„Szilágyság (hetilap)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a linkjav. |
||
12. sor:
A Szilágyság c. hetilap társadalmi és szépirodalmi rovatát 1911-től Fóris Miklós gimnáziumi tanár vette át, ebben az időszakban Ady mellett, aki még [[Párizs]]ból is küld cikket egykori lapjának, többek között [[Ady Lajos]], [[Ady Mariska|L. Ady Mariska]], [[Eötvös Károly]], Kincs Gyula, [[Nóti Károly]], [[Pakots József]], [[Szabolcska Mihály]], [[Seprődi János]], [[Szomaházy István]], [[Zempléni Árpád]] versei, prózája, tanulmányai jelentek meg benne.
Amikor 1919. július 23-án újraindul, a szerkesztést Somogyi Endre vállalja, aki a Szilágyság impresszuma szerint a politikai rovatnak is a vezetője, majd Seres Béla (1932-től 1940-ig). Ebben az időszakban [[Nagy Sándor (tanár, 1875–1940)|Nagy Sándor]], a helyi Ady-kultusz ápolója az irodalmi rovat vezetője: az ő összeállításában jelenik meg 1924-ben a lap Adynak szentelt különszáma és egy Ady-füzet a zilahi és [[érmindszent]]i ünnepségekről, az Ady-szülők aranylakodalmáról. Ugyancsak megemlékezik (Ady Lajos visszaemlékezésének közlésével) a költő születésének évfordulójáról is. A magyarság akkori helyzetét taglaló, a hatalomnak a kisebbségekkel való bánásmódját szóvá tevő cikkek mellől ebben az időben sem szorul ki az irodalom, a művelődés: beszámolnak hasábjain [[Színházművészet|színházi]] eseményekről ([[Poór Lili]], [[Janovics Jenő]], Bretán Miklós zilahi vendégszerepléséről), kiállításokról (a nagybányaiak közül Félegyházy Gyula, [[Olejnik Janka]] állít ki a városban ez idő tájt). Lelkes beszámoló olvasható 1928-ban [[Benedek Elek (író)|Benedek Elek]] és „fiai” zilahi irodalmi estjéről, későbbi tárcarovatában novella [[Tamási Áron]]tól, [[Nyirő József]]től, [[Tabéry Géza|Tabéry Gézától]]; fordításban versek [[Octavian Goga|Octavian Gogától]], Panait Cernától. Az 1933. június 2-i ünnepi számmal megemlékeznek a lap fennállásának 50. évfordulójáról.
A lapban nemcsak a szépirodalom, hanem a tudománynépszerűsítő cikkek is helyet kaptak, például itt publikálja írásait [[Márton A. Géza]] agrármérnök, mezőgazdasági szakíró.
18. sor:
Az [[1930-as évek]]ben a [[cenzúra]] egyre inkább megnehezíti a szerkesztők és a nyomda életét: Nistor főügyész, majd Ossian és Pop Coroian gyakran fél- vagy egész oldalnyi szövegeket töröltet a lapból; 1935-től tilos lesz a [[magyar nyelv|magyar]] helységnevek használata, s emiatt a Szilágyság címváltoztatásra is kényszerül: 1936-tól néhány hónapon át ''Pénteki Újság'' a címe, alcíme pedig ''„Sălaj vármegye politikai és társadalmi hetilapja”'', és ugyanaz [[román nyelv|románul]] is: ''„Gazetă săptămânală, politică şi socială”.''
[[Nagy Sándor (tanár, 1875–1940)|Nagy Sándor]] betegsége, majd 1940-ben bekövetkezett halála miatt a lap irodalmi anyaga is elszürkül: szerzőinek névsorában ekkor L. Ady Mariska, Fülei-Szántó Lajos, Kirjákné Kovács Emma, Kovalovszky Miklós, Szalacsy Rácz Imre, Tapsony Endre, [[Walter Gyula]] nevével: verseivel, elbeszéléseivel (ritkán egy-két [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]]-verssel vagy [[Szabó Dezső (író)|Szabó Dezső]]től közölt írással) találkozunk.
Utolsó száma [[1944]]. [[Október 13.|október 13-án]] jelent meg, majd 1990-ben újraindult a kiadása. 1990 óta e periodikum hasábjain publikált [[Szabó Vilmos (festő)|Szabó Vilmos]] (1942-2009) festő és művészeti író, [[Szabó Árpád (földrajzi író)|Szabó Árpád]] (1952) földrajzi és honismereti író is.
| |||