Főmenü megnyitása

Módosítások

→‎Élete: nem kinevezték!
A mezőszegedi Szegedy család sarja. Édesapja, mezőszegedi Szegedy Ignác ([[1736]]–[[1796]]) zalai alispán,<ref>Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény, 50.) 254.o.</ref> királyi tanácsos,<ref>Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. (598.o.)</ref> édesanyja, a barkóczi [[Rosty család]] származású barkóczi Rosty Katalin Rozália (1753–1787),<ref name="gyoriszemle">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_GYMS_Gysz_1933/?query=SZO%3D(rosty)&pg=224&layout=s|title=Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-novemberADATTÁRGéfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. (1. közlemény)}}</ref> barkóczi [[Rosty Ferenc]] (1718-1790) vasi alispán, királyi tanácsos és Bajáky Katalin (1726–1782) lánya volt.<ref>Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. (400.o.)</ref> Szegedy Ferenc nővére, Kisfaludy Sándorné mezőszegedi [[Szegedy Róza]] (1775–1832) volt.
 
A pozsonyi jogakadémiában végzett és 1804-ben zala vármegye tiszteletbeli aljegyzője lett, majd 1806-ban a szántói járás alszolgabírója. 1809-ben a nemesi felkelésben lovaskapitány volt, majd [[1815]]-ben a liberális szabadkőműves összeköttetésű Szegedy Ferencet neveztékválasztották kimeg Zala vármegye első alispánjává, ezáltal leváltották az öreg, konzervatív, császárhű [[Sümeghy József (zalai alispán)|lovászi és szentmargithai Sümeghy József]] (1757–1832) alispánt.<ref name="szegedydeakkonyvtar">{{Cite web|url=http://tudastar.dfmk.hu/zalaiak?p=797|title=Deák Ferenc megyei és városi könyvtár - Szegedy Ferenc életrajza}}</ref> [[1819]]. [[július 5.|július 5]]-én Szegedy elbúcsúzott az alispáni hivatalától, majd császári és királyi kamarási rangot szerzett.<ref name="ztt1994">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_35/?query=SZO%3D(szegedy%20ferenc)&pg=186&layout=s|title=Zalai történeti tanulmányok 1994. Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994.). Oldalszám: 186}}</ref> Ezután az első alispánná [[Hertelendy György (alispán)|hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György]]öt választották meg, akit Szegedy Ferenc támogatott. Amint Szegedy kilépett, megfordították sokan köpönyegjöket, és Sümeghy József részre állottak. Szervezkedni kezdtek ellene Sümeghy hívei, és [[Domján József (zalai alispán)|domjánszegi Dómján József]] másodalispánnal kívánták felváltani, azonban az [[1825]]-ös tisztsújításon Hertelendy továbbra is maradt első alispánként; Szegedy Ferenc és liberális támogatói erőre kaptak.
 
Később, Szegedy Ferenc, [[1825]]-től 1827-ig [[Deák Antal]] követtársa lett és Zala megyét képviselte a pozsonyi országgyűlésen. Ott ahol ellenzékiként lépett fel a törvénytelen királyi rendeletek által okozott sérelmek orvoslása érdekében. A császári titkosrendőrség jellemzése szerint a diétán volt a mérsékelt – alkotmányos, sérelmi – ellenzék középpontja. Politikai közömbösítése érdekében magas rangú hivatali kinevezéssel próbálták lerendezni: 1827-ben Szabolcs vármegye főispáni helyettesévé nevezték ki, és akkor végleg távozott Zalából. 1829-től a hétszemélyes tábla bírája, 1830-tól pedig Verőce főispánjává nevezték ki.<ref name="ruzsak">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_ZALA_GZ_Kismono5_Batyk/?query=SZO%3D(szegedy%20ferenc)&pg=93&layout=s|title=Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)IV. fejezet: Batyk az újkorbanA 19. század}}</ref> Miután lemondott a hivataláról, az 1840-es évek derekán, belső titkos tanácsosként, Acsádon lakott Vas megyében. Tagja volt a Tudományos Akadémia igazgatóságának.
1 858

szerkesztés