„Kercsi-szoros” változatai közötti eltérés

|térképaláírás =

}}

 

A '''Kercsi-szoros''' ([[Orosz nyelv|oroszul]] ''Ке́рченский проли́в'', [[Ukrán nyelv|ukránul]] ''Керченська протока'', [[Krími tatárok|krími tatár]] nyelven ''Keriç boğazı'') a [[Fekete-tenger]]t és az [[Azovi-tenger]]t köti össze. A szoros nyugati partját az [[Ukrajna|Ukrajnához]] tartozó [[Krím]] Kercsi-félszigete, a keletit az [[oroszország]]i [[Tamany-félsziget]] alkotja. Szélessége 4,5 és 15 km között változik. Legnagyobb mélysége 18 m. Legfontosabb kikötője [[Kercs]] városa, amiről a szoros mai nevét is kapta. Az ókori görögök Kimmer Boszporusznak ''(Βόσπορος Κιμμέριος)'' nevezték, a 18 sz. és a 20. sz. eleje között Tauri-, Jenikalei- vagy Kercs-Jenikalei-szorosnak is hívták.

==A második világháborútól napjainkig==

[[Fájl:Kerch aivazovsky.jpg|bélyegkép|bal|A tengerszoros [[Ivan Konsztantyinovics Ajvazovszkij|Ivan Ajvazovszkij]] festményén]]

 

A [[második világháború]] idején a németek tervezték egy híd felállítását a szoroson keresztül, de felhalmozott építőanyagaikból végül a szovjetek kezdték el a híd építését 1944. áprilisában és őszre, "a [[Nagy Októberi Szocialista Forradalom]] 27. évfordulójára" fejezték be. A zajló jég már 1945. februárjában megrongálta a híd pillérjeinek egyharmadát. A [[Jaltai konferencia|jaltai konferenciáról]] visszatérő szovjet delegáció vonata néhány nappal a híd szétesése előtt haladt át rajta. Ezután nem is javították meg, hanem szétbontották, hogy ne zavarja a hajózást.