„Sibrik Miklós” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Katona infobox
|név =
33 ⟶ 32 sor:
[[1703]]-ban a [[spanyol örökösödési háború]]ban kompániás kapitányként vett részt. Hazatérése után, [[1704]] elején csatlakozott a kurucokhoz. Ezredessé nevezték ki, de nem sikerült ezredet toboroznia. [[1707]]-től Rákóczi udvarában főasztalnok, másod- majd főudvarmester ([[1713]]).
Sibrik Miklós rendkívüli diplomáciai érzékkel bírt, jelentős szerepe volt Rákóczi tanácsadójaként a fejedelem udvarában, majd az emigrációban is, [[Lengyelország]]ban, [[Anglia|Angliában]], [[Franciaország|Francia-]] és [[Törökország]]ban. Mindvégig kitartott ura mellett, pedig csak egy hűségnyilatkozatot kellett volna tennie (1715-ig) a [[Habsburg-ház]]nak, és nemcsak büntetlenséget nyert volna, de magyarországi birtokait is visszakapta volna. Bensőséges kapcsolata volt a fejedelemmel, Sibrik és Mikes volt a két biztos pont számára az emigrációban. Ezt a hűséget jutalmazta Rákóczi, amikor megfogyatkozott javaiból számukra mégis busásan végrendelkezett. Sibrik Miklóst halála után Rákóczi mellé temették, majd a fejedelem hamvaival együtt hazahozták, és [[Kassa|Kassán]], a [[Szent Erzsébet-dóm]]ban lévő közös kriptában helyezték örök nyugalomra, 1906. október 29-én.<ref>A hamvak hazahozatala 1906 októberében valósult meg. Külön bizottság ment [[Konstantinápoly]]ba. Ugyanebben az időben, 1906. október 20-án az országgyűlés új törvénnyel eltörölte a fejedelmet megbélyegző 1715. évi XLIX. törvény cikket. Október 27-én érkeztek meg a bujdosók külön koporsóba tett maradványai [[Orsova|Orsovára]], ahol a kormány, az országgyűlés, a törvényhatóságok stb. fogadták őket. A hamvakat az összes város, amelyeken vasúton áthaladtak,
== Emlékezete ==
39 ⟶ 38 sor:
== Források ==
*[[Mikes Kelemen (író)|Mikes Kelemen]] művei, [[Szépirodalmi Könyvkiadó]], Budapest, 1978
|