|
| pozíciós térkép = Budapest
}}
ArA '''Magyar Tudományos Akadémia''' (MTA) [[magyarország]]i tudományos [[köztestület]], amelynek fő feladata a [[tudomány]] művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.
== Története ==
=== Alapítása ===
A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták, sőt volt aki jelentősebb összeggel is mint Széchenyi: [[Sina Simon]] (80 000)<ref>Nyáry Krisztián (2016): A görög, aki magyarrá akart válni, In BBC History 2016. december [https://index.hu/tudomany/tortenelem/2016/12/26/sina_simon/]</ref>, Herceg [[Batthyány Fülöp]] (50 000), [[Károlyi György]] grófóf ({{szám|40000}}) és még többen.<ref>Lásd: '''1827. évi XII. törvényczikk''' azoknak neve, akik a tudós társaság fölállítására, vagy a hazai nyelv terjesztésére is ajánlatot tettek, az utókor emlékezete végett törvénybe iktattatnak | '''1840. évi XLII. törvényczikk''' a magyar tudós társaságra folytatva tett adakozásokról</ref> ▼[[Fájl:Szechenyi felajanlasa litografia.jpg|bélyegkép|250px|Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)
Hamarosan [[József nádor]] {{szám|10000}} forinttal, Td
Felajánlása megtételében - régóta meglévő országjobbító szándékai mellett - a titkos szerelme, Zichy grófné, Cresence előtti imponálás szándéka is szerepet játszott. 1849-es napló bejegyzése azt írta: „Az én eszemben az ő elcsábítása járt. Ő testileg ellenállt, de a lelkét magamévá tettem, mert ő az egész világon engem szeretett a legjobban. Hogy egészen megnyerhessem, ráléptem a hazafiság mezejére, 24 szónál nem tudtam többet magyarul, azt is rosszul, de ellenzékinek léptem föl a mágnástáblán, s 60 ezer forintot ajánlottam föl, hogy mire, azt igazában nem is tudom tisztán, de magyar nyelvészeti akadémia lett belőle.”[http://www.nlcafe.hu/utazas/20160120/nagycenki-kastely-es-szechenyi-szerelmei/]
]]
* hjkv
Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781-ben [[Bessenyei György]] pedig papírra is vetette saját elképzelését. Az [[1791]]. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása végül I. Ferenc uralkodásának első három évtizedében elmaradt.
Széchenyi István [[1842]]. [[november 27.|november 27-én]] az Akadémián mint másodelnök megnyitó beszédet mondottndott. Beszédében a hangsúlyt a nyelvművelésre helyezte, mivel a magyar nyelv megőrzését és művelését mindenek elé helyezte. 1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A kivitelezés [[Ybl Miklós]] és [[Szkalnitzky Antal]] vezetésével 1862 tavaszán kezdődött el [[Friedrich August Stüler]] tervei alapján. Az Akadémia 1869-ben szervezeti változáson esett keresztül, addigi hat osztályát hárommá (1. nyelv- és széptudományi, 2. történeti, bölcseleti és társadalomtudományi 3. matematikai és természettudományi) vonták össze. Ebben a szervezetben működött 1946-ig. Ekkor a természettudományok számát kettőre emelték. ▼Az [[1825–27-es pozsonyi országgyűlés|1825-ös pozsonyi országgyűlésen]] (a követek [[november 2.|november 2-ai]] és [[november 3.|3-ai]] kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen, november 2-án, szóvá tette egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét Máriássy [[Sáros vármegye]]i követ.
Másnap, [[1825]]. [[november 3.|november 3]]-án [[Felsőbüki Nagy Pál]] különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf [[Széchenyi István]].<ref name=":0">{{Cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1825_november_3_szechenyi_istvan_felajanlja_egy_evi_jovedelmet_a_tudos_tarsasag_szamara/|title=1825. november 3. Széchenyi István felajánlja egy évi jövedelmét a Tudós Társaság számára|accessdate=2016-08-30|work=www.rubicon.hu}}</ref> Széchenyi bár a felsőtáblához tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők meglepetésére Széchenyi váratlanul szót kért, és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, {{szám|60000}} forintot<ref>Széchenyi felajánlása Kumlik Emil szerint nem a szokott [[Országgyűlés#Az országgyűlések helyszínei|országgyűlési épületben]] (mai pozsonyi Egyetemi Könyvtár) hangzott el, hanem az Alsótábla kerületi gyűlésén, az akkori megyeházán. - Kumlik Endre, pozsonyi Híradó, 1925. november 3. [http://www.pozsonyikifli.sk/hu/Friss-kifli/Tortenelem/Kideritettuk-hogy-melyik-pozsonyi-hazban-alapitotta-Szechenyi-Istvan-a-Magyar-Tudomanyos-Akadem.html]</ref> egy ''Magyar Tudós Társaság'' megalapítására.
{{Idézet 2|A beszéd [Felsőbüki beszéde] keltette általános lelkesedésben, Széchenyi a hallgatóság közül a követek asztalához lépve, engedélyt kért a szólásra, s ezt mondta: „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden birtoka egyévi jövedelmét, amelyet {{szám|60000}} forintban állapított meg. Leírhatatlan örömmel és meghatottsággal fogadták e kijelentését, s utána egymásután keltek fel és tették meg ajánlatukat. |A Pallas nagy lexikona, Széchenyi}}
▲A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták, sőt volt aki jelentősebb összeggel is mint Széchenyi: [[Sina Simon]] (80 000)<ref>Nyáry Krisztián (2016): A görög, aki magyarrá akart válni, In BBC History 2016. december [https://index.hu/tudomany/tortenelem/2016/12/26/sina_simon/]</ref>, Herceg [[Batthyány Fülöp]] (50 000), [[Károlyi György]] gróf ({{szám|40000}}) és még többen.<ref>Lásd: '''1827. évi XII. törvényczikk''' azoknak neve, akik a tudós társaság fölállítására, vagy a hazai nyelv terjesztésére is ajánlatot tettek, az utókor emlékezete végett törvénybe iktattatnak | '''1840. évi XLII. törvényczikk''' a magyar tudós társaságra folytatva tett adakozásokról</ref>
Hamarosan [[József nádor]] {{szám|10000}} forinttal, Teleki József - a Társaság későbbi első elnöke - pedig családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához.
[[1825]]. [[november 8.|november 8-án]] a Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay a [[nádor]]hoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, [[november 21.|november 21-én]] pedig az alakítandó tudós társaság épülete tervének alaprajzát. [[József nádor]] bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett.
[[1827]]. [[augusztus 18.|augusztus 18]]-án a bizottság munkálatai - nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően<ref name=":0" /> - a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták.<ref>Lásd: '''1827. évi XI. törvényczikk''' a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról</ref> Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.
=== Működésének megkezdése ===
[[Fájl:Ender Az MTA allegóriája.jpg|thumb|250px|[[Johann Ender]]: „Borúra derű” – A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája<ref>[Széchenyi István ajándéka az Akadémiának, a nőalak nejét, [[Seilern Crescence]]-ot ábrázolja]</ref> (1831)]]Tényleges működését [[1830]]-ban kezdhette meg '''''Magyar Tudós Társaság''''' néven, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat. Az [[1830]]. [[november 17.|november 17-ei]] igazgatótanácsi tagválasztó ülésen [[Teleki József (kormányzó)|Teleki József]] személyében megválasztotta - akkori nevén ''elölülőnek'' - első elnökét, Széchenyi Istvánt másodelnökké, Döbrentei Gábort pedig titkárrá nevezték ki. Az első rendes tagokat - összesen 23-at - ugyanezen napon a Teleki József vezette Igazgató Tanács nevezte ki. A tiszteleti tagok száma 24 volt.<ref name="Kónya Sándor 1990">Kónya Sándor: „... MAGYAR AKADÉMIA ÁLLÍTASSÉK FEL...” Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990. MTAK Budapest, 1994. 11. old.</ref>
A Magyar Tudós Társaság első közgyűlését [[1831]]. [[február 14.|február 14-én]] tartotta.<ref name="Kónya Sándor 1990" /> A társaság szervezeti szabályzatát az A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) c. kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé.
A következő osztályokat hozták létre:
* nyelvtudományi,
* bölcseleti,
* történeti,
* matematikai,
* természettudományi,
* törvénytudományi
====== Az Akadémia vezetése ======
Az Akadémia titkára először [[Döbrentei Gábor]] volt, majd az irodalomtörténet-írás atyja, [[Toldy Ferenc]] következett, utána a történész és jogász [[Szalay László (jogász, 1813–1864)|Szalay László]], [[1865]]-ben [[Arany János (költő)|Arany János]]. 1866-tól [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] lett az intézmény elnöke, aki 22 éves korában került az Akadémia tagjai közé, 1835-ben.
====== A Magyar Tudományos Akadémia név felvétele ======
1840-ben a Magyar Tudós Társaság nevet Magyar Tudományos Akadémiára változtatták. 1844-ben megnyitotta kapuit az MTA könyvtára.
▲Széchenyi István [[1842]]. [[november 27.|november 27-én]] az Akadémián mint másodelnök megnyitó beszédet mondott. Beszédében a hangsúlyt a nyelvművelésre helyezte, mivel a magyar nyelv megőrzését és művelését mindenek elé helyezte. 1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A kivitelezés [[Ybl Miklós]] és [[Szkalnitzky Antal]] vezetésével 1862 tavaszán kezdődött el [[Friedrich August Stüler]] tervei alapján. Az Akadémia 1869-ben szervezeti változáson esett keresztül, addigi hat osztályát hárommá (1. nyelv- és széptudományi, 2. történeti, bölcseleti és társadalomtudományi 3. matematikai és természettudományi) vonták össze. Ebben a szervezetben működött 1946-ig. Ekkor a természettudományok számát kettőre emelték.
Az Akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett.
===Az 1956-os forradalom idején===
Az [[1956-os forradalom]] idején – október 25-e után – a tagok értekezlete új vezetőséget választott a korábban visszavonult vezetőség helyébe. Az értekezleten több mint 80 tag jelent meg, köztük olyanok is, akiketakicket 1949-ben tanácskozó taggá minősítve tagsági jogaiktól megfosztottak.
Az értekezlet megemlékezett [[I. Tóth Zoltán]] levelező tagról, aki a forradalom harcai során elesett. Elhatározta, hogy az Akadémia közgyűlésének előkészítésére, a múltban elkövetett hibák orvoslási módozatainak kidolgozására, valamint a forradalom kitörése óta az Akadémia ügyvitele körében történt intézkedések felülvizsgálására nemzeti bizottságot alakít, amelybe az Akadémia minden osztályából három tagot választ. A bizottság elnöke [[Kodály Zoltán]], alelnöke [[Gombás Pál]], titkára [[Nizsalovszky Endre]], tagjai [[Andreánszky Gábor (botanikus)|Andreanszky Gábor]], [[Baló József (patológus)|Baló József]], [[Bruckner Győző (jogtörténész)|Bruckner Győző]], [[Dudich Endre (zoológus)|Dudich Endre]], [[Eckhardt Sándor (irodalomtörténész)|Eckhardt Sándor]], [[Eckhart Ferenc]], [[Egerváry Jenő|Egervári Jenő]], [[Geleji Sándor]], [[Gyulai Zoltán]], [[Hajnal Imre]], [[Hajós György (matematikus)|Hajós György]], [[Issekutz Béla (farmakológus)|id. Issekutz Béla]], [[Lakó György]], [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]], [[Mócsy János]], [[Pais Dezső]], [[Plank Jenő]], [[Szalai Sándor (szociológus)|Szalai Sándor]], [[Vendl Aladár]], [[Verebélÿ László (villamosmérnök)|Verebélÿ László]] és [[Varga József]] lettek. A bizottság az 1956. október 28-án alapított Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, illetve a november 21-én megalapított [[Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa]] elődjének tekinthető.<ref>Lásd: [http://nizsalovszky-endre.blogspot.com/p/radio-1956.html Nizsalovszky Endre rádióbeszéde].</ref> ▼
▲Az értekezlet megemlékezett [[I. Tóth Zoltán]] levelező tagról, aki a forradalom harcai során elesett. Elhatározta, hogy az Akadémia közgyűlésének előkészítésére, a múltban elkövetett hibák orvoslási módozatainaklevb kidolgozására, valamint a forradalom kitörése óta az Akadémia ügyvitele körében történt intézkedések felülvizsgálására nemzeti bizottságot alakít, amelybe az Akadémia minden osztályából három tagot választ. A bizottság elnöke [[Kodály Zoltán]], alelnöke [[Gombás Pál]], titkára [[Nizsalovszky Endre]], tagjai [[Andreánszky Gábor (botanikus)|Andreanszky Gábor]], [[Baló József (patológus)|Baló József]], [[Bruckner Győző (jogtörténész)|Bruckner Győző]], [[Dudich Endre (zoológus)|Dudich Endre]], [[Eckhardt Sándor (irodalomtörténész)|Eckhardt Sándor]], [[Eckhart Ferenc]], [[Egerváry Jenő|Egervári Jenő]], [[Geleji Sándor]], [[Gyulai Zoltán]], [[Hajnal Imre]], [[Hajós György (matematikus)|Hajós György]], [[Issekutz Béla (farmakológus)|id. Issekutz Béla]], [[Lakó György]], [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]], [[Mócsy János]], [[Pais Dezső]], [[Plank Jenő]], [[Szalai Sándor (szociológus)|Szalai Sándor]], [[Vendl Aladár]], [[Verebélÿ László (villamosmérnök)|Verebélÿ László]] és [[Varga József]] lettek. A bizottság azakd 1956. október 28-án alapított Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, illetve a november 21-én megalapított [[Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa]] elődjének tekinthető.<ref>Lásd: [http://nizsalovszky-endre.blogspot.com/p/radio-1956.html Nizsalovszky Endre rádióbeszéde].</ref>
=== 1990 után ===
A rendszerváltást követően, 1990-ben, új alapszabályt fogadtak el. Az irodalom és a művészetek akadémiai képviseletének helyreállítására társult, de önálló intézményként létrejött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1992). 1994 áprilisában kihirdették a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvényt (XL. tv.).
=== Székháza1990 utánd ===
Akadémia (1992). 1994 áprilisában kihirdették a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új t[[Kép:MTA-Szarvas Gábor.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Az MTAA épülete, [[Szarvas Gábor (nyelvész)|Szarvas Gábor]] szobrával]]
[[Fájl:Magyar Tudományos Akadémia 2011.jpg|thumb|250px|A Magyar Tudományos Akadémia 2011-ben]][[Fájl:Hungarian Academy of Sciences.jpg|thumb|250px|Éjszakai kivilágításban]]GFDGTREAGHIRDFUZOILSghsjkdsFHJKDSHJDFHDSGFHSDGFHDSGFSHKGAJHGFDUDSégdfjghghhghguzgpoQhrpeOIHF89SEUIHJFUEWIHÍFUpőoehfdsgoisdhfe98Ö[[Fájl:Kelenföld MTA-kutatóház 2011.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Budapesti kutatóház]]
[[Fájl:Hungarian Academy of Sciences.jpg|thumb|250px|Éjszakai kivilágításban]]
[[Fájl:Kelenföld MTA-kutatóház 2011.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Budapesti kutatóház]]
[[1860]]-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére. A tervpályázatot [[1861]]-ben írták ki. A győztes, [[neoreneszánsz]] stílusú tervet [[Friedrich August Stüler]] nyújtotta be. A kivitelezés [[1862]] tavaszán kezdődött [[Ybl Miklós]] és [[Szkalnitzky Antal]] vezetésével. A felavatásra [[1865]]. [[december 11.|december 11-én]] került sor.
|
