan fejlődött és milyen egy korszerű ütközőbábu?] {{Wayback|url=http://www.autokut.hu/au_vps_babu.htm# |date=20100324123545 }} (autokut.hu)</ref> A Föld körüli körpálya eléréséhez, ha a gyorsulás 0,004 s időtartamú, ''{{szám|200000}}'' g gyorsulás lenne szükséges. Ha a gyorsulás időtartamát a lövésszerűen rövidről megnyújtják 1 másodpercre, akkor szinte nem is képzelhető el ehhez elég hosszú ágyúcső, a szükséges gyorsulás még mindig 800 g lenne 1 teljes másodpercen át, vagyis a [[Jules Verne|Verne]] által az [[Utazás a Holdba (regény, 1865)|Utazás a Holdba]] című kalandregényében elképzelt kilövés a valóságban az utasok azonnali halálát okozná. Az űrhajók indításakor a folyamatos gyorsítási szakaszt több percnyire nyújtják, ezért terheli az űrhajósokat csak néhány g gyorsulás.
A körsebesség eléréséhez, mint ahogy az minden egyéb sebességre is elmondható, természetesen egyáltalán nem szükséges egy kilövésszerű indítás. Ha a felbocsátás folyamán a jármű a végső sebességét több gyorsítási szakaszban gyűjti össze, az eredmény ugyanaz lesz. Nem [[Rakéta|hordozórakétával]] indított kísérleti űrrepülőgépeknél tervezik azt a módszert, hogy a légkör legsűrűbb része fölé, körülbelül 10 kilométer magasra egy átalakított repülőgép viszi fel, majd ott elengedve a járművet egy rakétafokozat gyorsítja fel nagy sebességre, helyezi egy emelkedő ballisztikus parabolapályára, végül annak tetőpontjához közel a jármű a saját hajtóművével szerzi meg a szükséges sebesség maradék részét. Bár az első kozmikus sebességet ezzel a módszerrel még nem sikerült elérni,<ref group=m>Az [[X–43]] és a [[SpaceShipOne]] már repültek, és újabb gépek fejlesztése van folyamatban.</ref> ennek csakis technikai okai vannak, amelyek a jövőben leküzdhetők lesznek.
341. sor:
* ''Fizikai kislexikon'' (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977)
* {{cite book|title = Firka (időszaki kiadvány)| publisher = Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság| contributor = főszerkesztő Puskás Ferenc| edition = EPA-változat, 8. évf. 5. szám | year = 1998-1999| volume = 8. évf| number = 5| url = http://www.epa.hu/00200/00220/00010/pdf/00010.pdf}}
* [https://web.archive.org/web/20070624192855/http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/csillag/kozm_seb.htm Magyar Virtuális Enciklopédia]
* [http://www.klte-gyakorlo.sulinet.hu/files/fizika/6-GravitacioS.pdf ''Általános tömegvonzás'']{{Halott link|url=http://www.klte-gyakorlo.sulinet.hu/files/fizika/6-GravitacioS.pdf |date=2018-11 }} (feladatlap, sulinet.hu)
== További információk ==
| |||