Főmenü megnyitása

Módosítások

A [[I. e. 1600|Kr. e. 1600]] előtti krétai-mükénéi ''(vagy másképp égei-)'' vallásban elsősorban [[istennő]]ket tiszteltek, élükön az anya- és földistennővel, az állatok úrnőjével és a kígyók istennőjével. A [[mükéné]]i és [[trója]]i feltárások nagy számban hoztak napvilágra [[bálvány]]okat, kultikus tárgyakat.{{refhely|Hunyadi László: Az emberiség vallásai}}
{{fő|Minószi vallás}}
Kr. e. 1600 után, az [[akhájok]] benyomulásával előtérbe került az indoeurópai (akháj) istenfelfogás. Az akhájok vallásáról voltaképpen csak egyetlen dolgot tudunk teljes bizonyossággal: hogy legfőbb istenük [[Zeusz]] volt, a ragyogó égnek ugyanaz az istene, mint az iráni és indiai [[Indoiráni népek|árja törzsek]] ősi istenalakja: [[Diausz-pita]].{{refhely|Hahn István: Istenek és népek}}
 
Zeusz a napfényben fürdő vagy villámokat szóró, felhőktől borított fényes égboltozatnak és minden égi jelenségnek istene; de ő őrködik az égi, földi és társadalmi törvények érvényesülése felett is. Körülötte kisebb istenek, jó és rossz démonok csoportjai zajlanak.{{refhely|Hahn István: Istenek és népek}}
A későbbi korszak istenei [[Zeusz]], [[Héra]], [[Athéné]], [[Hermész]], [[Artemisz]], [[Apollón]], [[Hádész]]. Ezek az istenek az [[Olümposz |Olümposz]] hegyén laktak. Eredetileg mind természeti erők és jelenségek megszemélyesítői voltak; később emberi tulajdonságok isteni hordozói.{{refhely|Hunyadi László: Az emberiség vallásai}}
{{lásd|Görög istenek születése|Görög mitológia}}
A Kr. e. 12-10. században harcias [[dórokdór vándorlás|dór]] törzsek hódították meg az akháj államokat. Ezután alakult ki a görög városállamok ([[polisz]]) rendszere, amely a hellenisztikus birodalmak kialakulásáig fennállt.
 
== Jellemzők ==
85 400

szerkesztés