„Választófejedelem” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 91.147.233.192 (vita) szerkesztéséről Lálálá9999 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
23. sor:
* [[1648]]. [[október 24.|október 24-én]] a [[vesztfáliai béke|vesztfáliai békével]] [[Pfalz]] visszakapta választófejedelmi címét, de Bajorország is megtarthatta azt, így a választófejedelmek száma nyolcra emelkedett.
* [[I. Ernő Ágost, Braunschweig-Calenberg hercege|I. Ernő Ágostot, Braunschweig-Calenberg hercegét]] [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] szolgálatai jutalmául [[1692]]. [[december 9.|december 9-én]] választófejedelemmé tette. Ezzel létrejött a kilencedik választófejedelemség, a hannoveri.
* [[1777]]. [[december 30.|december 30-án]] [[III. Miksa bajor választófejedelem]] halálával kihalt a [[Wittelsbach-ház]] bajor ága, [[Bajorország]]ot és a választófejedelem méltóságát [[Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem|IV. Károly Tivadar pfalzi választófejedelem]] örökölte. Ezzel a választófejedelmek száma ismét
* A napóleoni háborúk szétzilálták a birodalom szervezetét. [[1803]]-ban, az [[1801]]. [[február 9.|február 9-ei]] [[lunéville-i béke]] következményeként az egyházi választófejedelemségek javait szekularizálták, a mainzi érsek fejedelemségén kívül az összes egyházi fejedelemséget megszüntették. A mainzi érsek székhelye [[Regensburg]]ba került át. Négy új világi választófejedelemséget alakítottak: Baden, Württemberg, Hessen-Kassel és Salzburg. Ezzel a választófejedelemségek száma tízre emelkedett, de ennek már nem volt jelentősége, mert a német-római császári cím megszűnésével ([[1806]]. [[augusztus 6.]]) a választófejedelmi méltóság is lényegében megszűnt. Csak a hesseni választófejedelem tartotta meg ezt a címet [[1866]]-ig, amikor országát bekebelezte Poroszország. [[1875]]. [[január 6.|január 6-án]] halt meg az utolsó választófejedelem, a hesseni Frigyes Vilmos.
| |||