„Artemisz” változatai közötti eltérés

Artemisz szépsége megérintette az újra látó Óriónt, és szerelmével üldözte Artemiszt, az "örök szűz istennőt". Órión kutyájával, [[Szíriusz (mitológia)|Szíriusszal]] elrabolta Artemiszt, akit meg akart erőszakolni. Más változat szerint Artemisz istennő szeretett bele a daliás Órionba. Órión azonban az istennő társnői, a [[pleiaszok]] rabjává lett, ezért Artemisz bosszúból egy skorpiót küldött utána, amely megölte. Más változatban Artemisz istennő lenyilazta Óriónt és kutyáját, Szíriuszt. Egy másik monda szerint Artemisz, a vadászat istennője egy mérges skorpiót küldött Órión után, ami halálra marta az óriást, ezért az istenek felküldték őket a mennybe, ahol a skorpió még az égen is üldözi Óriónt, de ott már sohasem érheti el, mert a [[Skorpió csillagkép]] csak akkor kerül a látóhatár fölé keleten, miután az [[Orion csillagkép]] már lenyugodott nyugaton. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg az Orion főleg télen látható, a Skorpió jellegzetesen nyári csillagkép. A történetben szereplő [[Messier 45|Plejádokat]] [[Zeusz]] változtatta csillagokká. A [[Nagy Kutya csillagkép|Nagykutya]] és a [[Kis Kutya csillagkép|Kiskutya]] csillagképek Orionnak, az égi vadásznak kísérői. A Nagykutya csillagkép legfényesebb csillaga a [[Szíriusz]]. Néha a Szíriuszt „kutyacsillagnak” nevezik.

 

Történt egyszer, hogy Zeusz szemet vetett Artemisz egyik nimfájára, [[Kallisztó]]ra, akit úgy csábított el, hogy Artemisznek álcázva magát megkörnyékezte a nimfát. Miután megszületett tőle [[Arkasz]], Artemisz iszonyatos dühében Kallisztót medvévé változtatta, majd levadászta. Az ő emlékét őrzi az éjszakai égbolton a [[Nagy Medve csillagkép]]e, azaz a Göncölszekér.