|
A tér és a hazai Református Egyház szorosan összekapcsolódik.
A református egyház első és ma is legszélesebb körben ismert budapesti temploma a Kálvin téri református templom. A pesti református egyház 1796-ban alakult meg, templom építésére telket kért 1801-ben Pesttől, s kapott, az akkor Széna piac déli felén lévő régi temető helyén. Előbb imaházat, majd 1816 és 1830 között Hofrichter József tervezésében templomot építtetett az egyház. Török Pál református püspök irányítása alatt születik meg a mai Kálvin-tér-Ráday utca-Török u.-Lónyai utcai tömbön az egyházi akadémia, iskola, egyházi hivatal. A Széna teret 1874-ben nevezik el Kálvin Jánosról. A pesti református egyház ehhez területhez kapcsolódó nagy alakjairól nevezik el a környező utcákat. ([[Ráday Pál (bíró)|Ráday Pálra]], a Ráday Könyvtár megalapítójára és [[Ráday Gedeon (író)|Ráday Gedeonra]], a 18. század neves írójára, az egyház mecénására, [[Török Pál (református lelkész)|Török Pál]] püspökre.) 1888-ban a szomszédos Lónyay utcában nyitottak meg gimnáziumot, és 1912-ben a Theológiai Akadémiát és a Ráday Könyvtárat a Ráday utcában. Ma itt láthatjuk azt az intézményegyüttest, a [[Károli Gáspár Református Egyetem]]et a Ráday Gyűjteményt, a Ráday Könyvtárat, a Ráday Levéltárat és a Bibliamúzeumot, melyek a hazai református élet központjai.<ref>[https://c2.staticflickr.com/8/7600/27898829080_92a18929bf_o.jpg Kálvin János szobra], c2.staticflickr.com</ref>
1874-ben a mai Kálvin Center üveg irodaház helyén Ybl Miklós tervei alapján készült el az Első Pesti Hazai Takarékpénztár négyemeletes épülete. A téren 1869-1870-ben Bergh Károly tervei alapján építik meg az Üllői út 2-4. szám alatt a háromemeletes lakóházat, a későbbi (1911 és 1946) között Magyar-Hollandi Biztosító Rt. székházát (a mai „KC11” mai kisebb üveg irodaház helyén.) Az épület udvarát beépítik, s ott születik meg az 1930-as évek végén Budapest Vörösmarty mozija, amely ma is működik.
1. Ez a hely annak idején az első ([[Újpest (városrész)|Újpest]]re menő) [[lóvasút]] belső végállomása volt, később a BVV első villamosjárata (Egyetem tér-Orczy tér) is itt haladt át.<ref>[http://www.hampage.hu/kozlekedes/ulloi/nagyvaradig.html Az Üllői út bejárása I.], hampage.hu</ref>
2. A legmélyebb ponton a Ferenc körútCorvin-negyed és a Kálvin tér között, a Szentkirályi utca alatt halad az M3-as metró vonala, innen emelkedik a Deák Ferenc térig.<ref>[http://metros.hu/vonal/jellemzok_m3.html 3-as metróvonal jellemzői]</ref>
3. Budapest leghosszabb útja, az [[Üllői út]] innen indul.
|
