„Dúr-Sarrukín” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BotMultichill (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: it:Dur-Sharrukin
10. sor:
[[Kr. e. 717]]-ben számos hadisikert követően a törvénytelenül trónra jutó Sarrukín úgy döntött, hogy a több, mint száz éve fővárosként szolgáló [[Kalhu]]ból ([[Tell Nimrúd]]) áthelyezi székhelyét mintegy 50 [[kilométer]]rel északabbra. A munkálatok tíz évig tartottak. Sarrukín [[Kr. e. 707]]-ben telepítette az itteni [[templom]]okba az [[isten]]ek szobrait a birodalom előkelői és hűbéresei kíséretében, a felavatásra azonban csak [[Kr. e. 706]]-ban került sor. Miután a [[Kr. e. 705|következő évben]] Sarrukín a csatamezőn odaveszett, utódja, [[Szín-ahhé-eriba]] a balszerencsés várost elhagyta, és székhelyét [[Ninive|Ninivébe]] tette át. A lakosság körülbelül száz évvel később, az [[Asszír Birodalom]] bukásakor hagyta el végleg a rövid életű várost.
 
== Épületek, feltárásÉpületei ==
 
A mintegy 280 [[hektár]]on elterülő város alaprajza megközelítőleg [[téglalap]] alakú, hét kapuval tagolt külső falai 1700 x 17501700x1750 [[méter]] hosszúak. A város északnyugati felén emelkedett a külön fallal körbevett [[citadella]], ahol az ország előkelőnek palotái és a szentélykörzet helyezkedett el (köztük [[Nabú]], [[Samas]], [[Szín (mitológia)|Szín]], [[Adad]], [[Ningal]] és [[Ninurta]] temploma). A citadellán belül is kiemelkedett egy terasz, itt állt Sarrukín 290*290290x290 méteres alapterületű, szabálytalan belső elrendezésű palotája, valamint több templom, köztük egy [[zikkurat]]. A palotában és a rezidenciákban számos reprezentatív, tematikus dombormű (lázadók megbüntetése, követjárás, adók beszállítása) és szobor, köztük 26 pár kapuőrző szárnyas bika került elő, de a falfestmények is jelentősek.
 
== Feltárása ==
 
A várost [[Franciaország]] [[moszul]]i [[konzul]]ja, [[Paul-Émile Botta]] találta meg [[1843]]-ban. Ő az előző évben már rábukkant [[Ninive]] romjaira, ám tévesen Dúr-Sarrukínt azonosította a [[Biblia|Bibliában]] is említett várossal. Ennek eredményeképpen [[Párizs]]ból támogatást kapott az ásatásokra, amelyek [[1842]]-[[1844]] között zajlottak. Később, [[1852]]-[[1855]] között [[Victor Place]] vezetett itt ásatásokat, ám az arab kalózok támadásai miatt [[Baszra]] városába küldött négy, domborműveket és más műtárgyakat szállító hajójából kettő elsüllyedt, így a Sarrukín [[Kr. e. 714]]-es [[urartu]]i győzelmét ábrázoló dombormű is.