„Honvéd Koronaőrség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta8)
a commonsba áthelyezett kép
38. sor:
 
Az 1440 évben kiadott alkotmánylevél rendelkezései nem bizonyultak hosszú életűnek: az 1445. évi pesti országgyűlés I. Ulászló király halálát követően utólag érvényesnek fogadta el a csecsemő V. László koronázását, tovább erősítve ezzel a Szent Koronának a magyar királykoronázásban betöltött kizárólagos szerepét. Az országgyűlés ugyanakkor feltételként szabta meg III. Frigyes számára a Szent Korona azonnali visszaszolgáltatását. A magyarok ezt a kérésüket a következő évtized folyamán többször megismételték, a korona azonban Frigyes császárnál maradt. Eredményként csupán annyit sikerült elérni, hogy a császár a bécsújhelyi egyezségben kötelezettséget vállalt, amely szerint megfelelő kártérítés ellenében visszaszolgáltatja a Szent Koronát. Ennek az egyezménynek alapján indított útba egy küldöttséget III. Frigyeshez az 1458. évben a magyar rendek által királlyá választott Hunyadi Mátyás, a Szent Korona visszaszolgáltatását megsürgetendő. Figyelemre méltó, hogy Mátyás – ismerve és elfogadva a Szent Korona egyedüli érvényességét – meg sem kísérelte I. Ulászló mintájára más koronával pótolni a Szent Koronát, királlyá választása után hat évet várt a koronázásra. Végül 1463-ban 80000 magyar forint ellenében Frigyes visszaszolgáltatta a koronát. A korona hiányából fakadó problémákon okulva, Mátyás koronázását követően az 1464 évi II. törvény<ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=748 |title=1464. évi II. törvénycikk a Szent Korona megőrzéséről |accessdate=2015-08-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160208000302/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=748 |archivedate=2016-02-08 }}</ref> részletesen szabályozta a Szent Korona őrzésének körülményeit: a koronaőri teendőket a rendek által választott személyekre, a koronaőr főurakra kell bízni, az őrzés pedig a szokott helyen – Visegrádon – történjék. Az első, a koronaőri intézmény működési feltételeit szabályozó törvényt még több követi a század végéig: az 1492. évi törvény a visegrádi fellegvárat teljes egészében a koronaőrök kezébe adta, az 1498. és 1500. évi törvények pedig arról rendelkeztek, hogy koronaőrt a világi főurak és ne a főpapok közül válasszanak a rendek.
[[Fájl:A koronaőrökKoronaőrök címerével ellátott emléktábla, 15. sz. eleje.jpg|bélyegkép|balra|200px|A koronaőrök címerével ellátott emléktábla a 15. század elejérőlszázadból, a visegrádi várból]]
 
===1526-tól 1741-ig===