„Málenkij robot” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →További információk: stilisztikai javítás |
||
8. sor:
A [[Kárpát-medence]]i<ref>{{Cite web |url=http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/edes_anyanyelvunk/9710d.html# |title=„Kárpát-medencei” helyesírása |accessdate=2015-01-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160305004526/http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/edes_anyanyelvunk/9710d.html# |archivedate=2016-03-05 }}</ref> szovjet fogolygyűjtő akció a megtorlás, az etnikai és politikai tisztogatás, valamint a kényszermunkásszerző akciók sorába illeszkedett. A szovjet [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] által elfoglalt magyar területeken romeltakarításra való hivatkozással fegyveres szovjet katonák a nyílt utcáról gyűjtöttek, és vittek el magyar civileket. A Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott [[0060. számú parancs]]ára gyűjtötték össze és hurcolták el a(z elsősorban német nevű) férfiakat 17-től 45 éves korig és a nőket 18-tól 30 éves korig.<ref>{{CitPer |szerző=Németh István |url=https://web.archive.org/web/20081010015702/http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9928/furcs/furcsasz.htm |cím=Furcsa számháború |periodika=[[Élet és Tudomány]] |évfolyam=LIV |szám=28 |dátum=1999-07-09}}</ref><ref>[http://www.figyelo.ro/magyarorszag/jatekszerkent-artatlanul-dokumentumfilm-a-magyarorszagi-nemetek-elhurcolasarol-az-mt.html Játékszerként, ártatlanul - Dokumentumfilm a magyarországi németek elhurcolásáról]{{Halott link|url=http://www.figyelo.ro/magyarorszag/jatekszerkent-artatlanul-dokumentumfilm-a-magyarorszagi-nemetek-elhurcolasarol-az-mt.html |date=2018-11 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.eokik.hu/data/files/123541261.pdf# |title=Deportálások Kárpátalján a második világháború idején |accessdate=2010-02-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140517201254/http://www.eokik.hu/data/files/123541261.pdf# |archivedate=2014-05-17 }}</ref>
A legenda szerint, ezeknél a kényszerítő eseményeknél a szovjet katonák a civilek megnyugtatásaként ismételgették a '''„маленькая работа”''' (átírva ''malenykaja rabota'', {{magyarul|kis munka}}) orosz kifejezést, amivel azt próbálták elérni, hogy a civilek megnyugodjanak, hogy munkájukra csupán rövid ideig lesz szükség. A magyar nyelvben „málenkij robot” néven rögzült, a Szovjetunióban végzett kényszermunka elnevezése.<ref name="kmf.uz.ua">[http://www.kmf.uz.ua/mr/5_stark.html Stark Tamás: „Malenki Robot” Magyarok a szovjet táborvilágban]</ref> (Lásd még lentebb a "'''''Kifejezés eredete'''''" szakaszt.)
A 2002-ig föllelt dokumentumok és a túlélők tájékoztatása alapján 1862 helységből 101 686 férfit, 29 212 nőt, összesen 130 898 személyt hurcoltak el málenkij robotra.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/M/malenkij%20robot.html Magyar katolikus lexikon > M > malenkij robot]</ref> 2005 végéig az orosz Háborús Emlékbizottság szakemberei 66 277 fő, a táborokban meghalt fogoly nevét találták meg a dokumentumokban. A foglyok többségének halálát nem lehet dokumentálni, mert a gyűjtőtáborokban vagy a kiszállítás közben haltak meg.<ref>{{cite journal |url=http://www.historia.hu/archivum/2006/0605_01.htm |title=Hadifogság és malenkij robot a Szovjetunióban |work= historia.hu |publisher= [[História (folyóirat)|História]] |archiveurl= https://web.archive.org/web/20150402123920/http://www.historia.hu/archivum/2006/0605_01.htm |archivedate= 2015-04-02}}</ref> A málenkij robot kemény fizikai munkát jelentett (romeltakarítás, építkezés, bányászat), melyre módszeresen válogattak össze férfiakat és nőket egyaránt, akik aztán akár öt évig is kényszermunkát végeztek valamelyik szovjet iparvidéken. Az elhurcoltakról az itthon maradottak csak elvétve jutottak információhoz, legalább egyharmaduk odaveszett.<ref>{{cite web |url=http://www.orientpress.hu/136141 |title=A málenkij robot áldozataira emlékeznek |work=mult-kor.hu |publisher= Múlt-kor |archiveurl= |archivedate= }}</ref> A hazatérők a kommunista magyar kormányoktól semmiféle segítséget sem kaptak, és évtizedekig hallgatásra voltak kényszerítve. A téma a [[kommunizmus]] idején tabu volt, csak a kilencvenes évektől kapott nyilvánosságot, a részletek feltárása mind a mai napig tart.
| |||