„Természetjog” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a link egyértelműsítés AWB |
||
1. sor:
A '''természetjog''' irányzata az ókorban alakult ki. A jog változását szorgalmazza, a fennálló jogrendszerrel szemben: alapállása tehát a kritika.
== Fogalma ==
18. sor:
=== Középkori természetjog ===
Ezen középkori nézet szerint a természetjog nem más, mint Isten akaratának kifejezése. Ezt az irányzatot képviselte [[Hippói Szent Ágoston]] és [[Aquinói Szent Tamás]]. Megkülönböztetik az örök törvényt ''(lex aeterna)'', az isteni törvényt ''(lex divina)'', a természeti törvényt ''(lex naturalis)'' és az emberi törvényt ''(lex humana)''.
=== A felvilágosodás természetjoga ===
[[Fájl:Greguss Ágost - Természetjog (Gros Henrik Károly után).jpg|thumb|Greguss Ágost - Természetjog, 1854]]
A természetjog harmadik irányzatát a [[felvilágosodás]] hozza magával. Eszerint a jogelvek az észből származnak, nem pedig Istentől vagy a természetből. Ezt az irányzatot képviselte többek között [[Thomas Hobbes]], [[John Locke]], [[Jean-Jacques Rousseau|Rousseau]], [[Montesquieu (filozófus)|Montesquieu]] és [[Hugo Grotius]]. Célszerű azonban megjegyezni, hogy a felvilágosodás filozófiájához elsősorban a szerződéselméletek kapcsolódnak, és elmondhatjuk, hogy ezek kimunkálói többnyire hívei a természetjognak. Azonban míg a klasszikus természetjogászok inkább magánjogi területen tevékenykedtek, addig a szerződéselméletek közelebb állnak a közjoghoz.
=== A 20. század természetjoga ===
| |||