„Bős–nagymarosi vízlépcső” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 37.76.45.169 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
1. sor:
{{építmény infobox
Heciiii. Faxert irjatok vissza. Uzenetet hagyok az utokornak... fayt beletek gexis szerkesztok.... Bynxjdjndjybekdjdnkekmajrhxjsjjkoekyji2mjeidjdjejjejwjxueiwola02jdjxnakjwoyndhb x
| pozíciós térkép =Magyarország
. .m mcdn kxjyu9mwix 8e88 1bxjo2jcyfjycjygkxkggidzidgidgicgocohcgixgxgxgauvst8wohrgichi oj j9bin9mpmp
}}
Pmo
[[Fájl:GabcikovoStauwerk.jpg|bélyegkép|300px|jobbra|A [[bős]]i erőmű látképe a felvízcsatornáról]]
Uvzdtiy7txr7ch
A '''bős–nagymarosi vízlépcső''' (BNV) – hivatalosan '''Gabčíkovo–nagymarosi Vízlépcsőrendszer''' – a [[Duna]] [[magyarország]]i és [[szlovákia]]i közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény. A vízlépcső létesítésének célja az energiatermelés, a hajózhatóság biztosítása, az árvízvédelem és területfejlesztés volt. A létesítmény tervezett főbb egységei: a [[Dunakiliti]] mellett épülő mederzáró duzzasztómű, a [[Csallóköz]]ön végighúzódó üzemvízcsatorna közepén a [[bős]]i erőművel és [[Nagymaros]] térségében a nagymarosi vízlépcső. A bősi erőmű első ütemét [[1986]]-ban, a nagymarosi erőmű utolsó egységét pedig [[1990]]-ben kellett volna üzembe helyezni. Eredeti formájában végül sosem valósult meg, mivel a magyar kormány a környezetvédők és civilek tiltakozásának hatására [[1989]]-ben leállította a magyar oldalon az építkezéseket, [[1992]] májusában pedig felbontotta a szerződést az (akkor még) [[Csehszlovákia|csehszlovák]] féllel. A csehszlovák oldalon ezt követően 1992 októberében a bősi erőmű csatornájába (vagyis szlovák területre) terelték a Duna vizének 83%-át (és azóta is jogtalanul használja azt). Az ügyben a két ország a hágai [[Nemzetközi Bíróság]]hoz fordult, amely végül [[1997]]-ben mindkét felet elmarasztalta, és kötelezte őket a helyzet államközi szerződésekkel való rendezésére, ez azonban azóta sem történt meg. Ezzel a Nemzetközi Bíróság által a fennállása óta vizsgált 151 eset közül a bős-nagymarosi a leghosszabb ideje rendezetlenül maradt ügy.<ref>{{cite web |url=http://www.greenfo.hu/hirek/2011/12/30/1000-balatonnyi-viz-jogtalan-elterelese |title=A greenfo.hu cikke a vízlépcsőről |accessdate=2012-07-14 |format= |work=}}</ref>
 
 
U9f8zc8tse6s3yeuru r7vu9vizdzixticfuyzry7rr7y7rdt8d
 
 
imcdfohchours7txgix haccggxzxket hocogyitsigxigxigxogxlhclhvpj k lb
 
Bk ohchx8gxz8x8hdize8zxifykgym'mbyigs7tse52yu3yig ln .
O oh ufytu
 
== A vízlépcsőrendszer története ==