„Bródy János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
"a rend szigorú őreivel" - törölve - lexikonban ne ironizáljunk, ha kérhetem |
||
24. sor:
}}
'''Bródy János''' Kristóf ([[Budapest]], [[1946]]. [[április 5.]] –) [[Kossuth-díj]]as és [[Liszt Ferenc-díj]]as magyar énekes, [[Gitárosok listája betűrendben|gitáros]], [[zeneszerző]], szövegíró
==Családja==
30. sor:
[[Bródy András (közgazdász)|Bródy András]] [[Széchenyi-díj]]as közgazdász és Vajna Márta tanárnő fia, [[Bródy-Maróti Dóra]] könyvillusztrátor és grafikus unokája, [[Maróti Géza]] építész dédunokája. Rejtő Évával 1984-ben kötött első házasságából három gyermeke született: Miklós Dániel (1985), Luca Sára (1986), Anna Barbara (1991), a második házasságból született Máté Benedek (2004).<ref>{{cite web| url = http://www.life.hu/drlife/20160327-sulyos-betegseggel-nezett-szembe-brody-janos.html| title = Súlyos betegséggel nézett szembe Bródy János| accessdate= 2016-03-28| author = '''Life.hu'''| language = magyar}}</ref>
== Életpályája ==
Az [[1960-as évek]] új zenei formáiban megjelenő társadalmi mozgalmak máig ható következménye, hogy Bródy János a magyar kultúra egyik emblematikus alakja lett, és művészetében követhetően tükröződik az elmúlt fél évszázad történelmének minden jelentős fordulata. [[1964]]-ben, az érettségi után került az [[Illés-együttes]]be, ahol [[Szörényi Levente|Szörényi Leventével]] számos olyan dal szerzője lett, melyek megjelenését sokan origónak tekintik a magyar rock történetében. Az Illés repertoárjának kialakításával a szövegíró és gyakran dalszerző Bródy János a magyar rockzene ikonikus alakjává vált. A dalszövegek forradalmi újítója és a mára már legendává vált zenekar szellemi irányítója sokak számára jelentett iránytűt az akkori társadalom útvesztőiben, és személy szerint is példát mutatott az emberi jogok szabad és bátor képviseletével.
1974-ben hozták létre a [[Fonográf (együttes)|Fonográfot]], mely már több volt, mint egy zenekar, hiszen valóságos művészeti alkotóműhelyként működött. Itt készültek [[Koncz Zsuzsa (előadóművész)|Koncz Zsuzsa]] és [[Halász Judit (színművész)|Halász Judit]] lemezei is, melyeknek értelmi szerzője elsősorban Bródy János volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. A Fonográf-korszakban jöttek létre a későbbiekben olyan jelentős sikereket hozó első színpadi művek is, mint a [[Kőműves Kelemen (rockballada)|Kőműves Kelemen]] és az [[István, a király]].
|