„Krieger Sámuel (térképész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3. sor:
== Élete ==
Tanulmányait 1766 és 1768 között a [[bécs]]i hadmérnöki akadémián végezte. Előbb [[Sopron vármegye]] mérnökeként kezdett dolgozni, majd 1779-től évi 800 forintos fizetéssel a [[Helytartótanács]], ill. a Hajózási Igazgatóság, később az Országos Építészeti Igazgatóság királyi mérnöke lett. Korának egyik elismert szaktekintélyeként felvételei nagy felkészültségről tanúskodnak, de összefoglaló lapjai nem érik el [[Mikoviny Sámuel]] jóval korábbi munkáinak színvonalát. A Helytartótanács 1771 végén elrendelte a tolnai Sárvíz mente vízmérnöki felmérését és lecsapolási tervének elkészítését, majd röviddel ezt követően a Balaton hasonló felmérését is.<ref>[http://archive.li/BdVtl#selection-237.51-237.233 Honismeret 2000/2, Vízimunkálatok a Sió-Kapos-Sárvíz vízrendszerén a XVIII-XIX. században], archive.li</ref> Krieger [[1776]]-ban
{{széles kép|Krieger Sámuel Balaton.jpg|750px|Krieger Sámuel Balaton-térképe 1776-ból, amely a legbecsesebb műszaki emlékeink közé tartozik. Térképe alapján tudjuk, hogy a Balaton összefüggő része volt még a [[Kis-Balaton]] keleti medencéje<ref>[http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_balaton_elso_valosaghu_terkepi_abrazolasa.html A Balaton első valósághű térképi ábrázolása], mnl.gov.hu</ref>}}
{{idézet2|''A Balaton tava nyugatról keletnek, hossztengelye mentén mérve 9 német mérföld (80,44 km), hosszúságú; szélessége változó; ahol legkeskenyebb: nem haladja meg a 600 ölet (1,14 km); közepes szélessége a 3000 ölet (5,69 km); legnagyobb szélessége pedig a 8000 ölet (15,170 kim). Három vármegyéhez tartozik; északon és nyugaton Zala, délen Somogy, keleten Veszprém megyék tartozéka, és mintegy 60 községet érint. Nevezetesebb mocsarai: észak felől a Hévízi, a Szigligeti, nyugatról a Zala folyó mocsarai, délről a Keresztúri. Fonyódi, Ordai, Csehi és az Ormándi, s végül a Boglári mocsár. De azért a különböző mocsarak mindegyike keletkezésének mégsem csupán a Balaton tavának vízállása az oka; figyelembe kell vennünk, hogy egyes mocsaraknak mintegy saját tulajdon patakjuk van, amely elárasztja őket (vizével); ezek eredete így értelmezhető. A távolabbi mocsarak közül Kővágóőrs közelében a Bornóchi, magyarul a Bornóti bozót, és a tapolcai (mocsarak) terjedelmük miatt érdemelnek figyelmet. A Balaton tó a Zala folyóból ered.…''|Krieger Sámuelnek a Saar—Sió—Kapós és Balaton-tó szabályozása ügyében előterjesztett javaslata és tervezete (OSZK. Fol. Lat. 3920—1776.)részlet <ref name=Bendefy/> }}
|