„Természetvédelem” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bbbcvb |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:1100:DF00:803F:455:656:B449 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
[[Fájl:Great-egret-flying-north-morro-bay-6-5-04 (323626172).jpg|bélyegkép|300px|A magyar természetvédelem címermadara, a [[nagy kócsag]]]]
A '''természetvédelem''' az élőlények, természetes életközösségek, élőhelyek a természetes és természetközeli területek,
A természetvédelem célja a bioszféra állapotának, működőképességének, [[biodiverzitás]]ának (biológiai sokféleségének), valamint ezzel összefüggésben az élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása.
A természetvédelem éppen ezért nem azonos a [[környezetvédelem]] fogalmával, bár a két tevékenység között jelentős átfedés van. A környezet- és természetvédelmi tevékenység csak egymást kölcsönösen feltételezve és kiegészítve lehet hatékony.
A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben saját maga által okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.
A természetvédelmi tevékenység középpontjában [[környezet|"rendszerként"]] a [[bioszféra]] áll. A természetvédelmi tevékenység elsősorban a természeti területekre és vadon élő fajokra fókuszál.
A környezetvédelmi tevékenység középpontjában az emberi társadalom érdekei (az emberi [[populáció]] környezete) áll. A környezetvédelmi tevékenység döntően más emberi tevékenységek káros hatásaira, tehát a mezőgazdaságra, iparra, közlekedésre, a településekre, fókuszál (légszennyezés, szennyvizek, talajszennyezés…).
A természet- és környezetvédelem hatáskörének érintkezési felületét jelentik a jóléti célú erdők, a legelők, a folyó- és állóvizek, az ivóvízbázisok, a települések parkjai stb.
A környezet- és természetvédelem a globális ökológiai problémákból adódó legkirívóbb jelenségek megelőzésére, a károk enyhítésére irányuló speciális emberi tevékenység. Önmagában nem jelent (és nem is jelenthet) garanciát a problémák kiküszöbölésére, hiszen arra az emberi társadalom és a globális gazdaság egésze hatással van. Minthogy a Bioszféra természeti folyamatai ([[Éghajlat|klíma]], [[biogeokémiai-ciklusok]] …) is globálisak, alacsonyabb térbeli léptékben gondolkodva éppen a legfontosabb összefüggések vesznek el. Minthogy a természeti-, társadalmi- és főként a gazdasági folyamatok is globálisak, ezért súlyos veszélyeket rejt magában, ha a közigazgatás és a jogrendszer a jelenlegi regionális és lokális szinten marad, mert akkor a demokratikus politikai hatalom illuzórikussá válhat a multinacionális gazdasági érdekcsoportok hatalmával szemben. A természetvédelem, [[környezetvédelem]], (és persze a [[közegészségügy]], köz[[oktatás]]ügy) érdekei csak egy nemzetközi összefogással megteremtett demokratikus politikai hatalom birtokában érvényesíthetők a profit-típusú érdekekkel szemben.
A természetvédelmi erőfeszítések (még ebben az erősen leszűkített értelmezésben is) jelentős anyagi ráfordításokat igényelnek/igényelnének. Ezeket a pénzbeli ráfordításokat jelenleg lokálisan (a társadalom helyi közösségeinek) kell előteremteni, a ráfordítások elmaradása esetén megmutatkozó kár viszont az egész emberi társadalmat (globális léptékben) érinti. A természet közvetlen károsításával kapcsolatos károk nagyrészt szintén ennek megfelelően fejtik ki hatásukat. A természet védelmével kapcsolatos kötelezettségek éppen ezért, részben a hazai vonatkozású joganyagból, másrészt nemzetközi egyezményekből következnek
Néhány különösen fontos nemzetközi egyezmény:
* [[Riói egyezmény]] a biodiverzitásról
* [[Washingtoni egyezmény]] a veszélyeztetett élőlények nemzetközi kereskedelméről,
* Washingtoni egyezmény a bálnavadászat korlátozásáról,
| |||